Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Fideszes elnöke szerint, az 1990 után a magyar szövetkezetek hátrányos helyzetbe kerültek a megelőző 40 év okán. A szövetkezést ugyanis legtöbben nem az önkéntes szerveződéssel azonosították, hanem a termelőszövetkezetekkel, azaz a kolhoz típusú szerveződésekkel. A helyzet 2004-ben Magyarország uniós csatlakozását követően gyökeresen megváltozott, mivel az unió kiemelten segíti a szövetkezeti működés egyes formáit. Ez a segítség az unió anyagi támogatásában is megmutatkozik. Magyarországon a termelő típusú szövetkezetek mellett értékesítő, beszerző és gépszövetkezetek működnek. A szövetkezetek mindenképpen előnyösebb helyzetben vannak, mint azok, akik egyedül próbálnak érvényesülni a piacon - mondta a bizottsági elnök.

Herbály Imre, a mezőgazdasági bizottság MSZP-s elnöke védelmébe vette a korábban működött termelőszövetkezeteket mondván, hogy azok a fejlődés motorjai voltak számos térségben. Úgy vélte, hogy a rendszerváltást követően másképpen is át lehetett volna alakítani a termelőszövetkezeteket, hogy ne okozzanak helyrehozhatatlan károkat.

Szeremley Béla, a Hangya Együttműködés vezetője elmondta, hogy Magyarországon jelenleg mintegy ezer szövetkezet működik, de számuk évről-évre csökken. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy hány ember tagja ezeknek a szervezeteknek. A zöldség- gyümölcságazatban a szövetkezés, a termelői összefogás aránya mintegy 16 százalékos, ám a fejlett uniós országokban, például Hollandiában az arány ugyanebben az ágazatban 80. Felhívta a figyelmet, hogy a kis egzisztenciák érvényesülésének a piacon egyetlen reális lehetősége az összefogásban, azaz a szövetkezésben rejlik. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon a mai napig nincs a termelők tudatos felkészítésén alapuló, összefogásukat ösztönző egységes stratégia, amely a mélyülő és szélesedő válsághelyzetet kezelni tudná. Rávilágított arra, hogy a létbizonytalansággal küzdő mezőgazdasági termelők többsége örömmel venné, ha a pártok és érdekképviseletek egy közös, nemzeti érdekeinket kifejező szövetkezeti rendszerfejlesztő programmal lépnének elő. A fórumon többen szóvá tették, hogy a szövetkezeti üzletrészek kérdésköre még mindig rendezetlen és azt rendezni szükséges. A szövetkezetek fejlesztésének, fejlődésének anyagi alapjait is meg kell teremteni - hangoztatta Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára arra emlékeztetett, hogy 2007-ben az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) egyik első intézkedései között szerepelt a termelői csoportok létrehozásához és működésükhöz nyújtandó támogatás feltételeiről szóló rendelet közzététele. A rendelet alapján 26 szervezetnél kezdődött meg az ötéves támogatási periódus. Így a szóban forgó termelői csoportok az első évben mintegy 400 millió forint támogatási összeget igényeltek. A termelői csoportok száma 2007-ben 34-gyel gyarapodott és elérte országosan a 241-et. Az államtitkár utalt arra, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) által 2005-ben készített átfogó felmérés szerint a termelői csoportok által értékesített termékek aránya az egyes ágazatokban 15-20 százalék körüli. Az átlagtól eltérő ez az arány a gabona és az olajos növények esetében: az előbbinek 5, míg az utóbbinak 30 százalék a piaci ereje.