Mátyás király királysága

A Gyulai Várszínház 45. évadjának ősbemutatóján Papp Zoltán drámája kerül színre. A Kaczinczy-díjjal kitüntetett színészt, nemcsak mint előadóművészt, rendezőt és írót ismerjük, hanem fordítói tevékenységéről, sőt irodalomtörténeti és társadalomtudományi tárgykörben megjelent publikációiról is. A reneszánsz év kapcsán - Mátyás király megkoronázásának 550, évfordulójára – felkérést kapott egy dráma megírására. Papp Zoltánt az előzményekről kérdeztük.

- Gedeon József igazgató felkérését egy hosszabb munkakapcsolat előzte meg. Majd Simonyi Imre kétszemélyes darabjának bemutatója kapcsán merült fel az ötlet, hívjuk meg Horgas Esztert a "Mátyás király királysága" című most bemutatásra kerülő drámámhoz. Ő alakítja Mátyás király nőit. A kiváló fuvolajátékos és zeneszerző, már régen kivívta a közönség elismerését előadóművészetével és dekoratív megjelenésével.

- Mátyás melyik életszakaszáról szól a cselekmény?

- Tulajdonképpen a darab egy nagy összegzés. A teljes életet bejárom, de nem minden részletét. Kiemelek néhány momentumot, ami meghatározó lehetett Mátyás életében. A történet a király halálának évében, 1490-ben indul Bécsben. Mátyás haldoklik, ágya szélén az udvari bolond ül - akit én személyesítek meg. Kettőjük párbeszéde adja a darab gerincét. Ezen belül idéződnek fel Mátyás életének nagy pillanatai, fiatal kamaszéveitől, nagy politikai konfliktusain át, haláláig. Itt jegyzem meg, hogy a történelem visszaemlékezéseiben - a halál bekövetkezésében - több variáció is felmerült. Egyesek szerint hosszú, két-három napon át is tarthatott a haláltusa, de vannak, akik úgy vélik, hogy hirtelen, agyvérzés következtében történt. Felmerült a mérgezés lehetősége is, tehát érdekesek és ellentmondásosak a leírások.

- Kik voltak azok az asszonyok, akik Mátyás életében a legfontosabb szerepet töltötték be?

- A darabban három nő veszi körül a királyt. Katalin, Podjebrád György cseh király leánya, a polgárlány Édelpeck Borbála, aki Mátyásnak élettársa, szeretője volt. Ő az egyetlen, aki trónörököst hozott a világra. A Corvin János néven ismert utód azonban nem tudja apjától átvenni a hatalmat, mert III. Frigyes német-római császár ” beleszól.” A harmadik asszony Beatrice, akinek arcvonásait a márvány domborműről jól ismerjük. Nápolyi származása révén, aragóniai Beatrixnek is hívjuk. Az ő révén kerül Mátyás udvarába az igazi reneszánsz kultúra.

- Mátyás életének kiemelt eseményei közül, melyek kapnak nagyobb hangsúlyt a drámában?

- Nem akarok történészkedni, sem történelem órát tartani. A hangulatok fognak meg. Például az a pillanat, amikor Podjebrád Katalin megszüli a fiúgyermeket – hozsanna – modják, csakhogy az újszülött holtan jön a világra. Katalin belehal a szülésbe. “Törékeny, gyenge nő, az vitte el” – mondták. Nekem azonban szöget ütött a fejemben az a furcsa szerződés, amit Habsburg Frigyessel, a német-római császárral kötött Mátyás. Ebben volt egy különös kitétel, mely szerint, ha Mátyás király utód nélkül halna meg, a trón Frigyesé. Később ezzel Mátyás szembefordul és kiverekszi magának azt, ha Frigyes halna meg előbb, akkor a német-római trón meg az övé. De érdekes módon, az első szerződés megkötése után hal meg Katalin.

- Változott-e napjainkra Mátyás “jóságának, igazságosságának” megítélése?

- A Mátyás-kutatás a 20. század második felében nagy vitákat élt meg. Valóban jó uralkodó volt, de sokan úgy vélik, hogy bizony, rendkívül sokat költött fegyverkezésre. A híres Fekete Sereg - fenntartása igen költséges volt - harácsolásból, zsákmányolásból élt. De azt is a szemére vetik, hogy nem folytatta törökverő szerepét, amit apjától, Hunyadi Jánostól örökölt. Néhány éve azonban rendkívül józan történész-szemlélet kezd megjelenni. Akárhonnan közelítjük is meg Mátyás alakját, azt látnunk kell, hogy egy igazi, uralkodásra termett személyről van szó. Amit cselekedett, annak fontos értelme volt. Sajnos nem volt kellő ideje ahhoz, hogy hosszú távú terveit megvalósítsa. Mert elképzelése volt, hogy az oszmán birodalommal szemben felállít egy hasonló nagy egységet képviselő európai birodalmat.

- Horgas Eszternek milyen lehetőségei lesznek a három nőalak színpadi megjelenítésére?

- Eszter kialakított a három asszony számára egy sajátos működési rendszert. Nem játszik az arcával, sem a testével. Nem színészként van jelen a pódiumon, hanem mint zenész, fuvolájával helyzeteket, jellemeket, hangulatokat, a saját maga által – az egyes nőalakokra komponált motivumokkal testesíti meg őket. A három nő karakteri különbözősége, mint például a bizonytalanság, a félelem, a bátorság – mind érződik zenéjében. Ezáltal igen izgalmas zenei világot tudott megjeleníteni abból, amit én otthon, az íróasztal mellett elgondoltam.

- Dolgozik jelenleg olyan összegzésen, mint az 1998-ban megjelent “Visszaélet” című kötete volt?

- Abban a kiadványban versek, prózák, műfordítások, irodalomtörténeti hamisítások, színdarabok és hangjátékok szerepeltek. A közel jövőben – szintén a Napkiadó gondozásában - egy újabb drámakötetem jelenik meg. A gyűjteményben négy művemet adjuk ki, közte lesz a most bemutatásra kerülő Mátyás király királysága is. Elmondhatom, hogy a négy darabnak műfajilag semmi köze egymáshoz sem stílusban, sem mondanivalóban.

Herbert Veronika