- Milyen igény, elvárás jelenik meg az építész társadalommal szemben? Erre született válasz a kiállításon?

- Az emberiség jövője szempontjából az egyik alapvető fontosságú kérdés a klímaváltozás, amelyre a szakma széles palettán kínált a Construmán megoldásokat. Környezetkímélő, energiatakarékos termékeket, megoldásokat minden eddiginél nagyobb választékban vonultatott fel. Rendkívül nagy arányban mutatkoztak be olyan cégek, amelyek megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas berendezéseket, napkollektorokat, vagy a geotermikus energia tárolására alkalmas kondenzációs kazánokat kínáltak. A korszerű szigetelések, nyílászárók gyártói és forgalmazói olyan termékeket mutatnak be, amelyek beépítésével jelentős mértékben csökkenthető az energiafelhasználás. Tudjuk, az energia árak növekszenek és a felhasznált energiának az Unióban és Magyarországon is a 40 %-át az épületek használják el. Óriási a felelősségünk az elpazarolt energia szempontjából. Családok százezrei - több mint egy millióan - gázár támogatást kapnak és annak nagy része, az utcát fűti, mert a házfalak nem elég hőszigeteltek. A mi feladatunk, hogy megtaláljuk azokat az állami szabályozási rendszereket, amely a közpénzt nem a megvásárolt és hiába kifizetett energia támogatására fordítja, hanem az embereket hozzásegíti ahhoz, hogy kevesebb legyen a fűtési költségük. A gázár támogatást át kell fordítani gáztakarékosság támogatásra. Akkor ugyanabból a pénzből az embereknek nem az éves gázszámláját támogatnák meg, hanem a lakás élethossziglan tartó gázár csökkentését lehetne egy évnyi támogatás árából megoldani.

- Már évek óta működik a panelszigetelési, illetve panelfelújítási támogatási rendszerünk. Míg az elmúlt hat évben 34 milliárd forint jutott a panelprogramra, most csak a 2008-as évben mintegy 10 milliárd forint közpénzt fordít erre az állam. Ehhez az önkormányzatok hozzá teszik a saját részüket, a panelház tulajdonosa a saját részét, tehát mintegy 25 milliárd forintnyi építési, szerelési munka az, ami csak a panel hőszigetelésekre rendelkezésre áll. De ez csepp a tengerben. Gondoskodnunk kell az iskoláink, a kórházaink, a közpénzen fűtött épületeink hőszigeteléséről is. És el kell jönni annak az időnek, amikor érdekeltté tesszük az embereket abban, hogy a nem paneles házaikat is kezdjék el energetikailag korszerűsíteni. Ennek az ösztönzésére, támogatására most február 1-jén indult az Új Magyarország Lakásfelújítási program az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiírt három pályázattal, melyek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31.

- Nem vagyunk egyedül. Rajtunk kívül még 23 ország kért haladékot az előírások teljes körű bevezetésére, melynek a határideje így 2009. január 4-e. Ez a 2006-ban kibocsátott rendelet írja elő, hogyan kell megállapítani egy adott épület energetikai jellemzőit. Minden épületről előbb-utóbb tudni fogjuk, hogy mennyit fogyaszt. És hogy milyen energetikai osztályba kell sorolni. Ezt a tanúsítást először az új lakásoknál kell elkészíteni. És ez nem csak a paramétereket tartalmazza, hanem azt is, mit kell a tulajdonosnak változtatni ahhoz, hogy jobb legyen. Ezzel egy olyan innováció kerül be az építési rendszerbe, amely az épületek tervezésétől a kivitelezésig, a gépészeti berendezések összehangolt tervezésén át a minősítésig terjed, és amelynek a megvalósításához a szakma egészének összefogása szükséges. Az energia felhasználás csökkentéséből számtalan előny származik. Például kevesebb a káros anyag kibocsátás, ha kevesebbet fűtünk. Csökken az ország energia függősége és a lakosság felé az Önkormányzatok kiadása.fizetnivalója.

- Ennek a korszerűsítésnek a maximuma a passzív ház, ahol szinte alig távozik energia a falakon és az ablakokon keresztül. A szellőztetéskor bejövő friss levegő és az elhasznált levegő is egy hőcserélőn keresztül találkozik. A kimenő meleg levegő előmelegíti a bejövő hideg levegőt. A légtömör épületek résein nem távozik hő. Egy átlagos 80-100 négyzetméter körüli passzív ház fűtéséhez egy hajszárítónyi energia elég. És ennek is van még fokozása, mert ezt a hajszárítónyi energiát sem kell a gázhálózatból megvásárolnunk, mert vannak olyan földhőpumpa rendszerek, vagy napkollektorok a tetőn, amelyek az úgynevezett megújuló energiából előállítják ezt a szükséges energiát. Előbb-utóbb elérjük - és a világnak ez a célja -, hogy az épületek energetikailag önellátók legyenek. Az épület energetikával való foglalkozás az egyik legfontosabb napi ügyünkké fog válni. És nem csak nekünk építészeknek, hanem mindenkinek. Egy német előadótól hallottam egy jó szlogent, ami nagyon tetszett: "Az épület hőszigetelése a legjobb nyugdíj előtakarékosság".

- Igen. A Kormány elfogadta a 2008-2025 évre szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS). Magyarországnak az Uniós elvárások alapján 2020-ig - az összes ágazatra együttesen - 18 %-kal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ennek a stratégiának az egyik jelentős eleme a szénmondioxid kibocsátás drasztikus csökkentése. A megújuló energiaforrások arányát pedig a jelenlegi 4,5 százalékról 13 %-ra kell növelni. Szélből, napsütésből, vízből, földhőből . . . , hogy még a keveset fogyasztó épületek is helyben és ezekből a megújuló forrásból szerezzék be az energia szükségletüket.

- Elsősorban az érdekelt, hogyan újult meg a vásárváros. Az ország legnagyobb alátámasztás nélküli csarnokát már felépítették az idei kiállítási szezonra. És kíváncsi voltam arra is, hogyan reagálja le a recessziós helyzetet a szakma. A hazai építőipar megrendelés állománya csökkent, amely súlyosan érinti az ágazatot. Érdekes módon az építőanyag ipart nem, ők fokozták az exportot, eladják a jó minőségű építőanyagot külföldön. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy Magyarországon 96 ezer önállóan bejegyzett építési vállalkozás működik, ehhez képest Ausztriában 7000. Az építőipar ciklikussága miatt - amikor nincs építés - a fejlesztőknek jött el az ideje, most kell tervezni, engedélyeztetni, felkészülni, mert amikor jön az igény szállodára, irodaházra . . . már nincs rá idő. Úgy gondolom, ősztől nagy építések kezdődhetnek - most lesz a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 közötti szakaszának az intenzív beindulása - gyógyfürdők, élményfürdők, bevásárlóközpontokturisztikai fejlesztések, súlyponti kórházak . . . melyeknek darabja 10 - 12 milliárd forint lesz. Kíváncsi vagyok, felismeri-e a szakma ezeket a lehetőségeket.

- Az építésügyért felelős miniszter szakmai tanácsadó testületeként 2007-ben megalakult a Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT)., melynek a kormányrendelet erős jogosítványokat adott. Öt szakmai szervezet és a szakminisztérium összefogásából jött létre. A Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművész Szövetség, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Országos Főépítész Kollégium, és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége fogott össze az ÖTM-el annak érdekében, hogy az építési minőség színvonalának emelésére együttesen tegyünk lépéseket.

A NÉT munkája során szélesebb kör szakértelmére is támaszkodni kíván, ezért jött létre a Nemzeti Építészeti Tanács Fóruma, amely neves építészekből, környezetvédőkből, az épített környezet minősége szempontjából jelentős intézmények, szervezetek képviselőiből áll. A NÉT Fórumának legfőbb feladata az Európai Unió által is elvárt nemzeti építészetpolitika mielőbbi kidolgozása. Már elkezdtük a munkát, 100-150 kolléga folytat szakmai párbeszédet arról, milyen legyen a nemzeti építészeti politika, hiszen legalább 80-100 évre építünk, mégsem vagyunk ennek gyakran a tudatában. Ezt a szemléletváltozást szeretnénk előtérbe helyezni, erre szövetkezett a Nemzeti Építészeti Tanács, melynek elnöki tisztét az ország főépítészeként én látom el a miniszter megbízásából. Vitasorozatot indítunk konzultációkkal, majd az elkészült vitairatot ősszel az építészet hónapja alkalmából véglegesítjük. Remélem, addigra a szakma minden érdekelt résztvevője és az építész szakma iránt érdeklődő elméleti emberek, újságírók, közéleti személyiségek véleményét is megismerjük.

- Az építésért felelős miniszter egy évvel ezelőtt nevezett ki az Ország Főépítészének. (Négy és fél éve dolgozom az államigazgatásban és az ötödik, építésért felelős minisztert szolgálom..) Az Európai Uniónak ez egy irányelve, mely szerint minden országnak meg kell nevezni azt a felelős szolgálati helyet és személyt, ahol az építés minőségéért az épített és a természetes környezet összhangjáért való cselekvésnek a centruma van. Ezzel nem csak az uniós kívánalmaknak tett eleget a miniszter úr, hanem a szakmai közvélemény, illetve az építés ügyében érintett bármely állampolgárnak, külföldi befektetőnek, fejlesztőnek is meghatározta azt az állami információs pontot, ahová építési kérdésekkel fordulni lehet. Ez azért is fontos, mert nem várható el az építésben érintett ügyfelektől, szomszédoktól, tervezőktől, fejlesztőktől . . . hogy napra készen tudják követni az államigazgatásban a szervezeti és elnevezési változásokat. A feladatom szerteágazó, mert az egészségünk, az állattartás, a turisztika, az oktatás működtetéséhez, a lakhatás komfortjához . . . mindenhez építésület kell. Ha építés kell, akkor építőanyag is, épület- tervezés és kivitelezés, és nemcsak épülettervezés, hanem településtervezés, megyei és regionális terv, tájtervezés, illetve országos tervezés, amelyet OTRT-nek hívnak. Országos Terület Rendezési Terv rendszerünk van, amelyben az országos nagy infrastruktúrától a nemzeti parkokig minden benne van. Ráadásul az építésügyben megkülönböztetjük az állami és az önkormányzati, valamint az üzleti szféra feladatait. Ebből az állami szférának alapvető feladata a szabályozás, (a jogszabálykészítés), az ellenőrzés, (a jogszabályok betartatásának figyelemmel kísérése) é. És a koordináció, azaz a más tárcáknálkal az építésüggyel kapcsolatos együttműködés. Ide a műemlék védelemtől a víztoronyépítésig, az antennatervezés és szereléstől a kavicsbányászat engedélyezéséig sok minden tartozik, melyek különböző tárcák feladata, mégis az építésügyet is érinti. Ezeket a feladatokat egy csapat végzi az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium megszűnése óta először fordul elő, hogy a szakmában lévő összes állami kompetencia és felelősség egy helyen van. Feladatom még a Központi Építészeti Műszaki Tervtanács vezetése. Ide az ország legjelentősebb építészeti tervei kerülnek be véleményalkotásra. És aA külföldi partnerekkel való tárgyalások során, amikor a magyar építőipar külföldi piacokon való helyzetbe hozásáról tárgyalunk, vagy az építés és a természeti környezet összhangjáról beszélgetünk van szó, számítanak arra, hogy Magyarországot az országos főépítész képviselje, mert hiszen egy év alatt elterjedt, hogy nálunk is van ilyen funkció, mint Európa több országában.

- Nem, mert államilag nem törekszünk megjelenni az olasz piacon, ezt meghagyjuk a magyar cégek részére. Azokat viszont, akik szeretnének rajta részt venni, igyekszünk támogatni. Főleg a minőségi termékeket, termelőket.

- Kiemelt célország Oroszország, ahol sok az építeni való és van beruházási pénz is. Ezt a jó kapcsolatot állami közreműködéssel igyekszünk régiós kapcsolatokká transzformálni, mert Magyarország méretével az jobban összehasonlítható. Nemrég tárgyaltam a Tatár Köztársaságban és az Ural menti tartományokban. Ma már ott tartunk, hogy e két ország turisztikai együttműködésében helyet kap az építőipar is a wellness-hotel építések kapcsán. A moldáv, a montenegrói, a bosznia-hercegovinai együttműködés is egyre jelentősebb. Romániával rendkívül jó a minisztérumközi kapcsolatunk, azon túl, hogy a két ország cégeinek együttműködését segítjük, az uniós tapasztalatok átadásában napi gyakorisággal egymás segítségére vagyunk. Rendszeresek a szlovák - magyar kapcsolatok és igen hasznosak az ukrán - magyar kapcsolatok is mindkét ország számára. Konferenciát szervezünk közösen a lengyel kollégákkal és még sorolhatnám.

- Ez a nemrég bevezetett credit pontrendszer, amely szakmai konferenciákhoz hozzárendelt pontok által is teljesíthető. Nagyon sikeres, felpezsdítette a szakmát, a kollégák keresik azokat a rendezvényeket, ahol továbbképzési pontot kapnak. Ezen szerény kényszer által, amelyet jogszabály formájában állítottunk elő, nemcsak a szakmai közélet pezsgését, de az építészek napi kapcsolatát is sikerült élénkebbé tenni. Látszik, hogy örülnek a találkozásnak a volt évfolyamtársak, kollégák. Szokták mondani, hogy túl gyakran és túl sok jogszabályt gyártunk, de erre büszke vagyok, mert ennek az emberek örülnek.

- A miniszteri építészeti díjak odaítélésére javaslatot tevő bizottságok vezetése is az országos főépítész feladata. Ilyen az Ybl Miklós Díj Bizottság, vagy a Pro Achitektúra Díj Bizottság, ezt a díjat az adott év legjobb épületeinek tervezői kapják. Öt-öt díjazott tervező, illetve épület van mindkét díj esetében.

(Szabados)