ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI TANÁCS (OSZT)

Nem csak a tagságunk jelentős, a feladataink is . . .

- Milyen a hazai szövetkezetek megbecsülése? Ön szerint kapnak ugyanolyan támogatást, mint Európa más országaiban? - kérdeztük Farkas Tamást, az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) elnökét.

- A hazai szövetkezés megértéséhez egy pár gondolat erejéig, vissza kell mennünk a 90-es évek előtti időszakra. Bár abban az időben volt egyfajta önkéntesség elleni kormányzati politikai fellépés, mégis mind az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területén, igen erős szövetkezeti mozgalom alakult ki. És ez nem csak a vidéki, hanem a városi szövetkezeti tagok létszámában is fejlődést jelentett. Majd a 90-es évek elején megtorpanás következett be, gyakorlatilag valamennyi szövetkezetet a "kolhoz" típusú szövetkezetek közé sorolták, ami a fejlődésükben és alapításukban is visszaesést jelentett. 1992-ben az új szövetkezeti törvény egységes szerkezetben megpróbálta rendezni a szövetkezetek sorsát, azonban egy újabb veszélyhelyzet alakult ki az üzletrészek beépítésével, amely három ágazatot, a mezőgazdasági, a kereskedelmi és az ipari szövetkezeteket érintette. Meglehetősen kezelhetetlen helyzet jött létre. Mindez tartott 2003-ig, amikor igényként jelentkezett a hazai szövetkezetek megújítása és az, hogy a Nyugat-Európai szövetkezetekhez hasonló fejlődési pályára kell állítani őket. Időközben a 90-es évek végén a Manchesteri szövetkezeti alapelvek megerősítésre kerültek. Az ENSZ is felkarolta a szövetkezeti mozgalmat, mintegy a globalizáció elleni védekezésként. Ezzel a nemzetközi gyakorlat is értelmet adott a szövetkezetek fejlesztésének. Ezt kíséreltük meg a 2006-ban elfogadott szövetkezeti törvényben is rögzíteni, amely 2007. január 1-jével hatályba lépett. Egy sor feladatot adott a törvény a szövetkezeteknek, például megszüntette az üzletrészek körüli bonyodalmakat. Elindított egy új szövetkezeti fejlődési lehetőséget, a szociális szövetkezetek szabályozásával. Úgy gondoljuk, hogy ez a megújulási folyamat már közelít a nemzetközi és a Nyugat-Európai szövetkezeti mozgalmakhoz. Tennivalónk azért van! Módosításokat kell javasolnunk a közeljövőben a két év tapasztalatainak összegzése alapján.

- . . . és milyen törvénymódosításokra, finomításokra lenne szükség?

- Szükségesnek tartjuk a közösségi alappal kapcsolatos vitás kérdések rendezését. Továbbá a befektetői üzletrészekkel kapcsolatos szabályozások pontosítását, a szociális szövetkezetek és a hagyományos szövetkezetek közötti átjárhatóságot, az együttműködés szabályozását. A szövetkezetek támogatása terén szeretnénk pozitív diszkriminációs adózási rendszert életbe léptetni. És úgy gondolom, feladatunk új szövetkezetek létrehozása is. Talán akkor visszatérünk a hagyományos Nyugat-Európai szövetkezeti gyökerekhez. Át kell tekintenünk a szövetkezeti törvénnyel párhuzamos szabályozás kérdéskörét is, hiszen a gazdasági társaságok, az egyesületek, a szövetkezetek és ezen belül a lakásszövetkezeteket külön törvény szabályozza. Itt egyfajta összhangra, harmonizációra van szükség. Látunk arra is igényt, hogy a szövetkezeti törvény a szociális szövetkezetek irányába egy új lehetőséget kínál. Ez felveti a hagyományos szövetkezetek hasonló kedvezményezettségét, itt a közösségi alapra gondolok. Hiszen a szociális szövetkezeteknél a törvény közösségi alapot hoz létre, amelyhez több támogatás kapcsolódik. Megítélésünk szerint van néhány olyan általános nem szociális szövetkezet, ahol ugyanezek a közösségi alapból nyújtható támogatások szóba jöhetnek. Végezetül még egy módosítási kört kell megemlítenem, amely ma egy kicsit a szövetkezeti törvény hibája. Túlságosan megengedő a gazdasági társaság irányába való átalakulásra. Az a meglátásunk, hogy nem feltétlenül kell a szövetkezeti törvénybe az átalakulást különlegesen könnyítő szabályokat betenni.

- Mi a szövetkezetek küldetése?

- A szövetkezetek célja - hasonlóan más társadalmi, gazdasági szerveződésekhez - egyértelműen a foglalkoztatás politikában, munkahelyteremtésben, az önszerveződésben, a fenntartható gazdasági fejlődésben való szerepvállalás. Küldetésünk az, hogy a magánszemélyek, kisebb vállalkozások önszerveződésének lehetőségét biztosítani tudjuk a falvakban és a városokban egyaránt. És ezeknek a közösségeknek legyen lehetőségük szövetkezetet alapítani, amellyel kulturális, egészségügyi, társadalmi igényt elégítenek ki. A szövetkezeteknek fontos szerepe van a globalizáció elleni fellépésben is és a környezetvédelemben, ezt a küldetését a jövőben teljesítenie kell.

- Bemutatná az Országos Szövetkezeti Tanácsot?

- A hazai szövetkezeti ágazatokat tömörítő érdekképviseleti szövetség 1971-ben jött létre. Ernyő szervezetként működik, kormányzati partner a szövetkezeteket érintő kérdésekben. Tagjai a Magyar Iparszövetség, a MOSZ, a Hangya Egyesülés, a Gazdakörök Szövetsége, az ÁFEOSZ, a Takarékszövetkezetek, a Diák-Ész, a LOSZ, a TÉSZ. Különböző fórumokon hallatjuk a hangunkat, ilyen például a Nemzetközi Szövetkezeti Nap, a Világtakarékossági Nap, illetve különböző jubileumi megemlékezések, mint a Takarékszövetkezetek 50 éves jubileuma, vagy a Hangya Egyesülésnek a 10. illetve a 110 éves jubileumi ünnepsége. Fontos platformunk a szövetkezetfejlesztés, a szövetkezeti kutatás és az ehhez kapcsolódó tudományos munka.

- Mióta elnöke az OSZT-nek?

- Kettős minőségben szerepelek. Főállásban a Lakásszövetkezetek és a Társasházak Országos Szövetségének vagyok az elnöke. Az Országos Szövetkezeti Tanácsnál társadalmi munkában látom el az elnöki tisztet 2002 óta. Az elmúlt két évben strukturális változás történt, a soros elnökségi rendszerről áttértünk egy négyéves időtartamra szóló mandátumra. Még két évem van, amely időszak alatt szeretném elérni, hogy valamennyi szövetkezeti ágazat találja meg azokat az egységes elvárásokat, követelményeket, amelyekkel az ágazati szövetkezeti érdekek képviselete érvényre jut, ugyanakkor találjuk meg azt is, hogy a működéséhez az OSZT-nek az elismertségének megfelelő működési környezete kialakuljon. Bízom benne, hogy ez sikerülni fog.

- Említette, hogy a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének is az elnöke.

- A 70-es évek eleje óta foglalkozom lakásszövetkezeti területtel. Egy dunaújvárosi nagy lakásszövetkezetnek voltam közel 20 évig a vezetője, amely országos szinten is kiemelkedő léptékű volt. Innen kerültem alapos elméleti és gyakorlati felkészülés után az országos szövetség élére 1992-ben. Itt is már 16 évet töltöttem el. Ez a szövetség a lakáspolitika alakításában, a lakásszövetkezetek, társasházak fenntartásában, épületenergetikai, felújítási, korszerűsítési területeken jelentkező feladatokhoz nyújt segítséget. Ezen kívül a célunk e házkezelő szervezetek működési , a számviteli, a jogi és a közgazdasági környezetének javítása. El kell látnunk egyfajta információszolgáltatási, továbbképzési feladatkört is. Ismernünk kell az aktuális pénzügyi, jog, számviteli kötelezettségeket, mert sokrétűen kell segítenünk a lakásszövetkezeti, a társasházi vezetőket, képviselőket. 1994-től évről-évre erősödő részvétellel a LOSZ megjelent a nemzetközi érdekképviseleti területen is, tagjává vált a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Lakásszövetkezeti Szekciójának és az EU mellett működő Szociális Lakásügyi Bizottságnak (CECODHAS), ez utóbbi szervezetben létrejött Kelet-közép-európai szekciónak a LOSZ meghatározó szereplőjévé vált. Ma Magyarországon az országos szövetséghez 1100 lakásszövetkezet és közel 400 társasház tartozik. Ez csaknem 1 millió lakásszámot jelent és népességben közel 3 milliót, a magyar lakosság egyharmadát. A LOSZ tagja a Kormány által létrehozott kormányzati véleményező szerepet betöltő Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testületnek és ezen kívül számos más hazai építésügyben és lakásügyben érintett érdekképviseleti szervezettel is szoros együttműködést alakított ki. Nemcsak a tagságunk jelentős, hanem az a feladat is, ami ránk van bízva.

- Azt hallottam, panellakásban lakik, így testközelből ismeri a gondjaikat. Milyen jó hírt tud mondani az ott lakóknak?

- A korszerűsítésre, felújításra fordítható költségvetési támogatás növekedni fog! Szeretnénk minőségében és mennyiségében is növelni az épületek felújítását, erre van is fogadókészség. Az érdeklődés középpontjába ma az épületenergetika van. De 5-10 éven belül, olyan átfogó korszerűsítési folyamatra kerül majd sor, amely az épületek külsejét is megújítja, és ha az Önkormányzatok a közterületek, a parkok, a közösségi létesítmények korszerűsítésével hozzájárulnak e program végrehajtásában, akkor a régi hagyományos lakótelepek új szint, formát kapnak. Ez pedig jobb lakhatási és életkörülményeket fog biztosítani.

(Sz. J.)