ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

Nemcsak fejlesztünk, fejlődünk is!

Első alkalommal került megrendezésre Budapesten a CEE FUTURE 2007-2013 BUDAPEST - FEJLESZTÉSI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS, mely mindenekelőtt azzal emelkedett ki a hazai és az európai fejlesztési szakmai rendezvények sorából,  hogy a fejlesztési szektor és a fejlesztési piac valamennyi releváns szereplőjét meginvitálták. A rendezvény egyszerre teremtett alkalmat és nyújtott lehetőséget a térségben a fejlesztési szektor szereplőinek a találkozására és új nemzetközi kapcsolatok, fejlesztési, pályázati és befektetési együttműködések megalapozására. Az esemény kapcsán készült az interjú Bajnai Gordon miniszter úrral.

- Az Európai Unió huszonhét tagországa közül, negyedikként fogadták el a magyar operatív programot, korábban mint az EU-hoz együtt csatlakozott többi országét. Miért volt ez fontos Magyarországnak? Milyen előnyök származnak az elfogadásból (a korai elfogadásból)? Kedvezőbbé válhat ettől az eseménytől kapcsolatunk Brüsszellel? - tettük fel a kérdést.

- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai bizottsági jóváhagyása után, Magyarország 2007 és 2013 között 25,3 milliárd euró - mintegy 7000 milliárd forint - uniós támogatáshoz juthat, mindenekelőtt a növekedés és a foglalkoztatás biztosítására. Ezen túlmenően további, mintegy 1300 milliárd forintos uniós támogatási keret áll majd rendelkezésre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezelt Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv keretében. Az unió biztosította támogatás nyugodtan mondhatjuk, hogy egy vissza nem térő alkalom arra, hogy - nem csak szavakban, de gazdasági, sőt társadalmi értelemben is Európához tartozzunk. Ehhez elsősorban egyfajta kultúraváltásra van szükség. Elsőként írtunk ki pályázatokat Európában, tehát megkezdhettük a források lehívását. Sok országban csak 2008 januárjában jelennek meg az első pályázatok, nálunk már 2007 januárjában megjelentek az első kiírások, melyre eddig több mint 3000 vállalkozó pályázott. Most októberre, már 1900 nyertesnél tartunk, 39 milliárd forint összegben. Ebből a 39 milliárdból több mint 150 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. Közel 1: 4 az arány. Brüsszel érdeke is az, hogy minél hatékonyabb legyen a források felhasználása, minél hamarabb felzárkózzon Magyarország az unió fejlettségi szintjére.

- Az új budapesti metróvonal támogatásával kapcsolatban hogyan áll a megállapodás, megkapjuk az ígért, több mint 50 millió eurót? - A magyar kormány hosszú tárgyalások során kialkudta a kereteket, e szerint maximum 260 ezer eurót kaphatunk a négyes metró megépítésére. Most a fővároson a sor, hogy milyen minőségű pályázatot ad be az NFÜ-n keresztül Brüsszel számára. A végső döntés ott születik majd.

- Sikerült magyar szempontokat is érvényesíteni Brüsszelben? - Igen, az operatív programokban 5-10 százalékkal csökken a turizmuson belül a szálláshely bővítésére fordítható forrás, ez viszont növeli a humáninfrastruktúra fejlesztési lehetőséget. A tárgyalások eredményeként a regionális operatív programokba bekerültek az ipari parkokra szánt fejlesztések, a barnamezős beruházások és a rekultiváció témája is.

- Az Európai Uniós fejlesztések lehívásához jelentős önrész szükséges. Milyen lehetőség, kormányzati szándék, illetve támogatás létezik ahhoz, hogy a forráshiányos magyar gazdaságban az önkormányzatoknál, a vállalkozóknál az önrész biztosítva legyen, figyelembe véve, hogy az EU-ban utófinanszírozás érvényesül és ráadásul korlátozni szándékoznak az Önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségét? - Az Unió minden esetben bizonyos önrészt ír elő. Vannak azonban olyan különleges esetek, amikor a kormány ezt az önrészt a rászorultság miatt akár teljesen magára vállalja. Magyarországnak vannak kötelezettségei az Európai Unió felé a szennyvíz, ivóvíz és hulladék vonatkozásában. Ha ezeket nem teljesítenénk, ha nem érnénk el 2015-ig, akkor az unió nagyon súlyos összegekkel büntetné Magyarországot. Az önkormányzatok racionális, gazdaságos, hatékonyságnövelő beruházásokat akár hitelből is végrehajthatnak. Problémát az vet fel, ha ahelyett, hogy racionalizálnák a tevékenységüket, működési hiteleket vesznek fel hosszú távra, ezzel eladósítva a jövőt. A kormány úgy döntött, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal közösen hitelkonstrukcióval segít az önkormányzatoknak előteremteni az önrészt az ivóvízminőség-javításhoz, a szennyvízelvezetéshez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz felvehető uniós forrásokhoz. A rászoruló települések akár a kötelező önrész száz százalékára is hitelt kaphatnak. A konstrukció 25 évre szól, ötéves türelmi idővel. A hátrányos helyzetű kistérségek pozitív diszkriminációban részesülnek a bírálati folyamat egészében. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az igazán rászoruló önkormányzatok és kistérségek is eséllyel pályázhassanak.

- Mi jellemzi a Kormány területfejlesztési politikáját? - Ma Magyarországon a Közép-Magyarországi Régió állítja elő a teljes magyar export 40 %-át. A hozzáadott értékkel ez 56 %. Ez iszonyú aránytalanság az ország többi részéhez képest. Tudatosan olyan támogatási politikát kell folytatnunk, amely megpróbál esélyt kínálni a többi régiónak. Erre azért van szükség, mert nem lehet Magyarország kettészakadását csak szociális beruházásokkal megállítani. Ha nem lesz gazdaság, ha nem lesz foglalkoztatás, ha nem lesz adófizetés a régiókban, akkor nem lesz felzárkózás sem.

- Sok kitüntetést, hivatalos elismerést kapott, magasan képzett menedzser, viszont szűk mozgástérben várják el, hogy "csodát" tegyen! Azt, hogy minél többet realizáljon az ország az elvileg biztosított 7000 milliárd forintból . . . Hogyan éli meg ezt a fusztrációt? Milyen teljesítménnyel, eredménnyel lenne elégedett? - Nem hiszem, hogy csodaváró hangulat volna mostanában. Ugyanakkor az tény, hogy rengeteg olyan, évtizedek óta magunk előtt görgetett ügyben kell drasztikus javulást elérni, amelyeket az előző kormányok elmulasztottak megtenni. Jó irányba haladunk, most nem szabad megállni! Kiemelt célomnak és feladatomnak tekintem, hogy a hazánknak biztosított összeget le tudjuk hívni, illetve hogy ezeknek a forrásoknak minden egyes euró centje valóban a foglalkoztatottság növelését és az ország versenyképességét, egyszóval fejlődését szolgálják. Kevés ennél nemesebb feladatot tudok elképzelni. Nem érzek frusztrációt, szeretem a kihívásokat, inkább dühít, amikor a rövidtávú politikai érdekek, a hatalomvágy irányítja egyes politikusok megszólalásait. Komoly eredménynek tartanám, ha Magyarország néhány év múlva ki tudna emelkedni abból a kategóriából, hogy a volt szocialista országok egyike...

- És végül hogyan piheni ki magát, mivel lazít? Család, hobby? - Hogy mivel kapcsolódom ki? A családommal próbálok sok időt tölteni, de a testedzés sem áll távol tőlem. Igazolt labdarúgó vagyok.

(Szabados)

Induló vállalkozásokat kíván támogatni az a pályázat, melynek keretében költségeik 30%-a erejéig, összesen 4,8 milliárd forint támogatásban részesülhetnek a hátrányos helyzetű kistérségekben működő vállalkozások. Feltétel többek között, hogy a támogatott beruházás teremtsen munkalehetőséget a térségben és járuljon hozzá annak felzárkózásához. Olyan, most startoló, két lezárt üzleti évvel még nem rendelkező vállalkozások igényelhetnek támogatást, amelyek új beszerzéseket, infrastrukturális és ingatlan beruházást terveznek, vagy meg kívánják újítani gyártási eljárásaikat, fejlesztenék információs technológiai hátterüket a könnyebb piacra jutás érdekében. A támogatás országszerte 100 vállalkozásnak segíthet tervei valóra váltásában. A pályázatok benyújtására december 31-ig lesz lehetőség. Fontos cél, hogy az ország bekapcsolódjon a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe, ezért 4 milliárd forintra pályázhatnak azok a vállalkozók, akik nemzetközi szolgáltató központokat hoznak létre, illetve fejlesztenek. A keretösszeg 15 regionális szolgáltató központ forrásigényét elégítheti ki 20-30%-os támogatás mellett. A magasan képzett munkaerő foglalkoztatottságának növelését szolgálja az is, hogy a fejlesztés kapcsán létesülő új munkahelyek költségei finanszírozhatók lesznek. Ez a lehetőség szintén december 31-ig lesz elérhető. 2 milliárd forintos keret nyílt meg augusztus végén, amely segíteni tudja a vállaltirányítási rendszerek bevezetését, növelve ezzel a belső vállalati folyamatok hatékonyságát és a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok intenzitását. Cégek, vállalkozók, vagy kamarák által indított projekt - összesen 250 - juthat fejlesztési forráshoz, melynek a támogatás mértéke maximálisan 35-50% lehet. A hazai KKV-szektor csak nehezen tud megfelelni az uniós és a nemzetközi standardok minőségi követelményeinek, ezért a gazdaságfejlesztési program 1,2 milliárd forinttal támogatja a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetését. Ez a pályázat 1700-2000 vállalkozás gondjaira jelenthet megoldást azáltal, hogy a költségek felét közösségi források biztosítják. 1,7 milliárd forint uniós forrást igényelhetnek gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, gazdasági kamarák és más vállalkozási érdekképviseletek e-kereskedelemre és egyéb e-szolgáltatások bevezetésére. A tender 270-350 pályázat 35-50%-os támogatását teszi lehetővé. A megvalósuló beruházásoktól várható, hogy javul a kis- és középvállalkozások elektronikus értékesítési tevékenysége, erősödik a fogyasztói és üzleti bizalom. Az ismertetett konstrukciók nemcsak a felzárkózó régiók gazdaságát segíti, hanem ún. tükörpályázatok formájában meghirdetésre kerülnek Magyarország legfejlettebb régiójában, Közép-Magyarországon is, vissza nem térítendő forrást biztosítva az itt működő vállalkozásoknak.

A Jeremie részeként mintegy 55 milliárd forint jut a kereskedelmi banki módszerekkel nem finanszírozható, de hitelképes mikrovállalkozások kölcsönhöz juttatására. Közvetve ugyenezt a célt szolgálja a mikrohitelekre szánt, mintegy 20 milliárdos és az egyéb kölcsönökre szóló, 70 milliárd forintos garanciakeret.

A Jeremie szervezői gondoltak a tőkefinanszírozásra is: a kisvállalkozásokba beszálló magán- és állami kockázati tőkealapokra mintegy 45 milliárd forintot szánnak. A kkv-k tényleges igényei alapján a konstrukciók közötti összegek menet közben átcsoportosíthatók. A Jeremie mikrohitel maximum hatmillió forint lesz, futamideje beruházási kölcsön esetén legfeljebb 5 év, forgóeszközhitelnél 1 év (ez egyszer megújítható). Az új mikrohitelt jelen állás szerint a 200 millió forint alatti éves nettó árbevételű kis cégeknek szánják. A kölcsönt akár induló kisvállalatok is igényelhetik, sőt a (méretnek megfelelő) ügyvédi, végrehajtói, szabadalmi vagy közjegyzői irodák is. Forgóeszközhitelnél feltétel, hogy a cégnek nem lehet az előző 5 évben hiteltartozása, beruházási kölcsönnél viszont forgóeszköz-finanszírozási ügylete lehet. A beruházási típusnál a forgóeszközre szóló hányad legfeljebb 30 százaléknyi lehet. E kondíciók "finomhangolása" jelenleg is folyik.

Jó hír, hogy a Jeremie-mikrohitelnél (egyelőre) nincsenek iparági, ágazati kizárások. A kölcsönök gyakorlatilag bármilyen beruházási célra fordíthatók, persze más hitel törlesztését kivéve. A finanszírozáshoz a cégtől elvárt saját erő a tervezett fejlesztés legalább 20 százaléka, s a beruházási ügylet kapcsán akár kétéves türelmi idővel is számolhat az igénylő kisvállalkozás.

Magyarországon 2000 km hosszú kerékpárút hálózat található, de ezek a közelmúltig összefüggő hálózatba nem kapcsolódtak, műszaki színvonaluk pedig messze elmaradt az európai normáktól. Ezen a problémán segít az immár az egész országra kiterjedő kerékpárúthálózat-fejlesztési program. Mint emlékezetes, idén májustól a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon igényelhettek uniós forrásokat az önkormányzatok, majd júliusban pályázhattak az észak-alföldi, a nyugat-dunántúli, a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régió önkormányzatai 6,5 milliárd forintra. A konstrukciók az adott régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítására és bővítésére irányulnak új és meglévő elemek hálózatba szervezésével. Erős a társadalmi igény arra, hogy a kétszámjegyű főutak mentén az országos gerinchálózat részeként kerékpárutak épüljenek. Kiemelten fontos a hiányzó szakaszok pótlása, a helyi-, helyközi és a turisztikai célú kerékpárutak építése.

A most megnyíló támogatási keretek lehetővé teszik a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó létesítmények kiépítését is, például biztonságos fedett tárolók, kölcsönzők és szervizek létesítését. A pályázat az előkészítés, az építés, az esetleges eszközbeszerzés, valamint a projekt megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségeinek elszámolására ad lehetőséget. A kerékpárút-pályázatok már augusztus 15-től nyújthatók be, a támogatás mértéke maximálisan a költségek 80-85% lehet. A keretösszeg 44 projekt támogatását fedezheti.

A Közép-dunántúli régióban már megjelent olyan pályázat, amely a helyi közutak kiépítettségének növelését, a településrészek közötti közúti közlekedési kapcsolatok javítását szolgálta. Most újabb 63 belterületi útfejlesztési projekt juthat 70-90%-os támogatáshoz Közép-Magyarországon és a két alföldi régióban 10 milliárd forint értékben. Észak-Alföld területén nem megfelelő minőségűek az egyes helységeken belül, a településrészek közötti közúti közlekedési kapcsolatok. A közszolgáltatások könnyebb és gyorsabb eléréséhez szükséges a települések közötti hiányzó közúti szakaszok kiépítése. Ennek megvalósításához nyújthat segítséget az önkormányzatoknak a mostani pályázati kiírás. A fogyatékkal élő emberek életminőségének javítása érdekében az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül országos program indul. A regionális és a társadalmi infrastruktúra operatív program forrásaiból származó akadálymentesítésre fordítható keret 16 milliárd forint 2007-2008-ban. Májusban négy - az Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli - régióban már kiírt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatokat, majd júliusban ezek a lehetőségek további három régióban (Dél-Alföldön, Közép-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon) is elérhetőek lettek 3,4 milliárd forint értékben. A pályázat a tervezési, az előkészítési, az infrastrukturális és az eszközbeszerzési költségek elszámolására ad lehetőséget. A keretből elsősorban óvodák, iskolák, szociális, gyermekvédelmi és egészségügyi intézmények jobb megközelíthetősége biztosítható, de az önkormányzati ügyfélszolgálatok akadálymentesítése is hozzájárul ahhoz, hogy a fogyatékkal élők ugyanúgy gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelességeiket, mint bármely állampolgár. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a célok elérésében számít az önkormányzatok, az egyházak, a társadalmi szervezetek aktivitására és együttműködésére. A pályázatokat november 16-ig nyújthatják be, a támogatás mértéke maximálisan 85-90% lehet.

A programok egymás után kerülnek fel hivatalos és elfogadott programként az EU nyilvános fórumaira, internetes felületeire. "E programok alapján kezdjük fejleszteni az országot" Szólt arról, hogy az operatív programok alapján készülő két éves akciótervekben szerepelnek majd az olyan egyedi projektek is, amelyekről a kormánynak szakmai alapon kell döntenie, figyelembe véve a hosszú távú fejlesztési célokat, az ország igényeit, a kultúra, gazdaság sajátos szempontjait. A miniszterelnök az egyedi döntésekről szólva hangsúlyozta: ügyelnek arra, hogy biztosítsák az átláthatóság, a számonkérhetőség, a költséghaszon arányosságának elvét. Kitért arra, hogy a két éves akciótervek két nagy dologról szólnak, a kiemelt projektekről és a pályázatokról. A kormányfő a Nemzeti Fejlesztési Tanácson keresztül is azt kérte az önkormányzatoktól, gazdálkodó, illetve civil szervezetektől, hogy készüljenek a fejlesztési lehetőségekre. Mint mondta: "nem pénzt költünk, hanem befektetünk egy új Magyarországba".