1951. április 18-án hat ország (Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux államok) aláírja az Európai Szén- és Acélközösségről (ESZAK vagy Montánunió) szóló szerződést.

Az 1952. július 25-én hatályba lépő szerződés rendelkezik először az Európai Parlament elődjének, a Közösségi Közgyűlésnek a felállításáról. Létrehozzák továbbá a Főhatóságot (később: Európai Bizottság), a Miniszterek Tanácsát és az Európai Bíróságot.
1957-ben aláírják a Római Szerződéseket, és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot, valamint az Euratomot, az Európai Atomenergia-közösséget. Az ESZAK Közgyűlése a Római Szerződésektől kezdve mind az EGK, mind az Euratom parlamentjévé vált.

1962. március 30-án pedig döntött arról, hogy felveszi az Európai Parlament nevet. A névváltozást hivatalosan csak az 1986-os Egységes Európai Okmány ismerte el.

AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGE - 2004-2006.

Az Európai Parlament jelenlegi ciklusa 2004-től 2009-ig tart. Most, 2007 januárjában a félidőnél járunk. Ilyenkor választják újra a parlament tisztségviselőit, így elnökét is. A Josep Borrell házelnök nevével fémjelzett első időszak összefoglalásaként ebben a dokumentumban címszavakban foglaljuk össze az EP elmúlt két és fél éves tevékenységét. A mostani parlamenti ciklus az első, amelyben - huszonnégy - Magyarországról érkezett képviselő is dolgozik Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Közülük többen jelentéstevőként, vagy egyéb parlamenti, illetve pártbeli tisztségekben is feladathoz jutottak az Európai Parlament munkájában. A ciklus ezen részében olyan jelentős témákról vitázott az EP, mint például a szolgáltatási irányelv, valamint a szoftverszabadalmakról, a televíziózásról, a munkaidőről szóló jogszabály, a vegyipari szabályozás (REACH), és ebben a periódusban hagyta jóvá a parlament az Európai Bizottság összetételét, Románia és Bulgária uniós csatlakozását, valamint az európai alkotmányt és a 2007-2013-as uniós költségvetést is. Az első félidőben az EP létszáma 732 volt, ez a romániai és bulgáriai képviselők érkeztével 2007-től 2009-ig átmenetileg 785-re nő. További változás, hogy az eddigi 20 helyett immár 23-ra nőtt az uniós hivatalos nyelvek száma. Ilyen státuszt kapott ugyanis a román és a bolgár mellett az ír is.

A nap-, szél-, illetve geotermikus energiák valószínűleg nem apadnak el a közeljövőben, és még csak széndioxidot sem termelnek. Az Európai Bizottsági éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabálycsomagja a megújuló energiák felhasználási arányának 20 százalékra történő növelését javasolja 2020-ig. Claude Turmes, a téma luxemburgi, zöldpárti felelőse szerint a javaslat alapvetően helyes, némely ponton azonban korrekcióra szorul. Az Európai Tanács 2007 márciusában megrendezett csúcstalálkozóján azt tűzték ki célul, hogy 2020-ra a közlekedésben felhasznált tüzelőanyagokban a bioüzemanyagok legalább 10%-os részarányt érjenek el.

Bizottsági jogszabálycsomag a klímaváltozás ellen: Az EP rendkívüli januári plenáris ülésén a képviselők alapvetően támogattak az Európai Bizottság éghajlatváltozással kapcsolatos javaslatait. A csomag célkitűzései: 20 százalékos energiahatékonyság-javítás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentése, valamint a megújuló energiák felhasználási arányának 20 százalékra történő növelése. Mindez 2020-ig. A csomag részét képezi továbbá a speciális, kötelező nemzeti célkitűzések elfogadása, valamint a származási garanciára vonatkozó szabályok bevezetése. Az EP ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága Claude Turmest (zöldpárti, luxemburgi) jelölte a javaslat témafelelősének. Turmes szerint “a 2020-ig megvalósítandó 20 százalékos javaslat jó irányba halad”. A problémát azonban a “származási garancia” rendszerének létrehozásában látja, amely “gyenge jogi alapon áll”. A szöveg “veszélyeztetné a megújuló energia már létező nemzeti támogatási rendszereit” – véli a jelentéstevő.

Miért a megújuló energiák? A megújuló energiák olyan újratermelődő természeti erőforrások, mint a nap-, szél-, víz-, biomassza- vagy geotermikus energiák. Az EU átlagos felhasználása 8,5%. Az Európai Bizottság szerint a megújuló energia 20%-ban történő felhasználása évi 600–900 millió tonna széndioxid kibocsátásának vehetné elejét, valamint évi 200–300 millió tonnával csökkenthetné a fosszilis üzemanyag felhasználását. Ez mintegy egymillió munkahelyet is teremthetne az ágazatban.

A legjobb energia az, amire nincs is szükségünk. A tudományos kutatások igazolják, hogy “a cukorrépa vagy a gabona évi hozamának nagyon rossz a széndioxidmérlege”. A képviselő szerint “az európai biomasszát sokkal jobban lehetne kombinált hőerőművekben hasznosítani”, azaz nem szén-, hanem biomassza tüzelésű erőművekben. “Háromszor vagy négyszer annyi széndioxid kibocsátásának lehetne elejét venni, ha a villamosáram és a hő termeléséhez szén helyett biomasszát használnánk”. “A nemzeti célkitűzéseket nagyon helyesen állapították meg. Megvizsgáltuk a számokat, amiket nagyon megfelelőknek találtunk.” A képviselő hatalmas potenciált lát az elfogyasztott energiamennyiség csökkentésében. “A legjobb energia az, amire nincs is szükségünk” – mondja ironizálva.

JELENTŐSEBB EP JOGSZABÁLYOK

Fogyasztói hitelek (2008. január 16.)

A roamingdíjak csökkentése. (2007. május 23.)

REACH - vegyi anyagok szabályozása (2006. december 13.)

Szolgáltatási irányelv. (2006. november 15.)

Az Európai Parlament által elfogadott irányelv értelmében a mostanihoz képest számos szektorban - például az építőiparban és a turizmusban - könnyebb lesz szolgáltatásokat nyújtani egy másik tagállamban. Az a tagország, amelynek területén a szolgáltatást nyújtják, nem alkalmazhat semmilyen hátrányos megkülönböztetést a más EU-országból érkező cégekkel szemben.

Légitársaságok feketelistája. (2005. november 16.)

Az EP nagy többséggel fogadta el azt a jogszabályt, amely szerint uniós feketelistát állítanak össze azokról a légitársaságokról, amelyek nem tartják be megfelelően a biztonsági előírásokat.

Az EUvonalat számos érdekes kérdéssel keresték már meg. Érkezett kérdés arról, hogyan lehet az Unióban “csokoládé-termelő vállalatot” létesíteni, kell-e állatútlevél a tengerimalacoknak is, illetve szabályozza-e az EU a kutyaterápiát. Érdeklődtek már arról, milyen feltételekkel lehet Olaszországban pornószínésznőként elhelyezkedni, és arról is, hogy ha valaki véglegesen nővé szeretné operáltatni magát, ugyanúgy igénybe veheti-e az egészségügyi szolgáltatást más EU-tagállamokban, mint Magyarországon.

Az EUvonal az elmúlt öt évben 313 ezer telefonhívást és 28 ezer e-mailt válaszolt meg, honlapját több mint 9 millióan látogatták meg. A szolgálat naponta 150-200 telefonos és 20-30 írásbeli kérdést fogad, melyek között a leggyakoribbak a munkavállalásról, a termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról, illetve az autóbehozatalról szóló megkeresések.

Az elmúlt időszakban a szolgálat számos alkalommal megújult, és új, interaktív szolgáltatásokat vezetett be. Ezek közül kiemelendő többek között az unió iránt érdeklődőket tömörítő EUklikk közösségi hálózat; az EUpedia elnevezésű, a közösség által szerkeszthető, nyílt tartalmú webes lexikon, amelyre bárki feltöltheti saját, az EU-ban vagy az európai uniós tagországokkal kapcsolatban szerzett tapasztalatait; illetve az Ön és Európa program, amelyben bárki elmondhatja véleményét az EU nagy horderejű kérdéseiről. A hírekre éhes olvasók a napi hírszolgáltatás mellett az EUvonal.hu hírlevelére és gyorshírszolgáltatására is feliratkozhatnak.

További információ: EUvonal (telefon: 336-5602; 06 80 38 2004, email: info@euvonal.hu