- Európában a szövetkezés ügyét állami szinten országonként különböző mértékben, de komolyan veszik. Fontos szerepet tulajdonítanak a szövetkezeteknek, ezért sok helyen adókedvezményeket biztosítanak, akár úgy, hogy a nyereség adójuk egy részét nem kell befizetniük. A szövetkezetek ugyanis abban különböznek más gazdasági vállalkozástól, hogy nem kizárólag gazdasági feladatokat látnak el, hanem sok helyütt szociális, kulturális, oktatási és egyéb olyan funkciókat is magukra vállalnak, amit más gazdálkodó szervezetek nem. Éppen most zajlik Európa szerte egy nagy aláírásgyűjtési akció, mert az Európai Unió Bizottságánál a multinacionális cégek bejelentést tettek, sérelmezik az előbb említett - csak szövetkezeteknek járó - adókedvezményt. Szerintük ez versenyhátrányt jelent számukra. A szövetkezetek próbálják magukat megvédeni, mi is csatlakoztunk ehhez a felhíváshoz, melynek az a szlogenje, hogy "El a kezekkel a szövetkezetektől!" Az aláírásokat eljuttattuk a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének Európai Szervezetéhez. Tettük ezt annak ellenére, hogy Magyarországon a szövetkezetek semmilyen pozitív megkülönböztetésben sem részesülnek állami oldalról. Azt gondoltuk segítenünk kell, ahol ezek a támogató rendszerek működnek, hátha egyszer megéljük, hogy Magyarországon is kaphat állami támogatást az, aki szövetkezeti tag.

- Jónak tartja az aktuális szövetkezeti törvényt, vagy érdemes lenne finomítani?

- Elfogult vagyok a 2006. évi 10. Törvénnyel kapcsolatban, mert annak a munkabizottságnak a vezetője voltam, amely a nyolc szövetkezeti ágazat képviselőiből, valamint egyetemi professzorokból állt. Ez a törvény az én szempontomból azt volt hívatott biztosítani, hogy Magyarországon fennmaradhasson a szövetkezeti rendszer. Mert a 2000. évi 131. Törvény és különösen azoknak az átmeneti rendelkezései, olyan előírásokat tartalmaztak, amelyek miatt több, különösen üzletrésszel rendelkező szövetkezetek - ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi - kénytelenek lettek volna átalakulni részvénytársasággá, vagy szétosztani a vagyont. Gyakorlatilag megszüntetni a tevékenységüket és magát a szövetkeztet is. Ennek a most hatályos szövetkezeti törvénynek azt a tartom a legnagyobb pozitívumának, hogy megakadályozta ezt a folyamatot. Hatályon kívül helyezte az 1992-es évi 1. Törvényt, ami alapszövetkezeti törvény és a 2000. évi 131-es Törvényt, amely működő szövetkezetek megszüntetésének veszélyét hordozta magában. És ami a leglényegesebb, ezt úgy oldotta meg, hogy ezzel párhuzamosan megoldást talált végre törvényi szinten arra, hogy ebben az érintett három ágazatban, a szövetkezeti üzletrészek ügyét hogyan lehet normális és szabályos keretek között elrendezni. Ez a része a törvénynek az átmeneti rendelkezések között jelenik meg. Mindemellett bevezet olyan új szövetkezeti intézmény rendszereket, amelyek eddig nem működtek Magyarországon. Egyet kiemelve, megjelenik a szociális szövetkezet mint kategória, amely Magyarországon törvényi szinten először kerül szabályozásra. Ma már hallható, milyen rengeteg célra fogják a szociális szövetkezeteket használni. Ez a törvény megjeleníti a befektető tagot, igaz csak korlátozott keretek között, de magadja a módot arra, ha valaki magánemberként fantáziát lát arra, hogy egy szövetkezetbe pénzt fektessen, vagy akár bármilyen más vagyontárgyat a szövetkezet rendelkezésére bocsásson. Gyakorlatilag tőkéstársként csatlakozhat a szövetkezeti tagok nagy táborához és bizonyos értelemben, megkülönböztetett juttatások illetik meg, hiszen egy nagyobb vagyonnal járul hozzá a szövetkezethez. Ugyanakkor a szövetkezetnek is módot ad arra, hogy találjon magának olyan keretek között tőkéstársat, amire eddig nem volt módja. Vagyis ezután ehhez nem kell gazdasági társaságot létrehozni, hanem megoldható lesz a szövetkezeti forma keretei között. Persze, sok vitatott eleme is van ennek a törvénynek. Súlyosan érinti a ma is működő Mezőgazdasági Termelő Szövetkezeteket, különösen abból a szempontból, hogy az állam által a korábbi időszakban, 2000-2002 között visszavásárolt szövetkezeti üzletrészeket, most az állam visszaadja a mezőgazdasági szövetkezeteknek, de azzal a kötelezettséggel, hogy a közösségi alapba kell helyezni. Egyrészt az állam szívességet tett a szövetkezeti tagok egy csoportjának azzal, hogy vagy 100 milliárd forintot költött erre - megvásárolta a szövetkezeti üzletrészeket - ami akkor helyénvaló dolog is volt. De azzal, hogy azt a közösségi alapba kell helyezni, további szövetkezeteket terhelő kifizetéseket generál, amit a mezőgazdasági szövetkezetek rossz néven vesznek. Nálunk a fogyasztási szövetkezeteknél ez egyébként nem okoz problémát. Erre a néhány technikai jellegű megfogalmazásra, javításra szükség lenne, melyet az élet már bizonyított. Azt gondoljuk, közösen a nyolc szövetkezeti ágazat vezetői, hogy mielőtt ennek a törvénynek a módosítására közösen javaslatot tennénk, fel kell mérnünk, hogy a törvénynek a gyakorlatban való hasznosítása, működtetése, milyen tapasztalatokat hozott. Az év második felében ennek ismeretében készítünk módosító javaslatokat.

- Mióta léteznek szövetkezetek az a célja, hogy a kisembereknek egzisztenciát biztosítson, és a kiszolgáltatottságot csökkentse. Azoknak a közösségeknek, amelyek nem nyereséget, profitot termelő vállalkozásokat hoznak létre, nekik is módot ad arra, hogy kisbefektetéssel - a közösség erejének a segítségével - tudjanak érvényesülni a piacon. Nyugat-Európában már vannak telefon szövetkezetek, vagy például áramfogyasztók szövetkezetei, akik közösen kötnek szerződést az áramszolgáltatókkal. Több ezer, vagy több tízezer tag együtt, közösségként sokkal erősebb. Ez a célja, feladata a szövetkezeteknek mindenhol a világon és Magyarországon is ez lehetne a fő cél, most és a jövőben is.

- Nagyra tartom Európán belül azt a szövetkezeti modellt, ami Svédországban, Norvégiában, Dániában vagy Finnországban működik. De példa értékű az angol és az olasz szövetkezetek együttműködése is. Elsősorban a kereskedelmi szövetkezeteket ismerem, velük vagyok személyes kapcsolatban. Amit át kéne venni tőlük az, hogy az ország, a nemzet szintjén még erőteljesebben valósuljon meg az együttműködés, sőt ezt nemzetközi szintre kell emelni. Ehhez mi az első lépéseket megtettük. Az árubeszerzés területén a cseh és szlovák szövetkezetekkel létre hoztunk egy közös vállalatot és néhány terméket már nemzetközi szinten, közösen vásárolunk. Az Európai Szövetkezetek között, egy ilyen nemzetközi szintű együttműködést szeretnénk kialakítani, hogy a multinacionális tőkével szemben a szövetkezés elég erőt tudjon felmutatni.