XXI. SZÁZAD ÚJ KIHÍVÁSAINAK MEGFELELŐ HADERŐ

Dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter

1950. szeptember 9-én született Szolnokon. Nős, felesége vegyészmérnök, két gyermekük van. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult, ahol 1974-ben vegyipari rendszermérnöki oklevelet kapott. Három évig tanársegéd az egyetem kibernetikai intézetében. Az oktatás mellett 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett, értekezésének témája a mesterséges intelligenciák kifejlesztése volt. Jászapáti díszpolgára, tagja a Jászok Egyesületének, s más jászsági társadalmi szervezeteknek. 2003. február 15-én a Triatlon Szövetség elnökévé választották. 1969-től MSZMP-tag. 1989 októberében az MSZP alapítója. 1990. májustól a párt országos titkára, novembertől ügyvezető alelnöke. 1994. októbertől 1998. szeptemberig pártalelnök, 1994-ben, majd 1998-ban a parlamenti választások első fordulójában a párt kampányfőnöke. 1998–2003 között országos elnökségi tag, 2003 március 29-én, újra az MSZP alelnökévé választották. 2004. október 16-tól a párt elnökhelyettese. 1994-ben, 1998-ban és 2006-ban Jász-Nagykun-Szolnok megye 2. számú választókerületében (Jászapáti) egyéni országgyűlési képviselőnek választották. 1994. június 28-tól 1998. június 17-ig az MSZP-képviselőcsoport vezetője. 1998–2002-ben az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának elnöke. 2002 áprilisában megyei listán szerzett mandátumot. 2002. június 4-től - 2004. október 4-ig a Miniszterelnöki Hivatal általános jogkörű politikai államtitkára volt. 2006. június 9-től honvédelmi miniszter.

- Ez év végére létrejön egy erős és jól szervezett magyar honvédség, melynek három egyenrangú feladata lesz: Biztosítani szövetségeseinkkel együtt a Magyar Köztársaság szuverenitását, részt venni a béketeremtésben és a béke megőrzésében a világ különböző tájain és biztosítani azt, hogy a magyar állampolgárok élete és értékei, bármely katasztrófa esetén is biztonságban legyen itthon, Magyarországon. Ezért növeljük a csapatoknál szolgáló katonák létszámát és a 21.700 fős magyar honvédségből, 20.350 -en konkrét alakulatoknál, műveletekre képes szervezeteknél fognak tevékenykedni. És olyan haditechnikai fejlesztést hajtunk végre, amely mind a légtér védelmét, mind pedig ezeknek a csapatoknak a felszereltségét, korszerűségét és modernségét biztosítja. Ezen kívül kialakítunk olyan új képességeket, amelyek pontosan erre a XXI. századi új kihívásokra adnak választ, legyen szó biológiai, vagy terrorista veszélyről, illetve kedvezőbb esetben a polgári lakosság és a katonaság együttműködéséről. Erős és jól szervezett, kiemelkedő képességű haderőt alakítunk ki, amelynek elengedhetetlen eleme az egységes vezetés, a hatékony irányítás, valamint a stabilitás és a kiszámíthatóság. A változásoknak csak egy része új, más részük már korábban megkezdett folyamatok folytatása. A szervezeti korszerűsítés mostani szakasza a Magyar Honvédség szinte minden szegmensét érinti: az egészségügyet, a képzést, a hadkiegészítést és toborzást, valamint a kiképzés rendszerét, a középszintű vezetési szinteket és a logisztikát is. De ha az átalakításról és a szervezeti korszerűsítésről beszélünk, arról se feledkezzünk meg, hogy a tárca ezt a feladatot már megkezdte tavaly nyáron és az első ütemét augusztus 1-jére befejezte. Ennek részeként 650 főről 500 fő alá csökkent a minisztériumban dolgozók létszáma, de ami ennél fontosabb, csökkent a főosztályok száma is, ezzel hatékonyabbá, integráltabbá vált a minisztérium felső vezetése. Ezzel egy időben megkezdődött a tárca háttérintézmény-rendszerének átalakítása, az ehhez szükséges kormánydöntések, törvénymódosítások előkészítése. Ennek eredményeként azok a feladatok és szervezetek, amelyek már szorosan nem a honvédelem feladatát szolgálják, átkerülnek - létszámmal, státusszal együtt - a civil közigazgatás rendszerébe. Ilyen intézmények és feladatok például a Nemzetvédelmi Egyetem, a Katonai ügyészség, a Katonai Légügyi Hivatal, a Frekvenciagazdálkodási Hivatal, a Katonai Fogház, a Védelmi Hivatal. Ez jelentős mértékben csökkenti majd a jelenlegi 30 ezer fős létszámkeretet. A megmaradó HM háttérintézmény-rendszer is átalakul és a párhuzamosságok megszüntetésével, hatékonyabb rendszer jön létre.

- Már eddig is sokat költöttünk nem csak a laktanyák, hanem a katonai létesítményekre is. Nagyon korszerű bázisaink vannak és magas színvonalú ellátást biztosító laktanyáink, nőtlen szállóink, lakásaink. Ezt a programot folytatjuk. Elsősorban most azokon a helyeken, ahol új szervezet jön létre, pl. Székesfehérváron, ahol az Összhaderőnemi Parancsnokság kezdte meg működését, amely képes lesz a csapatok tevékenységének összehangolására, vezetésére és irányítására, a jelenleg szétaprózott, nem hatékonyan együttműködő, bonyolult vezetési, egyeztetési mechanizmussal rendelkező parancsnokságok helyett. Az ötszáz fős egységes parancsnokság a meglévő középszintű parancsnokságokból és egyes minisztériumi szervezetekből jött létre.

De ilyen fejlesztéseket folytattunk Szolnokon, Kecskeméten és más katona városokban is. Ezen kívül folyamatban van hat épület kivitelezési munkája és a tervek szerint ezek február végén be is fejeződik. A laktanya-rekonstrukciós programmal kapcsolatban az élet-és munkakörülmények javítása érdekében tovább folynak a munkák. A tárca elképzelései szerint az idén mintegy négymilliárd forintot tervez erre a célra, forrását pedig az ingatlanok értékesítéséből kell előteremteni.

- Igen.

- Azzal, hogy látom annak a hatását, amikor egy fontos nemzeti ügyben a különböző politikai erők összefognak. És látom azokat a kiváló képességű embereket is, akik a magyar honvédségben szolgálnak. Kevesen tudják, hogy a magyar tisztek, tiszthelyettesek 72 %-a már nyelvvizsgával rendelkezik és jól beszél idegen nyelveket. Olyan képzettségük, felkészültségük van, amellyel a világon bárhol megállják a helyüket. Nagyszerű és kiváló katonák, ezért vagyok optimista.

A békefenntartó műveletekben részt vevő magyar kontingensek a Magyar Honvédség szakmailag legfelkészültebbjei, jól megállják a helyüket a nehéz szolgálati körülmények között, nemzetközi környezetben. Nagyon fontos, hogy a világ általuk kap képet nemcsak a magyar haderőről, de Magyarországról is” – jelentette ki dr. Sólyom László államfő, aki dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszter és Havril András vezérezredes, vezérkari főnök kíséretében december 12-én meglátogatta a Sínai-félszigeti Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) missziójában szolgáló magyar katonákat, rendőröket, határőröket. Azt, hogy a kint szolgáló magyarok jól teljesítenek, újságíróknak nyilatkozva a misszió északi táborában megerősítette az MFO főparancsnoka, Roberto Martinelli vezérezredes. A tábornok kijelentette, büszke a magyarokra, ahogy az MFO többi katonájára is.