Vladimír Špidla, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa üdvözölte a Bizottság jóváhagyó döntését és hozzáfűzte: "2007 különleges év az Európai Szociális Alap számára. Nemcsak fennállásának 50. évfordulóját ünnepeljük, hanem az idén indul el az ESF pénzügyi támogatási tevékenységének újabb hétéves időszaka is." Hozzátette: "Mindkét magyarországi program az EU valódi elkötelezettségét jelzi az emberi erőforrás fejlesztésére szánt beruházások minőségének és intenzitásának növelésére. Azt is mutatja, hogy a több és jobb minőségű munkahely teremtése az Európai reformtörekvéseinek napirendjén előkelő helyen szerepel. Ez a stratégia növeli a foglalkoztatottságot, hozzásegíti a munkavállalókat az állások betöltéséhez szükséges szakértelemhez, továbbá segíti a szociális beilleszkedést és javítja a közigazgatási szolgáltatások minőségét. Az igazi kihívás most ennek a nagyra törő stratégiának a megvalósítása. Sok sikert kívánok mindehhez Magyarországnak."

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta "Magyarország jövője a minőségi oktatáson és az ezen alapuló foglalkoztatáson múlik. Kiemelt célunk, hogy a lehető legtöbb ember térjen vissza a munkaerő-piacra az inaktívak közül. Operatív Programjaink épp ezért koncentrálnak erre a két területre. Az államreform operatív program forrásaiból megújítjuk a közigazgatást, mely a közszolgáltatások könnyebb elérését, valamint minőségi szolgáltatásokat jelent. Hozzátette: "Az unió egészének sikere a tagállamok teljesítményétől függ. Bízom Magyarország sikerében." Magyarországon a foglalkoztatási ráta 57 százalékos aránya elmarad a Lisszabonban célként kitűzött 70 százaléktól. A legfőbb kihívás ezért a foglalkoztatottak arányának növelése, a hátrányos helyzetűek helyzetének javítása és az emberi erőforrás fejlesztése magasabb színvonalú oktatás és képzések biztosítása révén.

Magyarországon az ESZA által támogatott programok többek között az alábbi területeken valósítanak meg fejlesztéseket: Több lehetőség a munkát keresők részére; Az oktatási rendszer korszerűsítése annak érdekében, hogy a vállalkozások olyan képzettségű munkaerőhöz jussanak, amilyenre szükségük van; Egyenlő esélyek megteremtése a társadalom olyan hátrányos helyzetű csoportjai számára, mint amilyenek a romák; Megnövelt támogatás az egészségügyi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítására; A közigazgatás teljesítményének javítása, különös tekintettel az emberi erőforrás fejlesztésére.

Az Európai Szociális Alap több mint 10 milliárd euró támogatást nyújt összességében az Európai Unió országainak évente. A 2007-2013 közötti új programozási időszak végére az EU mintegy 75 milliárd euróval támogatja a 27 tagországot. Ez az Európai Unió teljes költségvetésének több mint 10 százaléka. A tagországok és a régiók úgy alakítják ki, állítják össze saját ESZA finanszírozású operatív programjaikat, hogy azok helyben legyenek képesek megoldást nyújtani a helyben felmerülő problémákra. Magyarországon az ESZA két programot támogat: a Társadalmi Megújulás Operatív Programot (TÁMOP) 943 milliárd forinttal, az Államreform Operatív Programot (ÁROP) mintegy 40 milliárd forinttal.

(Vision Communications Hungary Kft. anyaga alapján)

 Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága nagy többséggel elfogadta Schmitt Pál (EPP-ED/Fidesz), "A sport szerepe az oktatásban" című jelentését.

A jelentés az iskolai testnevelés és sport problémáit összegzi, és megoldási javaslatokat vázol fel a közösségi és nemzeti döntéshozók számára. A jelentés többek között megállapítja, hogy a testnevelés az egyetlen tantárgy, amelynek középpontjában a gyermekek egészséges életmódra történő nevelése áll, és amely olyan fontos társadalmi értékeket közvetít, mint az önfegyelem, a szolidaritás, a csapatszellem, a tolerancia és a becsületes játék. A testnevelés és a sport kiemelkedő szerepet játszik a fiatalok harmonikus testi és szellemi fejlődésében. A jelentés emellett felhívja a figyelmet a mozgásszegény életmódból következő túlsúlyosság terjedésére, amely már a gyermekek mintegy negyedét érinti az Európai Unióban. E betegség olyan súlyos felnőttkori szövődményeket eredményez, mint a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, vagy a cukorbetegség, amelyek gyakran csökkentett munkaképességhez vezetnek, továbbá jelentősen megterhelik az egyes országok egészségügyi kiadásait.

A káros folyamatok megállítására a jelentés legalább heti három testnevelésóra kötelező bevezetését javasolja az általános és középiskolai oktatásban, ugyanakkor ösztönzi a tagállamokat ennek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére. Az egész Európára kiterjedő tanulmányok azt mutatják, hogy a tornatermek állapota és felszereltsége - különösen a kelet-európai tagállamokban - messze elmarad, valamint súlyos hiányosságokat mutat a szükséges és elvárható szinttől, míg a szakképzett testnevelő tanárok hiánya az EU egész területén érzékelhető. A jelentést követően Schmitt Pál reményét fejezte ki, hogy a parlamenti képviselők figyelme a jövőben ne csak az ifjúság szellemi, hanem szomatikus nevelésére is irányuljon. Úgy fogalmazott, hogy jelentését egyfajta vészharang kongatásának szánta. Hozzátette, hogy rendkívül fontosnak tartja, hogy a Reform Szerződésben a sport és az egészséges életmód súlyának hangsúlyozása megfelelő említést és elismerést kapjon. A most elfogadott jelentést megelőzően, Schmitt Pál kezdeményezésére a Kulturális és Oktatási Bizottság nyilvános meghallgatást rendezett 2007. februárjában, valamint egy tanulmány is készült a témáról.

(Brüsszel: Hölvényi György sajtótanácsos)

Megújul az oktatás rendszere az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós forrásaiból. Minden gyermek számára elérhetővé kell tennünk a felújított, akadálymentesített iskolákat, az élhető közösségi tereket és a korszerű, használható tudást jelentő oktatást – jelentette be Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint Hiller István oktatási és kulturális miniszter az idei országos tanévnyitó ünnepségen Nyíregyházán. Az európai uniós fejlesztési forrásoknak köszönhetően a tanévvel együtt 9 program indul el, összesen 60 milliárd forintos kerettel. A pályázatok célja a közoktatási reform támogatása, a minőségi közoktatás megteremtése és a mindenki számára hozzáférhető, korszerű integrált intézményi hálózat kiépítése. A szeptember 4-én induló oktatási pályázati csomagot a tanév során még az esélyegyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató további tíz program meghirdetése követi – 107 milliárd forintos kerettel. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára – természetesen az oktatásban is. Ennek érdekében a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, a kulcskompetenciák fejlesztésére koncentráló közoktatási intézmények kialakítása lesz. Az iskolafenntartók összesen 52 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadály-mentesítését, bővítését, energiatakarékossá tételét, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, valamint a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését. Az OLLÉ program segítségével pedig a sportpályák és dühöngők rendbetételére is van forrás. Az infrastrukturális fejlesztésekhez természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani programoknak is kapcsolódniuk kell. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a közoktatási intézmények regionális szintű együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program idén megjelenő pályázatai 29 milliárd Ft értékben nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett, több mint 5,3 milliárd forintos uniós forrásból folytatódik a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó, szakképző intézményrendszer továbbfejlesztése.

Az Európai Bizottság által 2005-ben alapított és 2007-ben második alkalommal meghirdetett Európai Vállalkozás Díj nemzeti fordulója befejeződött. A beérkezett pályázatok elbírálása megtörtént. A díjakat ünnepélyes keretek között szeptember 3-án Egyed Géza, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium gazdaságfejlesztési szakállamtitkára adta át. Az Európai Vállalkozás Díj azokat a kiváló kezdeményezéseket ismeri el és jutalmazza, amelyek regionális szinten támogatják a vállalkozói tevékenységet.

A verseny földrajzilag az Európai Unió 27 tagállamát, valamint Izlandot, Norvégiát és Törökországot foglalja magában.

A díjnak öt kategóriája van 1. "Úttörőszellem a Vállalkozásban" kategória: azokat az intézkedéseket ismeri el, amelyek a vállalkozási kultúrát és gondolkodásmódot mozdítják előre, és a társadalmi tudatosság fokozásával támogatják a vállalkozói tevékenységet.

2. "Vállalkozás Támogatása" kategória: olyan innovatív politikákat ismer el, amelyek támogatják a vállalkozásokat és beruházásokat vonzanak, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.

3. "Bürokrácia Visszaszorítása" kategória: a vállalatok - különösen a most indulók - adminisztratív eljárásait egyszerűsítő intézkedéseket ismeri el.

4. "Befektetés az Emberekbe" kategória: a vállalkozói oktatás és szakképzés javítására irányuló kezdeményezéseket ismeri el, amelyek javítják az üzleti világ és az oktatási rendszer közötti kapcsolatokat.

Az Európai Vállalkozási Díjra való nevezés két kiválasztási szakaszban zajlott. Az első lépés a nemzeti forduló. A nemzeti szinten, két különböző pályázati kategóriában első helyezést elért pályázatok delegálhatók az európai fordulóba. Az 5 meghirdetett pályázati kategóriákban 8 pályázat érkezett be. I. helyezett: A legmagasabb pontszámot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara "Kárpátok Üzleti Akadémia" programja érte el az "Úttörőszellem a Vállalkozásban" kategóriában. II. helyezett: A KAVOSZ Széchenyi Kártya konstrukciója a "Bürokrácia visszaszorítása" kategóriában. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - az "Európai Vállalkozás Díj" projekt hazai koordinátora - a két, legmagasabb pontszámot elért pályázatot delegálja az európai fordulóba, amely lehetőséget biztosít a pályázatokban bemutatott programok európai szintű megismertetésére és elismerésére. Az európai díj győzteseinek eredményhirdetésére - tekintettel az EU portugál Elnökségére - Portóban kerül sor 2007. december 12-én a portugál Gazdasági és Innovációs Minisztérium szervezésében.