- Azt gondolom nem biztos, hogy jó úton halad az EU és jó elképzelései vannak erről az évszázadról. Szerintem paradigmaváltásra van szükség egész Európában. Elsősorban azért, mert nagyon pénzügyi oldalról nézik az agráriumot és a befizető országok nyomására az a törekvés, hogy minél kevesebbet kelljen a kasszába rakni, ami háttérbe szorít szakmai kérdéseket. Például, hogy hamarosan élelmiszerhiánnyal kell majd szembe néznünk az Európai Unióban. És főleg az új nagy fogyasztóknak, mint Kína, India, Oroszország. Az EU erre még nem dolgozta ki a programot, inkább a visszafejlesztés megy az agráriumban. Az agrárszakembereknek végig kellene gondolniuk ezeket a kihívásokat és ehhez igazítani az Unió agrárpolitikáját is.

- Magyarország valamikor Európa éléskamrája volt. Vissza lehet szerezni ezt a pozíciót?

- Bizonyos szempontból ma is ez a helyzet, mert 3,6 milliárd euró értékben exportálunk élelmiszert és 2,6 milliárd értékűt importálunk. Az új tagországok közül egyedül nekünk van ilyen mérlegünk. Amit előállítunk, annak az egyharmadát Európában értékesítjük. Jelenleg 94 %-ban exportálunk az EU-ba, de ez kevés nekünk, a következő 7-8 évben 30 %-os termelésnövekedést kell végrehajtanunk. És akkor még inkább igaz lesz, amit most kérdezett.

- És mi a véleménye, milyen esélyei vannak az agráregyetemekről kikerülő magyar fiataloknak?

- Önt egy beszédében azt mondta, hogy ne legyen Magyarország a romlott, silány árúk felvásárlója. Hogyan tudja megvédeni a fogyasztókat?

- Egy-két konkrétumot ha mondana . . .

- Például ha a magyar borokat nézzük, amelyek az elmúlt időszakban világhírűek lettek, azt látjuk, hogy óriási műszaki, technikai fejlesztés van mögöttük. Ugyanezt mondhatom el a magyar pálinkákról, amelyek Európa és világszerte ismertek. A magyar baromfi is elismert, minden egyes darab a Terméktanács védjegyével jelenik meg a piacon. Ezek mind olyan lépések, amelyek a kiváló minőség elérése érdekében hatnak.

A magyar mezőgazdaság múlt évi kibocsátása elérte az 1.600 milliárd forintot, ami 6 százalékkal magasabb az előző évinél - tudtuk meg Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrtól. Az élelmiszeripar kibocsátása tavaly 1.944 milliárd forint volt, ami 86 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Mint elhangzott, az előzetes adatok szerint az agrárágazat eredménye 60-65 milliárd forint körül alakult 2006-ban, az előző évi 47 milliárd forinttal szemben. A mezőgazdaság a magyar GDP-ből tavaly 3,6 százalékkal részesedett, míg az úgynevezett agrobiznisz GDP-hez viszonyított aránya 12-13 százalék volt. Ez utóbbiba, beleszámítják az élelmiszeripar és a takarmánygyártás teljesítményét is. A mezőgazdaságban a múlt évben mintegy 190 ezren dolgoztak, ami országosan a foglalkoztatottak 4,9 százalékát teszi ki. Az agráriumban dolgozók átlagos jövedelme bruttó 112 ezer forint volt, ez a nemzetgazdasági átlag 65 százaléka. Az agrárium külkereskedelmi mérlege pozitív. A kivitel értéke 3,65 milliárd eurót tett ki, csaknem egy milliárd euróval haladja meg a behozatal értékét. Magyarországról a múlt évben 2,3 millió tonna búzát és mintegy 2,5 millió tonna kukoricát exportáltak. Az egyéni gazdálkodók a múlt évben eredményüket 45 százalékkal növelték az előző évhez képest. A társas vállalkozóknak pedig 33 százalékkal javult az eredményességük 2005-höz képest. A tavaly elért 60-65 milliárd forintos ágazati összeredmény még mindig nem teszi lehetővé, hogy az agrárium képes legyen önerőből fejleszteni. Ehhez mintegy 100 milliárd forintos ágazati összeredményre volna szükség, amit az agrárminiszter szerint az ágazat 2-3 éven belül elérhet. Tavaly a magyar mezőgazdaság 406,8 milliárd forintos támogatást kapott. Ebből 167,5 milliárd forint volt a nemzeti támogatás, és mintegy 239,3 milliárd forint érkezett az Európai Unióból. A magyar gazdálkodók támogatottsági szintje az unió 15 régi tagállamához képest még mindig 64 százalékos. A 100 százalékos mértéket 2011-2012-ben érheti el a magyar agrárium.

1946. október 18-án született a Baranya megyei Mecsekszabolcson. 1968-ban a körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum mezőgazdasági gépészeti szakán szerzett diplomát. 1968-1975 között a szabadszentkirályi Béke Mgtsz-ben dolgozott: gyakornoki, műhelyvezetői, végül főmérnöki beosztásokban. 1996-tól a Dél-dunántúli Gabona Rt., 1997-től az IKR Bábolna igazgatósági tagja. 1989. októberben az MSZP alapítója, 1990-től 1993-ig a szigetvári szervezet elnöke, 1992-től 1994-ig a párt országos választmányának tagja. 1995-től 1998-ig az MSZP megyei választmányának elnöke volt, 1999-től a szigetvári térség pártelnöke. Országgyűlési képviselő 1994 és 2006 között, Szigetvár (Baranya 7. vk.) egyéni képviselője 1994-2002 között. 2002-ben mandátumot szerzett a szigetvári és a Baranya megyei önkormányzat képviselőtestületeiben. 2005-től földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Nős. Három gyermek apja.

(Szabados)