Korszakos jelentőségű megegyezés az Európai Unió energia- és klímacsomagjáról Tabajdi Csaba az Európai Parlament Éghajlatváltozással foglalkozó Ideiglenes Bizottságának magyar főtagja, az MSZP EP delegáció vezetője üdvözölte az Európai Unió állam- és kormányfői által elfogadott energia- és klímacsomagot és reményét fejezte ki, hogy azt a strasbourgi szavazáson az Európai Parlament is támogatni fogja. A magyar szocialista delegációvezető kiemelte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szerepét a tárgyalások során, aki a végsőkig küzdött az új tagállamok különleges érdekeiért. A magyar miniszterelnök határozott kiállásának köszönhetően Magyarország számára létfontosságú engedményeket sikerült kiharcolni. A gazdasági válságra is tekintettel bölcs és józan kompromisszum született, amely elviselhetetlen terhek vállalása nélkül teszi lehetővé az éghajlatváltozás jelentette kihívások elleni hatékony küzdelmet, figyelembe veszi mind a környezetvédelmi, mind a gazdasági-ipari szempontokat. Egyaránt szolgálja a hosszú távú környezettudatos fejlődést, és tekintettel van a munkavállalók és a gazdasági szereplők érdekeire is. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2020-ra összességében 20%-al visszafogja a szén-dioxid kibocsátását, 20%-ra emelje a megújuló energiatermelés arányát és 20%-os javulást érjen el az energiahatékonyságban. Ennek érdekében a közösség többek között megújítja a kontinens ipari szereplői számára felállított széndioxidkvóta-kereskedelmi rendszert (ETS), limitálja a kvótakereskedelmi rendszeren kívül eső kibocsátásokat (közlekedés, mezőgazdaság, lakossági és állami szektor), meghatározza a megújuló energiaforrások használatának feltételeit és támogatását, valamint szigorú határértéket állapít meg az új gyártású autók széndioxid kibocsátására.

A közép-európai és balti új tagállamok az igazi nyertesei a megállapodásnak, amelynek eredménye Magyarország számára százmilliárdokban mérhető. A magyar költségvetés jelentős bevételhez juthat, mivel egyes szektorokban jóval alacsonyabb a kibocsátásunk, mint a megállapított határérték, az így felszabadult kvótákat értékesíteni tudjuk a nyugat-európai tagállamoknak. A 2013-tól érkező kvótaeladási bevételek nagy segítséget jelentenek majd a magyar gazdaság modernizációjához is. A magyar miniszterelnök lobbijának eredményeképp további források állnak Magyarország rendelkezésére a kvótakereskedelmi rendszer bevételeinek 12%-ból finanszírozott, a környezettudatos gazdálkodásra való átállást segítő szolidaritási alapból is. A csomag kapcsán korábban aggályként merült fel, hogy az, jelentős mértékben növelheti a lakosság energiaszámláit és a gazdasági szereplők termelési költségeit. Ennek elkerülése érdekében fontos garanciákat építettek a csomagba: a rendszert csak fokozatosan vezetik be az elektromos áramtermelésben, a hatékony magyar lobbi eredményeképp pedig sikerült elérni, hogy a távfűtés nem lesz része a kvótakereskedelmi rendszernek. Így a lakosság távfűtési költségei és energiaszámlái nem emelkednek a rendszer életbelépésével. Az ipari szereplők, különösen az energiaigényes iparágak képviselői korábban jelezték, hogy a csomag jelentősen megnövelheti termelési költségeiket Európában, ezzel munkahelyek kerülhetnek veszélybe. Ez a globális gazdasági nehézségek idején megengedhetetlen, ezért a csomag ingyenesen biztosítja a kvótákat az energiaigényes iparágak, így például a cement, az üveg és a vegyipar számára, amennyiben biztosítják, hogy a termelést a lehetséges legkevesebb szennyezéssel végzik. Ezzel az EU megerősítette vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, globális viszonylatban. Ez azonban nem lehet sikeres egy átfogó klímavédelmi megegyezés nélkül, ebben minden nagy szennyezőnek, így az Egyesült Államoknak, és a fejlődő országoknak, mindenekelőtt Kínának és Indiának is részt kell vennie. Az egyes országok fejlődéshez való joga nem vitatható, de együtt fulladunk meg, ha nem lesz megegyezés belátható időn belül a globális kibocsátás-csökkentésről is!

Egy eddig példa nélkül álló lépéssel több mint 70 ország klímakutatói gyűlnek össze jövő év márciusában, hogy a klímaváltozás tudományában nagyon szükséges naprakészséget elérhessék; Klímaváltozás: globális kockázatok, kihívások és döntések címmel 2009. március 10-12. között kerül sor a kongresszusra a dán fővárosban, Koppenhágában (www.climatecongress.ku.dk). A kongresszus munkájának fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy résztvevője lesz az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület) elnöke. a Nobel-díjas Dr. R.K Pachauri is. Dr. Pachauri mellett Lord Nicholas Stern, a London School of Economics professzora; José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke, és Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök tart majd előadást a koppenhágai kongresszus plenáris ülésén. A tudományos közösségnek így lesz esélye arra, hogy leírást adjon a klímaváltozás szorításáról. A kihívások olyan hatalmasak, hogy mindenképpen megoldást kell találnunk, és segítenünk kell a politikusokat abban, hogy megértsék, mi is történik valójában - mondta Katherine Richardson professzor, a Koppenhágai Egyetem dékánhelyettese, a Kongresszus tudományos operatív bizottságának elnöke. Eddig rendkívüli az esemény iránti érdeklődés. A klímatudósok, köztük Prof. John Schellnhuber, PIK, Potsdam; Prof. Dan Kammen, Berkeley; Prof. William D. Nordhaus, Yale és Prof. Diana Liverman, azért gyűlnek majd össze, hogy a politikacsinálók és a politikusok számára biztosítsák a tudományos világ hozzájárulását, még azelőtt, hogy új klímaegyezményt alkotnának az ENSZ 2009 decemberében Koppenhágában megtartandó Klímaváltozási Konferenciáján. Az esemény támogatója a világ tíz kiemelkedő egyeteme által létrehozott Kutató Egyetemek Nemzetközi Szövetsége (International Alliance of Research Universities - IARU), az IARU tagja a Koppenhágai Egyetem, a Yale Egyetem, a Berkeley Egyetem, az Oxfordi Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Tokiói Egyetem, a Pekingi Egyetem, a Szingapúri Nemzeti Egyetem, az ETH Zürich és az Ausztrál Nemzeti Egyetem.

Az Európai Uniónak túl kell lépnie bürokratikus hozzáállásán - mondta Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti képviselő, quaestor, a Költségvetési Bizottság főtagja a bizottság ülésén, ahol Dalia Grybauskaite költségvetési biztos még a csúcstalálkozó előtt az Európai Parlament hozzájárulását kérte a 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagból az EU költségvetését érintő 5 milliárd euró igénybevételéhez. Ennek kapcsán a biztos asszony kiemelte, hogy a Bizottság - megítélése szerint - rendkívül gyorsan, rugalmasan reagál a gazdasági válsághelyzetre, melynek bizonyítékaként a költségvetésben 5 milliárd eurót az energia-infrastruktúra és a széles sávú internethálózat kiépítésére kíván átcsoportosítani. Fazakas Szabolcs hozzászólásában kifejtette, hogy nagyra értékeli a Bizottság és ezen belül a biztos asszony pozitív hozzáállását, de meg kell jegyeznie, hogy a mai nehéz helyzetben a közvélemény ennél még gyorsabb és hatékonyabb intézkedéseket vár. Példaként említette, hogy míg egyes országokban az EU-költségvetést megkerülve, csak a bankok megmentésére többszáz milliárd eurót költöttek, és a mostani 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag is elsősorban a tagországoktól vár el lehetőleg egyeztetett lépéseket, addig az EU- költségvetésben most csak 5 milliárd euróról vitázunk, és még azt sem tudjuk pontosan, ki és milyen célra használhatja azt fel. Ez jelzi, hogy a fő probléma valójában az EU nehézkes működésében, a még mindig uralkodó, túlzott bürokráciában található. Példaként hozta fel, hogy a már meglevő keretek felhasználása önmagában nagyon lassú, és a hatékonyság is kívánni valót hagy maga után. Ennek felszámolására Danuta Hübner regionális politikáért felelős biztos két hete jelentős könnyítéseket helyezett kilátásba: többek között az előleg megduplázását, a projektköltségek átalányban való elszámolását, melyek Magyarország számára is jelentős forrásokat szabadítanak fel. A biztos asszony tegnap azonban az Állami Fejlesztési Bankok konferenciáján kifejtette, hogy ezekkel a lehetőségekkel a bürokratikus procedúrák miatt leghamarabb február végén, márciusban számolhatunk. Ez így nem elfogadható, ez is teljes mértékben bizonyítja, hogy szükség van az EU- költségvetés most folyó reformján belül a felhasználás technikai feltételeinek könnyítésére és rugalmassá
tételére - zárta felszólalását Fazakas Szabolcs. Dalia Grybauskaite válaszában Fazakas Szabolccsal egyetértve hozzátette, hogy elképzeléseik szerint az 5 milliárd eurós keretből éppen a kelet-európai és a balti országok összeköttetését szolgáló, a most még hiányzó NETS-ek (New European Transmission System) kiépítését kívánják finanszírozni, hiszen ezek összeurópai érdeket szolgálnak.

Üdvözli az EP a tervezett uniós kisvállalkozói intézkedéscsomagot. A képviselők támogatják a 30 milliárd eurós EIB-hitelt és a tagállamoktól is azt kérik, biztosítsák, hogy a kisvállalkozások hozzáférjenek a pénzügyi forrásokhoz. A szocialista frakció nevében Herczog Edit, a néppártiéban pedig a francia Nicole Fontaine és a brit Giles Chichester jegyzi az európai kis és közepes vállalkozások (kkv) üzleti környezetének javítását célzó EP-állásfoglalást, amelyet csütörtökön, 614 igen, 11 nem, 9 tartózkodó szavazattal fogadtak el a képviselők. A szöveg szerint a kkv-k Európában "több mint százmillió munkahelyet biztosítanak, elősegítik a gazdasági növekedést, az innováció jelentős forrásait, valamint előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és a regionális fejlődést". A képviselők üdvözlik az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról (Small Business Act, SBA) szóló javaslatot, és arra kérik a Tanácsot, annak "elfogadásakor tegye kötelezővé a benne foglalt intézkedéseket, hogy az jelentős pozitív hatást gyakorolhasson a kkv-k környezetére". A képviselők szükségesnek tartják, hogy a tagállamok teljes egészében kiálljanak az SBA mellett, és országos és regionális szinten egészítsék ki az uniós intézkedéseket. Az állásfoglalás szerint az SBA hatékonysága érdekében ellenőrző rendszert kell létrehozni, "hogy ellenőrizni lehessen az előrehaladást és az intézkedéseknek a Bizottság és a tagállamok általi végrehajtását". A képviselők arra kérik a Bizottságot és a tagállamokat, "ne feledkezzenek meg a reálgazdaságról a jelenlegi pénzügyi válság kezelése során, és konkrétan támogassák a kkv-kat azzal, hogy a kritikus pillanatokban hozzáférést biztosítsanak számukra a pénzügyi forrásokhoz". Az állásfoglalás üdvözli az Európai Beruházási Bank csomagját, amely 30 milliárd euró kölcsönt irányoz elő a kkv-k részére. A képviselők szerint ugyanakkor ez az összeg nem lesz elegendő a kkv-k finanszírozási problémáinak megoldásához.

Az EP plenáris ülésén 561 igen, 24 nem szavazattal, 34 tartózkodás mellett támogatta az egymilliárd eurós pénzügyi alap létrehozását az emelkedő élelmiszerárak által sújtott fejlődő országok számára. A képviselők kiemelten támogatnák a mezőgazdasági kistermelők számára nyújtott mikrohiteleket. Az élelmiszerárak emelkedése - különösen az alapvetőnek számító rizs, kukorica és búza - mintegy 2,1 milliárd embert fenyeget a fejlődő országokban. Ők azok, akik naponta mindössze 2 dollárból élnek, és ennek is a felét élelmiszerre kell költeniük. Elemzők arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a szárazságok, árvizek, az alacsony gabonatartalékok, az élelmiszernövények bioüzemanyagként történő felhasználása és a különböző árspekulációk miatt a jövőben is magasan maradnak - olvasható a Gay Mitchell (néppárti, ír) által készített parlamenti jelentésben. Az EP a támogatható országok számát harmincötre korlátozná. A támogatást a képviselők például az élelmiszerárak alakulása, az élelmiszer-behozatalra utaltság, a szociális sebezhetőség és a politikai instabilitás mértéke, valamint a mezőgazdasági termelőkapacitás alapján ítélnék oda, de függővé tennék az érintett lakosság valós szükségleteitől, a mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges kapacitástól és a külső megrázkódtatások elleni védekezőképességtől is.

Az EP módosítások nélkül, 540 igen szavazattal, 16 tartózkodás mellett elfogadta a gyerektartási kötelezettség minden tagállamban történő egységes elismerését. Az Európai Unióban a gyermeküket egyedül nevelő szülők által kért tartásdíj éves összegének átlaga a négyezer eurót közelíti. A gyerektartás azonban sokszor nem behajtható. Az Egyesült Királyságban például becslések szerint az összes gyerektartási támogatás hetven százaléka nem jut el az azt kérő szülőhöz.