A magyar könnyűzenei kultúra, a dalszerzők és előadók több évtizede nem tapasztalt összefogásának ad teret augusztus 11-én, a Sziget mínusz egyedik napján, a Hajógyári-sziget. A fesztivál Nagyszínpadán délután 4-kor kezdődő monstrekoncerten az elmúlt öt évtized beat-pop-rock daltermésének emblematikus szerzeményeiből hangzik majd el egy hétórás válogatás, olyan ünnepi hangulatot teremtve, ahol a "magyar dal" áll középpontban. Bár a Sziget most egyszeri és megismételhetetlen alkalmat teremt a közös dalolásra, a szervezők szándéka szerint a Magyar Dal Napja a jövőben jeles eseménnyé válik: a következő évtől szeptember harmadik vasárnapja a magyar nyelven született dal ünnepe lesz szerte hazánkban. Figyelemfelhívás és hagyományteremtés, egy fergeteges, monstre buli keretében. Röviden ezzel a céllal hívták életre a szervezők a Sziget mínusz egyedik napján a magyar dal ünnepét. A gondolat Presser Gábortól származik, aki aggódva a magyar nyelvű dal jövőjéért (és jelenéért), egy jeles napot álmodott, a Magyar Dal Napját. A magyar népdalok, a Rózsavölgyi Márk dalokon át a XX. század első felének zseniális kupléi, az irodalmi kabarék vers-megzenésítései, vagy akár az Ady- Reinitz- dalok, a harmincas évek máig élő filmdalai, a későbbi évtizedek táncdalai, de elsősorban az utolsó öt évtized és ezen belül is a magyar beatkorszakkal érkező dalok ott élnek az emberekben. Egy olyan - nemrég még virágzó - dalkultúra részei, amely félő, hogy lassan elsorvad - nyilatkozta Presser. A Szigeten felhangzó repertoár főleg a hatvanas évek zenekaraival induló és napjainkig tartó időszakból merít. Nyilván a legjobb szándékkal is okozunk sértődést, hiszen hét órában is csak némi mustrát adhatunk. Talán, ha belefér hetven - nyolcvan nóta... És nem kérhetünk fel minden előadót sem, akit szeretnénk és a felkért előadók sem feltétlenül kaphatnak "súlyukat megillető" lehetőséget. Megpróbálunk összehozni egy "egyetlen" nagy koncertet, tudva, hogy még csak esélyünk sincs a teljességre. Fel kell mutatnunk együtt valamit a meglévő dalkincsből és azt is, hogy becsüljük egymást, egymás munkáját. Hiányozni fognak az új dalok, nagyon is, de ez most csak egy kis "előzetes" abból, hogy milyennek képzeljük a Magyar Dal Napját, amikor országszerte a színpadokon a régi és új dalok szólnak majd, sok-sok órán át - mondta Presser.

Fókuszban a természet, klímavédelmi fotópályázat - Mit tehet a tudomány a klímaváltozás megállításáért?

Idén ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Bayer fotópályázata, melyre klímavédelem témakörben lehet benevezni szeptember 5-ig. Amatőr és hivatásos fotósok pályaműveit is várják, nevezni több kategóriában lehet. A négy klímanagykövet, Dr. Juhász Árpád, Szekeres Nóra, Gallusz Niki és Katus Attila segítenek abban, hogy a klímavédelem a mindennapi életben is követendő irány legyen mindannyiunk számára. Gyakorlati példákkal mutatják meg, hogyan tehetünk mi a klímaváltozás megállításáért. Katus Attila például a közelmúltban egy faültetési és játszótér-építési akcióban jeleskedett. Ők, Árpi bácsi elnöklésével, mindannyian tagjai annak a zsűrinek, mely elbírálja a fotópályázatra beérkezett pályamunkákat. A zsűrizésre szeptember 12-én kerül sor, a nyertes képek pedig október 2-től megtekinthetők az Arany10 Művelődési Központban. www.bayerfotopalyazat.hu

Immáron második alkalommal nyerte el az Alexandra Könyvkiadó a Superbrands-díjat, melyet minden évben egy szakmai zsűri ítél oda az arra érdemes márkáknak, illetve cégeknek. De mi számít Superbrandnek? Superbrand az a márka, amely a saját területén kitűnő hírnevet szerzett. A márkákhoz kapcsolt értékek olyan érzelmi és/vagy kézzelfogható előnyöket nyújtanak, amelyeket a fogyasztók elvárnak és elismernek. A Superbrands egy 1995-ben Nagy-Britanniában, a márkaépítés díjazására létrehozott független szervezet. Mára a világ 57 országában működik. A Superbrands-státuszt független szakértői bizottság adományozza az általa a cím viselésére méltónak ítélt márkáknak, melyek ezáltal elnyerik a jogot, hogy részt vegyenek a Superbrands Programban. A Superbrands Szervezet egyik legfőbb törekvése, hogy a legerősebb márkák meghatározásával, történetük, sikereik széles körben történő bemutatásával a márkaépítés jelentőségére irányítsa a figyelmet.

Budapest a Londoni Építészeti Fesztiválon

A Londoni Építészeti Fesztivál idén indította Embassies Project néven azt a kezdeményezést, amelyben mintegy 28 londoni követség illetve kulturális intézet vesz részt. A kezdeményezés célja, hogy lehetőséget adjon egy-egy országnak az általuk kiválasztott építészeti projekt bemutatására. A Kitchen Budapest Scattered House 2006-ban már sikeresen szerepelt a Velencei Építészeti Biennálén.

Az V. kerület Szent István tér 15-ben, reneszánsz ételek kiállítást láthatunk szeptember 28-ig. Megtalálhatók egykori ételreceptek, a kor történelmének leírása, korhű ruházat. Ugyanitt látványraktár október 19-ig látogatható.

Patricia Gucci mesélte, dédapja az előző évezred utolsó századának elején London városában londinerkedett. Lenyűgözték a tehetős vendégek bőröndjei, útitáskái. Hazatért Firenze városába, ahol kis üzletet nyitott. A külföldiek, a vagyonos emberek, lelkesen vásárolták szép bőráruit. Így vált sikeres emberré hazájában. Boltjukban Patricia Gucci is dolgozott mint eladó, majd néhány hét után a tervezés, a festés, az írás mellett döntött. Ellátogatott Budapestre is, ahol két könyve is megjelent, a Csábítás és Szingli. Egyébként kimonót tervez, de nyakkendő, óra, öv, táska, üvegmozaik is szerepel tevékenységi körében. Cége a Patti Patti Gucci sikeresen tört be a Japán piacra.

Apáti-Tóth Sándor fotókiállítása augusztus 9-től látható a Magyar Nemzeti Galériában Apáti-Tóth Sándor fotóművész Csöndek című fotókiállítása. Apáti-Tóth Sándor 16 éves kora óta fényképez, képeit eddig több mint hatvan önálló kiállításon mutatták be. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának egyik alapítója, a Magyar Fotóművészek Szövetségének, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja. Elsősorban alkalmazott fotókat készít, napi- és hetilapokban jelennek meg képei. Készített könyvborítókat, plakátokat, prospektusokat. Művészfotóiban a jelképteremtés mestere, nem a realista-dokumentarista, inkább az asszociatív-költői irányhoz tartozik. Érdeklődése az "örök" fotótémákra irányul: tájak, emberek, szerelem, halál. A Csöndek című fotókiállítás a teljes művészi életpálya felmutatása öt cikluson keresztül: a Csöndek, a Jelek, a Nagyapám óralánca I-II. és a Talált képek hatvan évnyi életet - élményeket és emlékeket - beszélnek el. A művész ugyanis élete fontos állomásához érkezett, hiszen hatvanadik születésnapja alkalmából rendezte tárlattá mintegy 200 fotóját. Aki e kiállítás képeit megtekinti, ezen fontos állomás nélkülözhetetlen részesévé válik, mert a kölcsönős egymásra tekintés a művészien megélni kívánt létezés előfeltétele, mely megteremti a műalkotás lehetőségét mint a dialógus horizontját. A kiállítás megtekinthető október 6-ig.

Szarvas István kötetének 32 interjúja, az interjúadók 10 csoportja szerint tagolt és igen széles tárgykört érint. A Kossuth-díjasok körében, a művészet mibenlétéről Faludy Györgyöt, a XX. század egyik legnagyobb magyar költőjét és Bródy Jánost, a "magyar Beatles"-t szólaltatja meg. A miniszterelnökök közül - politikai egyensúlyt teremtve - Horn Gyulát, Medgyessy Pétert és Orbán Viktort, a miniszterek közül Lévai Katalint, Fónagy Jánost, Kovács Lászlót és Gyurcsány Ferencet. A közjogi méltóságokkal készített interjúk keretében Holló András alkotmánybírósági elnök, Lomnici Zoltán legfelsőbb bírósági elnök és Szili Katalin országgyűlési alelnök fejtik ki gondolataikat törekvéseikről. Olvashatunk arról, miként értékelik Lakshmi Puri indiai és Judit Varnai Shorer izraeli nagykövet asszonyok az országaik és hazánk közti kapcsolatokat. Az akadémikusok, tudósok fejezet interjúiban Vízi E. Szilveszter, Pungor Ernő, Lámfalussy Sándor, Kornai János, Kádár Béla, Kovács Árpád, Roóz József és én nyilatkozunk a magyar tudomány és gazdaság helyzetéről, perspektíváiról. Cégvezetőkként Zwack Péter üzletember, Kovács Gyula, a Zsolnay gyár vezérigazgatója és Takács Ildikó, a Reklám Világszövetség magyar tagozatának elnöke vallanak intézményük küldetéséről, városvezetőként Babák Mihály szarvasi polgármester szól sikereikről. A sportszeretet mélységeit Kerekes Sándor nemzetközi sport-diplomata, Klaus Schormann, a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnöke és Vörös Zsuzsa öttusa "királynő" gondolatai (és példái) nyomán érthetjük meg. Makara Mihály főorvosnak és Böszörményi Klárának, a Springmed Kiadóvezetőjének szavai a betegségek elleni küzdelem egyre bővülő fegyvertárára hívják fel a figyelmet. Végül Habsburg Ottó királyi főherceg interjúja a világpolitika aktuális kérdéseibe vezet be.

Idén születésnapot ünnepel a Pesthidegkúti Nyári Művészeti Fesztivál (augusztus 21-24.) Egykor egy lelkes helybéli csapat nagyot álmodott: kellene egy művészeti központ és kellene egy nyárvégi művészeti fesztivál. Mindkettő megvalósult, köszönet a II. kerületi Önkormányzatnak, a támogatóknak, a szívvel és hittel ideérkező fellépőknek, a lelkes szervezőknek és az odaadó közönségnek. 10 év alatt nagyon sok látogatónak, családnak és gyermeknek szerezhettek maradandó élményt, értékes szórakozást és sok örömöt.

Eger - Miskolc - Salgótarján

Dobrik István főrendező szerint a három város gazdasági és szakmai megfontolásból összehangolta kiállításait. Évenkénti váltással szervezik az Egri Akvarell Kiállítást, a Miskolci Grafikai Kiállítást és a Salgótarjáni Rajz bemutatót. Idén a 24. Miskolci Grafikai Triennáléra közel 200 művész, csaknem 400 szép alkotással pályázott. Látványosság a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikai tanszéke 100 éves, a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad) grafikai tanszékének a bemutatkozása, valamint a Biblia Éve sorozat Petneki Ákos nevével fémjelezve. Mindez megtekinthető augusztus végéig.

Richter Flórián, a Magyar Nemzeti Cirkusz lovasakrobatája többek között a holland frízeknek és arab telivéreknek köszönheti, hogy a hazai cirkuszművészek közül első ízben elnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi kitüntetést, a Monte Carló-i Arany Bohóc-nagydíjat. Richter Flórián 1978-ban született. A Richter-dinasztia nyolcadik generációs cirkuszművésze. 1986-ban lépett fel először Japánban, Tokióban. 2004-ben a Monte Carló-i cirkuszfesztiválon Ezüst Bohóc-díjjal ismerték el. 2008-ban a magyar cirkuszművészek közül elsőként Arany Bohóc-nagydíjat nyert Monte Carlóban.