A fiatalok családalapítási törekvéseit és a felsőoktatásban való részvételük összeegyeztetését segítő szabályozási keretről vitázik az EP kedden. A képviselők átmeneti adómentességet, a lakhatás megkönnyítését, gyermek-felügyeleti szolgáltatásokat és rugalmas tanulmányi rendszerek bevezetését sürgetik. A családbarát oktatási programokat kínáló intézmények könnyebb azonosítása érdekében, nemzeti tanúsítási rendszert is létrehoznának a képviselők. A témáról Marie Panaiotopoulosz-Kassziotou (néppárti, görög) által készített saját kezdeményezésű jelentést. A Tanács demográfiáról szóló zöld könyve következtetései szerint Európa népességének csökkenése többek között annak tudható be, hogy a fiatalok családalapítási törekvéseiket gazdasági és társadalmi okok miatt elhalasztják, valamint a különböző életszakaszok (tanulás, munkavállalás, családalapítás) későbbre tolódnak. Minden statisztika azt mutatja, hogy az európaiaknak és főleg a képzettebbeknek nincs annyi gyermekük, mint ahányat szeretnének - állapítja meg a jelentéstevő. Ez azt is eredményezi, hogy egyre több fiatal folytat család mellett felsőfokú tanulmányokat. Írországban a hallgatók 11,3 százalékának van gyermeke, Ausztriában 10,8 . . . A gyermekes hallgatók száma az északi országokban a legmagasabb, ahol "a hallgató-szülők részére társadalmi és gazdasági intézkedések egész arzenálja áll rendelkezésre". Svédországban a női hallgató 41, Finnországban 31, Norvégiában 30 százalékának már a tanulmányaik befejezés előtt megszületik első gyermeke.

A közösség versenyképessége, a tudásalapú társadalom elérése, a belső piac élénkítése szempontjából alapvető jelentőségű a mindenki számára elérhető szélessávú hozzáférés, melynek kiépítését - ahol az piacilag nem kifizetődő - közösségi, állami forrásokból is támogatni kell - vélik a képviselők a Gunnar Hökmark (néppárti, svéd) által jegyzett jelentésben. Az internet és a szélessávú kommunikáció fejlődése átalakította a világgazdaságot, egyesítette a régiókat és országokat, és ehhez az EU-nak is alkalmazkodnia kell.

Támogatja az EP szakbizottsága az uniós versenypolitika modernizálását és a közös összevont társasági adóalap bevezetését. A képviselők szerint kudarc, hogy az energiapiacokon nincs még valódi verseny. A parlament a környezetbarát technológiák esélyegyenlőségének biztosítását és az állami támogatások jogszerűségének fokozott ellenőrzését várja az Európai Bizottságtól.

Az EP plenáris ülésén két közbeszerzésekkel foglalkozó jelentést tárgyalnak a képviselők. Az uniós közbeszerzési szabályozás reformja során átláthatóbbá tennék az eljárásokat és visszaszorítanák a részrehajlást a szerződések odaítélésekor. Az odaítélés és az aláírás között legalább 10 napnak kellene eltelnie. A Jean-Claude Fruteau (szocialista, francia) által jegyzett, együttdöntésben tárgyalt jogszabály pár korábbi irányelv módosításával, hatékonyabb eljárásokat határoz meg a szerződések értékelésére és odaítélésére, ezen kívül nagyobb átláthatóságot biztosít.

Barsiné Pataky Etelka (néppárti) és Tabajdi Csaba (szocialista) fő-, Olajos Péter (néppárti) pedig póttagja lesz a klímaváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságnak.

Az új testület javaslatokat tesz az EU jövendő, éghajlatváltozással foglalkozó integrált politikájával kapcsolatban, és kialakítja az EP álláspontját arról, mit képviseljen az unió a 2012 utáni éghajlat-politikával foglalkozó nemzetközi tárgyalásokon. A Bizottság elemzi, értékeli az éghajlatváltozás helyzetét, cselekvést javasol, a javaslatokhoz pedig csatolja a cselekvés pénzügyi vonzatáról szóló kimutatást és a "tétlenség árát". Elkészíti az éghajlatváltozás elleni küzdelem legújabb vívmányainak és kilátásainak lehető legteljesebb listáját, tanulmányozza e legújabb fejlemények és kilátások környezeti, jogi, gazdasági, társadalmi, geopolitikai, regionális és közegészségügyi hatását, elemzi és értékeli a vonatkozó közösségi jogszabályok eddigi alkalmazását; kapcsolatba lép és meghallgatásokat szervez a tagállamok és harmadik országok parlamentjeivel és kormányaival, az európai intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel, továbbá a tudományos közösség, vállalatok és a civil társadalom képviselőivel. Az éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságnak 60 rendes és 60 póttagja van, mandátuma tizenkét hónapra szól, melynek végén jelentést nyújt be a parlamentnek.

A lakáshoz való jog alapjog: Jóllehet az EU-t létrehozó szerződés nem ruház kötelezettségeket a közösségre a lakhatással kapcsolatban, a megfelelő és méltányos árú lakáshoz való jog jelentős alapjog, amelyet elismer számos nemzetközi charta és a tagállamok alkotmányai is - olvasható Alfonso Andria (liberális, olasz) jelentésben. Márpedig "a megfelelő és megfizethető árú lakások hiánya közvetlenül befolyásolja a polgárok életét, nehezítve társadalmi beilleszkedésüket és mobilitásukat mind a városi, mind a vidéki területeken" - így a szöveg. A parlament "azt kívánja, hogy a tagállamok fogadjanak el ahhoz szükséges törvényi rendelkezéseket, hogy a megfelelő, jó minőségű és elfogadható árú lakáshoz való jog érvényesüljön". A jelentés kitér arra is, hogy a háztartásokban felhasznált energia mintegy 27 százaléka megspórolható lenne. Ezért a képviselők azt szeretnék, ha az Európai Bizottság a lakásszektorban megkönnyítené azoknak az új, hatékonyabb technológiáknak és építőipari termékeknek a terjesztését, amelyek lehetővé teszik az energiafogyasztás csökkentését. A képviselők azt várják, hogy az EB indítson tájékoztatási kampányt a lakosság számára az energiahatékonyság fontosságáról.

Az EU jövője az innovációban, az innováció jövője az oktatásban: Ahhoz, hogy az EU a világ legversenyképesebb térsége lehessen, arra van szükség, hogy mindenki hozzáférhessen a magas szintű oktatáshoz, ami fel fogja szabadítani az emberek innovatív és kreatív gondolkodását - áll a Mieczysław Edmund Janowski (UEN, lengyel) által jegyzett jelentésben. "Az innováció nem csak a tudósok, kutatók, feltalálók, nagyiparosok, üzletemberek és politikusok dolga. Elengedhetetlen, hogy a helyi és regionális közösségekben az egyének érezzék, hogy az innováció mindenki számára nyitva áll, és képes életfeltételeik és életminőségük javítására" - írja a képviselő a jelentéshez fűzött véleményében. Európában a GDP még mindig nagyon csekély részét fordítják a kutatás-fejlesztés finanszírozására - derül ki a jelentésből. A cél, hogy ez az arány 2010-re érje el a 3 százalékot. A kutatás-fejlesztés letéteményesei a kis és középvállalatok, ezért az ő ilyen irányú tevékenységeiket fokozottan kell támogatni - vélik a képviselők. Az innováció támogatására a képviselők szerint a legjobb eszközök az EU strukturális alapjai. A kutatás-fejlesztés támogatása eszköze lehet a régiók közötti fejlettségi különbségek tompításának is - olvasható a jelentésben.

Harangozó: ne csak a városokban támogassák a lakhatást: A jelentés vitájához hozzászólt Harangozó Gábor (szocialista). Szerinte az egységes európai jólét megteremtését célul tűző kohéziós politikának támogatnia kell a gazdasági növekedést, a versenyképességet, ebben pedig kulcsszerepet játszik az innováció ösztönzése. Másrészt viszont - tette hozzá Harangozó - a lakhatás segítségével érdemben lehet segíteni a megoldásra váró infrastrukturális és szociális problémákon. "Mivel a kelet-európai tagállamokban a mélyszegénység, a gettósodás sok esetben a falvakra jellemző, fontos, hogy a lakhatás támogathatósága ne csak a városokra korlátozódjon. (...) Biztosítanunk kell, hogy a vidékiek is hozzáférhessenek a magas szintű oktatáshoz, és meg kell találnunk annak a lehetőségét, hogy az innovációs fejlesztéseket is eljuttassuk a hátrányos helyzetű térségekbe" - fogalmazott a képviselő.

Dicséretből és bírálatból egyaránt kijutott a fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő nyolcaknak a németországi Heligendammban pénteken zárult csúcstalálkozójuk után. Szombati nyilatkozatában több neves politikus - köztük Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár - a klímaváltozás elleni, közös erőfeszítésekkel kapcsolatos megállapodást dicsérte, néhány szakértő és környezetvédelmi szervezet azonban hiányolta a konkrét kötelezettségvállalást. Afrika megsegítését illetően a bírálók azt rótták fel, hogy a járványok leküzdésére meghirdetett 60 milliárd dolláros - történelminek nevezett - segélyprogram semmifajta céldátumot nem tartalmaz. Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója a környezetvédelem terén született kompromisszumot csak részleges sikernek minősítette.

Mindenki beszél angolul, ugye?

Az amerikai elnök, George W. Bush meglepetéssel fogadta, hogy szavait némettolmács fordította a sajtónak Heiligendammban, a G8-ak csúcstalálkozóján. Mindenki beszél angolul, ugye? - kérdezte Bush, amikor a tolmács belefogott az amerikai vezető mondandójának ismertetésébe. Angela Merkel, a találkozó házigazdája nevetve kérte az USA elnökét, hogy legyen türelemmel, amíg a tolmács elvégzi a munkáját.

Merkel és a többi német politikus ragaszkodott ahhoz, hogy a G8-ak találkozóján ne szoruljon háttérbe a házigazdák nyelve. Ebben a németek különböznek más G8-as nemzetektől, amelyeknek vezetői - Ausztriát és Finnországot is ideértve - "hajlandóak voltak" folyékonyan beszélni angolul az amerikai elnökkel. Az angol nyelv használata mindinkább terjed az Európai Bizottságban és az uniós intézményekben. És nálunk?