- Milyen most a város? 15 éve nem voltam Debrecenben. - Ha eljönne Debrecenbe, nagyon meglepődne. 15 évvel ezelőtt, egy széles, nagy főutca uralta a városközpontot, ahol a forgalom zajlott. Gyalogosan alig lehetett közlekedni. Mára ez megváltozott. A város főterére, a Kossuth térre sétálóutcán keresztül lehet eljutni, ahol szökőkutakat, éttermeket láthatunk. Itt csak a villamos jár. És sok a zöld terület, a belváros élhetővé vált. Az Egyetem is fejlődött, egy külön város a városban. Az orosz laktanya helyén pedig, most egy Campus van. Ma már európai értelemben véve is, igazi középváros Debrecen, 208 ezer lakosa van. De ha hozzá vesszük az egyetemistákat és azokat, akik bejárnak a környékről dolgozni, azt mondhatjuk, 300 ezer ember él itt. Ha Debrecenbe jön, ajánlom megnézni a kiállítótermeinket, melyből több is van. A Munkácsy Trilógiát a Megyei Múzeumban, a Református Kollégium Múzeumában pedig, az Egyháztörténeti Gyűjteményt. Érdemes elmenni a Kölcsey Kulturális Központba egy hangversenyre . . . és ha szereti a természetet, sétáljon ki a Nagyerdőbe.

- Ön alpolgármesterként a kultúráért felelős. Milyen fejlesztések történtek a város kulturális életében? - Amióta Kósa Lajos polgármester lett Debrecenben, 1998 óta elkezdődött a kulturális fejlesztő munka, ami mind a mai napig tart. Egyívű fejlődő program, melynek fontos eleme volt az elmúlt években, az Európa Kulturális Fővároshoz csatlakozás és a pályázat kidolgozása. A szervezeti alapok lerakása 1998 és 2002 között megtörtént, majd folytatódott 2002 és 2006 között. A pályázathoz kapcsolódva, elindulhatott egy kulturális alapú városfejlesztésről való gondolkodás. A pályázatunk nagyon jó, szerintem a legjobb volt, épített a város rendkívül gazdag kulturális hagyományaira. Azóta megvalósult a Modern Művészeti Galéria, amely európai szemmel is kivételes. A Kölcsey Konferencia és Kulturális Központunkban olyan hangversenytermet építettünk, amely Magyarország legkiválóbb hangversenyterme után - Művészetek Palotája - a legjobb. Van még 13 fiókkönyvtárunk, ahol 16 ezer beiratkozott olvasónk van és kilenc telephellyel működő művelődési központunk. Ezek mind a kultúra melletti elkötelezettségünket mutatják. Olyan európai város kívánunk lenni, ahol a kultúra a város közösségének középpontjában van. Ahol a városi közösség a kultúrát nagyon fontosnak tartja. És ha az ország, a nemzet érdeke úgy kívánja, akkor segítünk Pécsnek, a 2012-es EU kulturális fővárosnak.

- Mennyi pénz jut ebben az évben a kultúrára? - Ebben az évben reálértéken sajnos közel 100 millió forinttal ad kevesebbet a kormány, mint tavaly, miközben Debrecen az intézmények fenntartására 237 millió forinttal több biztosít, mint az előző évben. Az intézményeink fenntartására és működtetésére 38 milliárd forintot költünk, ami több mint 8 %-a költségvetésünknek. Emellett vannak még azok a fejlesztő támogatások, amelyek eredményeként közel 4,5 milliárd forint a kultúrára fordítható támogatás Debrecenben. Elmondhatom, hogy a város költségvetésének a 10 %-a kultúrára fordítódik. A megyei jogú városok közül joggal lehetünk büszkék arra, hogy ilyen tartalmi munka folyik nálunk. Idén átadunk egy új közösségi teret, a Kölcsey Központtól kisebb volumenű, de a helyieknek legalább akkora jelentőséggel bíró új közösségi házat, valamint egy fiókkönyvtárt. Ezek a beruházások 300 millió forint körüli összegbe kerülnek, s hozzáteszem, nagyon nehéz ezt a fejlesztési szintet tartani, a már említettek miatt. Ugyanakkor továbbra is fontosnak tartjuk a kultúra támogatását, mert közösségmegtartó erőnek véljük, így hát a kultúrát szolgáló nagyberuházások mellett, a lakóközösségek kisebb kulturális tereit-, a városrészek kultúrházait- is fejlesztjük.

- Idén milyen nagyrendezvényeket támogatnak? - Fontosak számunkra a nagyrendezvények, ilyenek az Irodalmi Napok, a Költészeti Fesztivál, vagy az augusztus 20-i Virágkarnevál. Készülünk a Bartók Kórus Versenyre, amely kétévente kerül megrendezésre és az Őszi Kulturális Napokra. Október 1-jén a Zene Világnapját ünnepeljük és a Kodály Évfordulóra ünnepség sorozattal készülünk.

- . . . és mire a legbüszkébb? - Tavaly elkészült az a MODEM fantázianévre keresztelt művészeti galéria, amely augusztus közepétől kezdődően - három hónapon át - ad majd helyet annak a Leonardo kiállításnak, amit eddig már 5 milliónál is többen megtekintettek. Az már önmagában szervezési bravúr, hogy New York-ban csak Debrecent követően lesz látható a tárlat, persze ehhez azért az is kellett, hogy a világ legszigorúbb állagmegóvási-, és biztonságtechnikai előírásainak is megfeleljen a galériánk.

- Mit oktat, mi a témája? - Elkötelezett vagyok a környezet - és a természetvédelem iránt, de elsősorban civil szervezetekkel van kapcsolatom. Szerintem fontos szerepe van a részvételi demokráciának, fel kell, hogy értékelődjön. Gondoljunk csak a népszavazásra. De az is fontos, hogy ne csak négyévente legyenek megszólítva az emberek, hanem közben is véleményt alkothassanak. A civil szervezetek tevékenysége mögött, társadalmi tartalékok vannak.

- Látom, szereti ezt a várost . . . - Itt élek immár 26 éve. Az egyetemre jöttem ide, majd debreceni lányt vettem feleségül. Három gyermekem van, az otthonomnak tartom ezt a várost. Az itt élő embereket nagyon szeretem, jó közösségnek tartom.

Debrecen az ország második legnagyobb városa, a XVI. Század óta a magyarországi reformáció fellegvára is. Ezért is válhatott a város jelképévé a Református Nagytemplom. A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, amely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották benne. Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Padsoraiban 3000 ember tud egyszerre helyet foglalni. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek. A templom falai közt hirdette ki Kossuth a Habsburgok trónfosztását, és olvasta fel a Függetlenségi nyilatkozatot.

A templom mögötti Kálvin téren található a Református Kollégium, amelyet az ország iskolájának is neveznek. Jogelődjében már az 1540-ben is tanulhattak a diákok.

Iparkamara utcában magasodik a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes lakóház. A kereszteződés után az első utca jobbra az Iparkamara utca, sarkán áll az egykori Kereskedelmi és Iparkamara eklektikus stílusú épülete 1910-ből. A jelenleg a Cívisház Rt. Az épület kupoláján glóbusz látható, melyet három nőalak tart, a körerkély két figurája (a kereskedelmet jelképező nő, kezében Merkur jelvénye, az ipart szimbolizáló erőteljes férfialak).

A Piac utca és a Szent Anna utca sarkán látható a szecessziós stílusú Hajdú Vármegye Háza, 1912-ben épült. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

Feltétlenül meg kell látogatni a Déri Múzeumot. A neobarokk épületben százezret is meghaladó számban találhatók régészeti, történeti emlékek, képző és iparművészeti tárgyak. Igazi szenzáció található az emeleten, itt tekinthető meg a Munkácsy-trilógia. A három hatalmas festmény szuggesztivitása lenyűgözi a látogatót. Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo.

Debreceni Virágkarnevál

Debrecen legnagyobb, Magyarország egyik legismertebb rendezvénye.

Európa egyetlen karneválján sem mutatnak be ekkora virágkompozíciókat. Az - újkori történelmét tekintve - immár negyvenéves múltra visszatekintő rendezvény augusztus 20.-hoz, Szent István napjához és az új kenyér ünnepéhez kötődik. Öt napon át szórakoztató, könnyedebb műfajok jelennek meg a Kossuth téren. A Debreceni Virágkarnevál régebb óta létezik, mint gondolnánk: a történetírók már 1905-ből is megemlítenek egy virágkorzót. A rendezvény ekkor még nem tartozott a városhoz, a patrícius polgárság nyaralóit és a kerítéseket maguk a tulajdonosok díszítették fel. A karnevál útvonalának két végét lezárták, csak jeggyel lehetett bejutni. Az első kocsi akkor is a várost képviselte, egy ötösfogatból állt, a bakon a város színeit viselő hajtóval és hajdúval, a díszítés pedig kék búzavirág és sárga akác volt. A látványos kocsisorban 23 fogat haladt végig az útvonalon, a nézők pedig virágesővel üdvözölték a menetet. A zsűri szinte kivétel nélkül katonatisztekből állt.
Sok év elteltével 1966-ban kezdetét vette a Virágkarnevál történetének második fejezete. Augusztus 20-án az alkotmány ünnepének tiszteletére megrendezték az első igazi Virágkarnevált. A szervezők világraszóló eseményt terveztek, amely illeszkedik a már meglévő fesztiválok sorába. Néhány év múlva megjelentek a külföldi művészeti csoportok is.

A Debreceni Virágkarneválnak immár évtizedek óta hagyományos útvonala van: a színpompás karneváli menet délelőtt a Nagyállomástól a Kossuth téren keresztül a Nagyerdei Stadionig, este pedig a Nagyállomástól, a Piac utcán keresztül a Kossuth térig vonul végig. A karneválra már hónapokkal előbb készülnek, a kocsik díszítése pedig 2-3 héttel a rendezvény előtt elkezdődik. Hagyományosan különböző vállalatok, cégek díszítenek autót, amelyekhez akár 3 millió szál virágot is elhasználnak. Az évente 15-16 feldíszített kocsi között több mint 20 hazai és külföldi művészeti csoport, tánccsoport, zenekar és majorette-együttes mutat be látványos produkciókat. Néhány külföldi együttes már évek óta visszajáró vendég, ilyen az olasz zászlóforgató csoport, akik mindig hatalmas népszerűségnek örvendenek. A Nagyerdei Stadionban a zsűri döntése alapján a legötletesebb kompozíciók és a legjobb produkciók díjakat kapnak. A közönség pedig a délutáni órákban egészen közelről szemlélheti meg a kiállított virágkocsikat a Stadionban.