Hiánypótló termékről van szó - mondta Gráf József agrárminiszter. Az agrárosok joggal vetették a szemünkre, hogy ők mindenből kimaradnak és általában az alaplehetőségek mindig az iparban, a kereskedelemben jönnek létre, mint a Széchényi kártya, amiből mi annakidején kimaradtunk. A Gazdakártya több mint 200 ezer mezőgazdasági vállalkozás átmeneti anyagi gondjain tud majd segíteni.

Csicsáky Péter a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezérigazgatója a Gazdahitelt mutatta be.

Annak az agrárágazathoz tartozó ügyfélkörnek gyors elbírálású hiteltermékkel és bankkártyával történő ellátására törekednek, akik alacsony, saját biztosítéknyújtási képességgel rendelkeznek. A takarékszövetkezetek által megcélzott ügyfélkör az agrárágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint az őstermelők és a családi vállalkozók. Ez potenciálisan mintegy 700 ezer ügyfél. A Gazdahitel összege 1 millió forinttól 15 millió forintig terjedhet, 1 millió forintonként emelkedő összegben. A kölcsön futamideje 181 naptól másfél évig terjedhet. A hitel kamata a háromhavi BUBOR plusz 3 százalék kamatfelár évente. A kezelési költség évi további 0,8 százalékot tesz ki. A hitel teljes hiteldíj-mutatója 11,52 százalék, lényegében szabad felhasználású és rulírozó jellegű. A kölcsön folyósítását két hét alatt tudják vállalni a takarékszövetkezetek, ha a hitelfelvevő minden szükséges irattal rendelkezik. Ez magánszemélyek esetében az igazolványok mellett a legutolsó adóbevallást jelenti, míg társas vállalkozásoknál a cégadatok mellett a mérlegbeszámoló kíséretében tudják a bankok felvenni a kérelmet.

Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójától megtudtuk, hogy a takarékszövetkezeti integrációhoz tartozó mintegy 140 takarékszövetkezet és a Takarékbank közel 1.600 bankfiókkal és kirendeltséggel rendelkezik. A tavalyi auditált adatok alapján a mérlegfőösszeg 1.127 milliárd forintot tesz ki, a betétállomány pedig 1.000 milliárd forint körül mozog. A hiteleket tekintve az agrárium hitelállományának mintegy 20 százalékát, 50-70 milliárd forintot kezelnek a takarékszövetkezetek. Az új hiteltermék szeptember 17-től vehető igénybe a takarékszövetkezeti fiókokban.

A Gazdahitelhez az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány nyolcvanszázalékos kezességvállalást nyújt, a kölcsön összegétől függetlenül félszázalékos kezességi díjért - mondta Ulrich Anikó, a szervezet ügyvezető igazgatója. Ezen túlmenően, tízmillió forint hitelig harmadik személy is vállalhat készfizető kezességet, 11 millió forint fölött pedig jelzáloggal is terhelhetik az ingatlant vagy a termőföldet.

Ma Magyarországon ez az egyetlen olyan, agrárvállalkozók számára kifejlesztett hitellehetőség, amelynek felhasználását nem ellenőrzik. Az ötletgazda Takarékbank és a takarékszövetkezetek részéről ugyanis felnőtteknek tartják a gazdákat, akik a kártya segítségével akár banki terminálnál - külföldön is - kivehetnek pénzt és vásárlásra is felhasználhatják a hitelt anélkül, hogy igazolnák, mit vásároltak a pénzből.

A magyar mezőgazdaság múlt évi kibocsátása elérte az 1.600 milliárd forintot, ami 6 százalékkal magasabb az előző évinél - tudtuk meg Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrtól. Az élelmiszeripar kibocsátása tavaly 1.944 milliárd forint volt, ami 86 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Mint elhangzott, az előzetes adatok szerint az agrárágazat eredménye 60-65 milliárd forint körül alakult 2006-ban, az előző évi 47 milliárd forinttal szemben. A mezőgazdaság a magyar GDP-ből tavaly 3,6 százalékkal részesedett, míg az úgynevezett agrobiznisz GDP-hez viszonyított aránya 12-13 százalék volt. Ez utóbbiba, beleszámítják az élelmiszeripar és a takarmánygyártás teljesítményét is. A mezőgazdaságban a múlt évben mintegy 190 ezren dolgoztak, ami országosan a foglalkoztatottak 4,9 százalékát teszi ki. Az agráriumban dolgozók átlagos jövedelme bruttó 112 ezer forint volt, ez a nemzetgazdasági átlag 65 százaléka.

Az agrárium külkereskedelmi mérlege pozitív. A kivitel értéke 3,65 milliárd eurót tett ki, csaknem egy milliárd euróval haladja meg a behozatal értékét. Magyarországról a múlt évben 2,3 millió tonna búzát és mintegy 2,5 millió tonna kukoricát exportáltak. Az egyéni gazdálkodók a múlt évben eredményüket 45 százalékkal növelték az előző évhez képest. A társas vállalkozóknak pedig 33 százalékkal javult az eredményességük 2005-höz képest. A tavaly elért 60-65 milliárd forintos ágazati összeredmény még mindig nem teszi lehetővé, hogy az agrárium képes legyen önerőből fejleszteni. Ehhez mintegy 100 milliárd forintos ágazati összeredményre volna szükség, amit az agrárminiszter szerint az ágazat 2-3 éven belül elérhet. Tavaly a magyar mezőgazdaság 406,8 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből 167,5 milliárd forint volt a nemzeti támogatás, és mintegy 239,3 milliárd forint érkezett az Európai Unióból. A magyar gazdálkodók támogatottsági szintje az unió 15 régi tagállamához képest még mindig 64 százalékos. A 100 százalékos mértéket 2011-2012-ben érheti el a magyar agrárium . . .