HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Évfordulóink 2008-ban: 550. 160. 140. 90.

"EGY RENESZÁNSZ URALKODÓ - MÁTYÁS AZ ÁLLAMFÉRFI, HADVEZÉR ÉS MECÉNÁS"

Budapest reprezentatív kerületében a Budai Várban a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumában január 24-én megnyílt kiállítás a magyar történelem kiemelkedő uralkodója, I. (Hunyadi) Mátyás király életét és tetteit mutatja be "EGY RENESZÁNSZ URALKODÓ - MÁTYÁS AZ ÁLLAMFÉRFI, HADVEZÉR ÉS MECÉNÁS" címmel. A kiállítás tervezői a "Reneszánsz Év" keretén belül megépített tárlat ünnepélyes megnyitóját ahhoz a történelmi dátumhoz illesztették, amikor 550 évvel ezelőtt 1458. január 24-én magyar királlyá választották Hunyadi Mátyást a Duna jegén. Mi az üzenete ennek a kiállításnak a mai kor számára? - kérdeztük dr. Holló József Ferenc altábornagyot, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatóját.

- A reneszánsz megújulást, újjászületést jelent és most ismét olyan korban élünk, amely alapjaiban változtatja meg a világot. Ebből az ars poétikából kiindulva próbáltuk a reneszánsz évet és Hunyadi Mátyást bemutatni úgy, mint államférfit, hadvezért és mecénást. Elsősorban a gondolkodó, kultúrára fogékony embert akartuk megszólítani az élet számos területén. Hiszünk abban, hogy ezzel a kiállítással egy kicsit mi magunk is hozzájárulhatunk a jövő alakulásához, újjászületéséhez. Ez a kiállítás méltó kihívás volt a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. Nemrég ünnepeltük a Nándorfehérvári diadalt, az 1456-os csodát, Kapisztrán Szent Jánossal együtt Hunyadi Jánosnak a dicsőséges tetteit. Nekünk Mátyás édesapja is fontos volt, hiszen Hunyadi Mátyás az édesapjának vitte tovább az örökségét. Immár túl vagyunk a következő évfordulón is, az 550 évvel ezelőtti eseményt, Mátyás trónra kerülését is meg tudtuk ünnepelni.

- A fiú méltó örököse az apjának . . .

- Mégpedig egy olyan műveltséggel, amely a reneszánsz embert jellemezte. A reneszánsz nem köthető egy dátumhoz, sok pici eseményből áll. Az emberi történelem a folyamatos megújulásról, a folytonos változásról szól, ami hol lassan történik, hol felgyorsulnak a dolgok, ilyenkor szövetségbe tömörülnek azok az emberek , akik elkötelezik magukat a változás mellett. Ez egy kiugró történelmi pillanat, amely egy új korszakot jelent. Ilyen a reneszánsz is. Jó lenne, ha számunkra is kapaszkodót jelentene a jövőt illetően.

- És mit láthatunk a nagy királyról, aki hadvezér, politikus és mecénás is volt egyaránt?

- Másfél évet dolgoztunk a kiállítás előkészítésén. Mátyás alakjában a magyar történettudomány, kultúrtörténet és nem utolsó sorban a művészettörténet egy olyan uralkodót mutat be, aki érzékeny volt korának legmodernebb törekvései iránt. Ez ritka a történelmünkben. Azt a hatalmas értéket, amelyet Mátyás alakja képvisel és a hozzá kapcsolódó reneszánsz éra, nagyon meg kell becsülnünk. Mátyásnak a gondolkodás módja, intellektusa, viselkedése és az elvárásai is példaértékűek. Tudjuk azt, hogy idegenből hívott kiváló képességű művészeket és jelentős tudósokkal vette körül magát. Megújította, modernizálta Magyarországot. Itálián kívül, először nálunk alakult ki reneszánsz udvar. A kiállításunk tablók sorát tartalmazza. Ezeken a tablókon végigvezettük Mátyás életét, tevékenységét. Próbáltuk több oldaláról bemutatni, államférfiként, hadvezérként, mecénásként. Ezek köré csoportosítottuk a különböző ruhákat, fegyvereket, amelyeket abban a korban használtak. Vannak hatalmas pajzsok, lovassági kardok . . . Kiállítottuk saját gyűjteményünk legszebb darabjait és vannak kölcsön kapott tárgyak is. A kiállítás emlékezés egy nagy államférfire, akire Magyarország a jelen korban is büszke lehet.

- Mi lehetett a titka, hogyan sikerült egy anarchiába hulló, gazdaságilag megroppant, hadsereg nélküli országot egy évtized alatt Közép-Európa legjelentősebb országává tenni?

- Sokan és sokszor vizsgálták már, mi volt Mátyás nagyságának titka. Talán az, hogy rendkívül sokoldalú volt, hiszen számon tartjuk, mint államférfit, európai szintű politikust, diplomatát, művészetekért, tudományért rajongó mecénást és nem utolsó sorban hadseregszervezőt és hadvezért. Sokan szerették és tisztelték. Rendkívüli népszerűségét mutatják azok a közmondások és mesék, amelyek még életében, illetve halála után születtek. Emberközelben tudott maradni. Engem, mint katonát - bevallom -, elsősorban a hadvezéri képességei nyűgöznek le. A semmiből teremtett professzionális hadsereget. Ragyogó tehetségű parancsnokokkal vette körül magát és sorban győzte le az ellenségeit. Sikerrel helyezte a hadszíntereket határon kívülre, ami a lakosság szempontjából rendkívül fontos volt. Páratlan volt vezetői karizmája, rajongtak érte a katonái. Személyes bátorságával sokszor példát mutatott, nem féltette a saját életét és ha kellett, ugyanolyan körülmények között élt és harcolt, mint a legegyszerűbb katonája. A történelem vihara sajnos elsodorta alkotásainak egy részét és vele sok álmunkat is. A személye, szelleme azonban - úgy gondolom - itt él közöttünk és nem csak a történelemkönyvek lapjain. Életműve jellembeli kötelezettségeinkre figyelmeztet. Arra, hogy az élet minden területén ugyanolyan szorgalommal, kötelességtudattal tevékenykedjünk, ahogyan azt nagy királyunk is tette.

- A "Kis hercegben" olvastam, hogy az a jó király, aki betartható törvényeket hoz . . . Mátyás király korában átlátható törvények voltak?

- Igen. A törvénykezés, a rend, a fegyelem fenntartása ad csak lehetőséget az életnek, a tudomány, a művészetek fejlődésének, az építészetnek, a hadsereg megteremtésének. Hiszen ez a fegyelem volt az alapja a híres fekete seregnek. Uralkodása 1458-tól 1490-ig tartott és ez az egész országnak csak a hasznára volt. Bár kemény adókat hajtatott be a néptől, de ennek köszönhetően az ország hatalmas fejlődésnek indult. A keménykezűség mellett, azonban Mátyásnak volt szíve. A nevéhez maradandó emlékek sora is fűződik. Ezek lenyűgözők, mint például a Budai Vár, vagy említhetem Visegrádot, Diósgyőrt, Pozsonyt, Kőszeget, ahol reneszánsz stílusú várakat építtetett. Beszélhetünk azokról az érdekes, gótikus templomokról, mint a vajdahunyadi és a kolozsvári ferences templom . . . Ide sorolhatjuk Székesfehérváron a Bazilikát is. Ezen kívül nagyra értékelhetők azok az erőfeszítései, melyeket az oktatás területén tett. Létrehozott egyetemeket, iskolákat, melyek világhírűek voltak. Pozsonyban például 1475-ben indította el az egyetemet. Nem önmagát tartotta másoknál okosabbnak, hanem inkább okos emberekkel vette körül magát. Itáliából sok festőt hozatott, de foglalkoztatta a hazai festőket is, tőlük származnak a vajdahunyadi falfestmények freskói, illetve az úgynevezett Mátyás lodzsa gótikus falfestmény maradványai Budán és Visegrádon. Könyvtára a világhírű Bibliotéka Corvinának mintegy 2500 kötete volt. Budán könyvmásoló műhelyt létesített. Könyvtárában a kor legjelentősebb művei voltak megtalálhatók, melyet ő maga is olvasott. Mátyás nagy hangsúlyt helyezett a testmozgásra is. Jó lovas és vívó volt. A hadimesterséget elméletben és gyakorlatban is művelte. Az életveszélyes lovagi viadalok sem maradtak ki az életéből. Nem csak uralkodott, hanem az élet minden területén példát is mutatott mindabból, amit másoktól is megkövetelt.

- A kiállításon mi az a tárgy, tablókép, amelyre külön felhívná a figyelműnket?

- A kiállítás 20 tablóból áll, amelyet vitrinben elhelyezett műtárgyak tesznek teljessé. Figyelmet érdemel a Déri Múzeum tulajdonát képező acélsisak (salade), továbbá a mi birtokunkban lévő (Hadtörténeti Múzeum) kardok, szablyák, lövegcsövek, számszeríjak és lövedékek. A kiállítás központi darabja egy kuriózum, nevezetesen Mátyás király halotti pajzsának tökéletes másolata, amelynek eredetijét a párizsi Hadtörténeti Múzeumban őriznek. A pajzs rendkívül igényes és díszes kivitele megvillantja a magyar reneszánsz legnagyobb uralkodójaként számon tartott Mátyás királyi pompáját és hatalmát. A kiállítás középpontjába helyezett hatalmas táblaképre is felhívnám a figyelmet, amelyen látható Mátyás szinte egész élettevékenysége. Ezt a festményt Amerigo Mag-tól kaptuk ajándékba, amely arra enged következtetni, hogy a művész is alaposan tanulmányozta a reneszánsz kor legfőbb irányvonalait, filozófiáját, Mátyás tevékenységét, életét. Ezek mind megjelennek a képen ruházatban és harcászatban is.

- Meddig tekinthető meg ez a kiállítás? És mekkora volt eddig az érdeklődés?

- Mátyás királyunk közkedvelt, ezért rendkívül nagy az érdeklődés. Az általános és középiskolások állandó látogatóink. Ez a kiállításunk június végéig tekinthető meg a Budai Várban, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.

- Mire készülnek még ebben az évben? Milyen kiállítások, programok, rendezvények, konferenciák, események várhatók?

- Ez az év különleges, mert több évfordulót is ünneplünk. 160 éves az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Ezen belül a magyar honvédség, hiszen 140 éve 1868 novemberében hozták meg azt a határozatot, mely szerint az Osztrák-Magyar Monarchián belül, a magyar királyság is rendelkezhet önálló honvédséggel. Innen számítottuk egészen 2004 novemberéig a sorkatonai szolgálatot, a sorozott hadsereget. Ezek után tértünk át a professzionális hadseregre. Ahogy a történelem függönyét széthúzzuk és megyünk előre, vesszük észre a következő jelentős dátumot, 1918-at. Ekkor fejeződött be november hónapban az I. Világháború, amely hatalmas pusztítást okozott az egész világon. Ennek 90 éve. Magyarország ezen a veszteséglistán sajnos “nagyon előkelő”, negyedik helyen szerepel. Azért is fontos ez a dátum számunkra, mivel éppen 90 éve 1918. november 16-án írta alá IV. Károly király azt az önállóságot jelentő dokumentumot, amely időponttól ez az intézmény létezhet.

- Hogyan készülnek a születésnapra?

- A születésnap a mi életünkben rendkívül jelentős, hiszen az akkori hadügyminisztérium két osztálya, a Levéltári osztály melyet Gabányi János címzetes tábornok vezetett és a Múzeumi osztály Aggházy Kamill ezredes vezetésével egyesült és akkor visszakaptunk az osztrákoktól több hadi ereklyét. November 14-én tartjuk a 90. születésnapunkat, melyet nemzetközi szervezetek fogadásával és társmúzeumok meghívásával fogunk ünnepelni. Készülünk több hiánypótló kiállításra. Bemutatjuk az 1848-tól az I. Világháború végéig tartó időszakot. Újra foglalkozunk az 1848-49. utáni megtorlás időszakával és a boldog békeidőkkel, ami 1867-től 1914-ig tart. Megépítünk egy hatalmas kiállítást, amely az I. Világháború hadmozdulatait adja vissza, mintegy hét teremben. Ez egy interaktív, különböző konfigurációkat felvonultató, hang és fényeffektusokkal tarkított, igazi történelemórát ad majd azoknak, akik érdeklődnek 1914-18 közötti időszak iránt. Az I. Világháború 90 éve ért véget. A sok-sok szenvedés, az ember megmaradása az embertelenségben, nagyon fontos példa a mai kor számára. Az ember helytállását szeretnénk ezzel bemutatni.

 

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Cím: 1014, Budapest Kapisztrán tér 2-4.

Telefon: 325-1600; 325-1601

Internet: www.militaria.hu

(Szabados)