MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
Pálinkás József az MTA új elnöke
Pálinkás József fizikust, a Debreceni Egyetem professzorát, volt oktatási minisztert választották a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a szervezet 178. közgyűlésén.
Ahogy értesültem elnökké választásáról, azonnal hívtam mobiltelefonon - a régi számon -, hogy gratuláljak és interjút kérjek tőle. Nagyon szívesen mondta, de már nem vagyok a magam ura, mások osztják be az időmet. Így lapzártánkra tekintettel - amíg időpontot kapok, hogy bemutassam milyen Akadémiát képzel el Pálinkás József és mit tesz azért, hogy ez meg is valósuljon - egy korábbi beszélgetésünk mondatait idézem fel. Az oktatási reform volt elsősorban a téma, milyennek kell lennie egy tanárnak . . .
- Ön szerint milyen a jó tanár?
- Szereti a gyerekeket, nevel és tanít, inspirál és példát mutat, őszinte és következetes. Az egyénisége sugározza azt, amiről beszél. A tanárnak egy kicsit olyannak kell lennie, mint a színésznek, hiszen fel kell keltenie a figyelmet és meg is kell tartania azt. S persze tudnia kell a szerepet! Gondoljuk csak meg, mikor mondjuk azt, hogy nagyszerű volt egy színházi előadás? Amikor olyan dolgot hallunk, ami számunkra fontos és azt úgy fogalmazzák meg, hogy át is éljük. Ezt a megértésre-átélésre törekvő oktatást tartom a legfontosabbnak. Az oktatáspolitikának pedig elő kell segíteni azt, hogy a tanári foglalkozás, a tanítás, ezt a központi szerepét visszanyerje. A tanítás és a tanulás ne csak egyfajta letudandó feladat legyen. A tanári pályát pedig mind anyagilag, mind társadalmi közmegbecsülés tekintetében, vonzóvá kell tenni, hogy tudassuk-láttassuk, a tanári foglalkozásnak értéke van. Mert az ember életét nem úgy mérik, mikor elérkezik a végére, hogy mennyi kacatot halmozott fel valaki, vagy mennyi pénze van a bankban. Azt lenne jó bemutatni a médiákban, hogy az élet értékét maga az élet adja, az ahogyan élt az ember. Ma azt tapasztalom, túl sok a felkészülés az életre, mindig készülnek az emberek valamire, pedig valójában élni kellene.
- Szeret tanítani?
- Igen és sokat dogozom azon, hogy diákjaimat megtanítsam a lényeglátásra.
- Ön szerint, mit kellene tenni az ország versenyképességének javításáért?
- Szükséges a kutatás-fejlesztési források 1,8 százalékos GDP-arányának elérése néhány éven belül.
És kiemelten fontosnak tartom, a fiatal kutatók szakmai és anyagi megbecsülésének javítását, ami csak döntés kérdése, hiszen nem igényel jelentős forrásátrendezést. Meg kellene teremteni az oktatási intézmények stabil és kiszámítható működésének törvényi és finanszírozási kereteit. A közoktatásban erősíteni kell a nevelés és a műveltség szerepét, a felsőoktatásban a gyakorlatias képzést.
- . . . és milyen tudományterületek fejlesztésére helyezné a hangsúlyt?
- A mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, az élelmiszerbiztonság, a gyógyszeripar, a géntechnológia és az éghajlatváltozás területére kell odafigyelni.
- Ha felkérnék más, jelentős tisztségre, elvállalná?
- Számomra az ügy, az értelmes feladat és a munka a fontos. Ha úgy láttam, hogy egy feladatnak értelme van, még sohasem szaladtam el előle.
(Szabados)