Május 1-4.

Amikor helyi borászunk, az "Év Bora" kitüntető címet immáron negyedszer elnyerő Csóbor Jenő borász tájékoztatott arról, hogy Agárdra hoznák a borrendek által szervezett borversenyt, s kéne valamint csinálni körítésként, nagyon megörültem - kezdte beszédét Tóth István Gárdony város polgármestere a MUOSZ-ban tartott sajtótájékoztatóján. Azt gondoltam, mutassuk meg a környéknek, a térségnek, s talán az országnak Gárdony kincseit és élvezzük együtt egy négynapos forgatag gyümölcseit! Az ötletből hosszú előkészületek után gazdag program kerekedett, mert a helyi vállalkozók összefogtak a siker érdekében. Így az agárdi Nádas Étterem tulajdonosa, Kádi Attila biztosítja a rendezvény éttermi, létesítményi hátterét. Az Országos Magyar Vadászkamara Fejér megyei Területi Szervezetének vezetője, az Agárdon élő Pechtol Lajos úr pedig, a megyei vadásznap keretében, rendkívül gazdag programot hoz településünkre. Az európai hírű, sokszoros díjnyertes Agárdi Pálinkaház tulajdonosait képviselő Vértes Tibor úr jóvoltából igazi hungaricum, kiváló minőségű pálinka is kerül az asztalra. A Csóbor- és Simon Borpincészet, a MOHOSZ helyi kirendeltségének vezetője, Sebestyén András és a Dinnyési Halivadéknevelő vezetője, Orosz József is a program mellé állt. Szénási Tünde szakmai tudásával segíti rendezvényünket, dr. Erdei Péterné által vezetett Idegenforgalmi Bizottság, Kovács Henrietta, a Tourinform Iroda vezetőjének segítségével időt és energiát nem kímélve szervezik a programot. A rendezvény alkalmával testvérvárosainkból, a németországi Mörlenbachból 60 fős, a lengyelországi Zary városából 50 fős küldöttség és a finnországi Halikkoból a város polgármestere érkezik hozzánk. A fesztiválon gazdag kulturális-, zene- és sport programok várják az idelátogatókat. Lesz például vadászati- és trófeakiállítás, vadászkutya bemutató, ősi, vadászati módok, solymászat, íjászat, horgász szakmai kiállítás és vásár, hal és vadfőzőverseny, kirándulás a Velencei-tavon a környékre, játékos családi és gyermekprogramok. Ez a rendezvény nem állami pénzből finanszírozott, hanem egy évek óta téli álmot alvó település ébredése, magára találása lesz.

- Elsősorban személyes, családon belüli példamutatással, de legalább annyira fontosak a környezeti hatások is. Szerencsés, ha a gyerek minél több dolgot kipróbálhat, legyen az papírhajtogatás, gyöngyfűzés, néptánc vagy színjátszás. Szükségesek a közösségi élmények: a kiállítás- és színházlátogatás is.

- Rendszeres színházba járó a lakosság tíz százaléka. A kulturális szolgáltatások szerencsére sokkal színesebbek. Ebben a kínálatban a művelődési intézmények jelentős szerepet vállalnak. Egy közelmúltban készült felmérés adatai szerint a művelődési házak látogatottsága hét százalékponttal nőtt 6-8 év alatt. A kisvárosokban és falvakban nagyobb a látogatottságuk, hiszen az ott élők kulturális tevékenységének, pl. művészeti közösségek, szakkörök, kiállítások, szórakoztató rendezvények stb. szinte egyetlen helyszínei. Összességében azt mondhatjuk, hogy minél kisebb lélekszámú egy település a kulturális szolgáltató rendszerek differenciáltsága annál kevésbé lehetséges, s ezért hárul jelentős feladat a művelődési házakra. A művelődési házak programjait elsősorban középosztálybeliek látogatják, a további fejlesztések tervezésénél, a programkínálat bővítésekor erre is tekintettel kell lenni.

- Az Intézet az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) háttérintézménye, ily módon az OKM által kiírt pályázatok egy részét mi koordináljuk. A napokban járt le a beadási határideje a KÖZKINCS pályázatnak, amelyet a kulturális szolgáltatási központok működésének segítésére, a kistérségi közművelődési- múzeumi referensek foglalkoztatásának támogatására, valamint a kistérségek összefogásán alapuló kulturális fejlesztések támogatására írt ki a kulturális tárca. Koordináljuk a kistelepülések közművelődésének fejlesztésére kiírt érdekeltségnövelő pályázatot is.

Az eredményes közvetítő feladat ellátására épült ki a kulturális koordinációs irodák hálózata a hét statisztikai régióban.

- Általánosságban nem lehet erre válaszolni, mi mindenkinek megadjuk a lehetőséget. Az, hogy mennyire használják ezt ki, függ a meghatározó személyiségektől és az adott közösség létszámától is. Intézetünkben évek óta működik a hazai kisebbségek képviselőiből alakult nemzetiségi tanács és a roma szakértői tanács, amelyeknek tagjai rendszeresen áttekintik a kisebbségi kultúrában megfogalmazódó feladatokat és javaslatokat tesznek a megvalósításra. Kölcsönös együttműködési szerződést kötünk azokkal az országokkal, amelyeknek kisebbségei nálunk élnek. Mi vállaljuk, hogy támogatjuk az itt élő kisebbségek kulturális törekvéseit, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is működjenek együtt az ott élő magyar anyanyelvű lakosság kulturális identitásának elősegítésében. Immáron hagyománnyá vált a decemberi Nemzetiségi Gála megrendezése, ahol látványos műsor keretében a Pro Cultura Minoritatum Hungariae (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díj átadására is sor kerül. Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökségmegtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medencei népeinek tolerancián alapuló együttéléséhez.

Lesz iparművészeti, irodalmi alkotói és fotópályázat, kórusverseny. A pályázati kiírások az Intézet honlapjain ( www.mmi.hu, ill. www.erikanet.hu) megtalálhatóak.

Pintér Éva menedzselésében sokszínű kiállítást hoztak magukkal a mosonmagyaróvári székhelyű egyesület művészei, melyet a város alpolgármestere, dr. Nagy István nyitotta meg a budapesti Békeházban. A bemutatkozó művészek alkotásaira a "művészet-köziség" volt a jellemző, hiszen láthattunk festményeket, grafikákat, fotókat, fafaragásokat, szobrokat, tűzzománcot . . . A kiállítás érdekessége, hogy az alkotók a képzőművészet mellett, a költészetnek és az írásnak is elkötelezett művelői.

- Az Ön képei hól láthatók? - Mosonmagyaróváron a Corvina Hotelben látható, ott van az állandó kiállításom.

- Impresszionista vagyok, amit látok, azt festem meg. Azt vallom, a mai világban érdemes néha megpihenni, érzéseinkre hallgatni és olyan képekkel körülvenni magunkat, amelyek örömet adnak.

- Igen, a szüleim is zenéltek, festettek.

V. Erdős Anna lovag, Magyar Kultúra díjas költő

Pintér Éva az egyesület alapító elnöke, békenagykövet, a Magyar Kultúra Lovagja,

Fenyvesi Mária Annunziata grafikus, író

Dr. Jáki Ferenc szobrász, békenagykövet

Kónyáné Kovács Ildikó szobrászművész

Galgóczi Emma fotós

A Mátrai Erőmű Bükkábrány melletti lignitbányában 8 millió esztendős erdőmaradványt találtak. A 16 fa konzerválásához és bemutatásához támogatókat keres a Miskolc városi Hermann Ottó Múzeum. A váratlan lelemény megőrzési költsége közel 60 millió forint.

A Reitter Ferenc utca 13. sz. alatti 30 lakásos lakóépület alapkövét helyezte el dr. Tóth József a kerület polgármestere áprilisban. A ház teljes egészében önkormányzati beruházásban épül. A beruházást az Angyalföld-Újlipótváros-Vizafogó Vagyonkezelő Zrt. végzi, az építő a Hérosz Zrt., a terveket Lukács és Vikár Építészstúdió Kft. készítette. Az építés költsége 650 millió forint. A kerületi program 200 önerős önkormányzati lakás megépítését vállalta, négy év alatt.

Az Angyalkert Napközi Otthonos Óvoda még az 1890-es évek végén épült eklektikus stílusban. Az óvoda épülete a főváros városképe és történelme szempontjából meghatározó, helyi védettségű épület. Az önkormányzat 201 859 410 forint építési költséghez "Települési Értékvédelmi Támogatás - 2006."című fővárosi pályázaton 20 millió forint vissza nem térítendő és 57 millió forint kamatmentes kölcsön támogatáshoz jutott. A rekonstrukció terveit Pandula András készítette. A javítás során erősen elszennyeződött téglaburkolat tisztítása során kiderült, hogy a homlokzat rendkívül rossz állapotban van, ezért az előirányzott sérült tégláknak több mint a háromszorosát kellett kicserélni. Nehézséget okozott, hogy sem sárga színű, sem piros színű homlokzati burkoló téglák nem kaphatók kereskedelmi forgalomban. A megújult óvoda férőhelye bővült, 100 fő helyett 125 kisgyermek elhelyezése biztosított, 5 csoport szobával. Az intézményben 17 fő dolgozik, közülük 11 óvónő. A belső berendezés is megújult, a XXI. század igényeinek megfelelő melegítő konyhával, orvosi szobával, öltözőkkel, vizesblokkokkal, játszóudvarral. A tetőtérben egy 120 m² alapterületű gondnoki lakást alakítottak ki. Az óvoda teljeskörűen akadálymentes, a védett épület adottságainak megfelelően külön mozgássérült-ill. gyerekkocsi emelőszerkezettel van ellátva a főbejáratnál. Az épület alatt mintegy 700 m²-es téglából készített boltíves pince található, hasznosításának tervezése folyamatban van. Felújítására az önkormányzat 50 millió forintot különített el, de kialakítása már az óvoda üzemelésének zavarása nélkül történhet meg.