A Társulat produkciója – István, a király

Szörényi Levente-Bródy János szerzőpáros rockoperája 1983-ban a Királydombon került bemutatásra. Mára kultuszdarabbá vált, három nemzedék ismeri betétdalait. A 80-as évek Magyarországán ez volt az első történelmi témájú rockopera, melynek dalai erőteljesen hatottak a korszakra. Sikerét igazolta, hogy 1989 végéig folyamatosan telt házzal játszotta a Nemzeti Színház. Több milliós példányban fogyott el a bemutató évében megjelent lemez, kazetta, majd cd. Sikere a rendszerváltás után is töretlen maradt, számtalan kő-színházi bemutató mellett, több szabadtéri és számos külföldi, illetve műkedvelő előadás is született belőle. A színpadi mű 25. születésnapjára a Társulat produkció – többlépcsős tehetségkutató akció során – megtalálta a jubileumi előadás-sorozat főszereplőit. A 2007 tavaszán meghírdetett játékra 1600-an jelentkeztek, a középdöntőbe 110-en kerültek az ősz folyamán. A döntőbe 24 jelölt jutott, ahol már a 4 férfi és a 4 női szerepért mérkőztek meg. A 12 élő adásban 160 dal hangzott el részben külföldi, részben magyar szerzőktől. 960 jelmez készült, heti 60 órát próbáltak a jelöltek. A háttérben Novák Péter irányításával 5 fős csapat készítette a jelenetekhez a koreográfiákat. Szikora János a rockopera rendezője a jubileumi előadás koncepciójaként, magát a Társulatot nevezte meg, hiszen tagjainak 70-80 százaléka nem is élt még az ősbemutató idején. Ez azt jelenti, hogy olyan fiatal emberek veszik magukra “történelmi köntösünket” akik ebbe a társadalmi miliőbe születtek, így az is érdekes, hogy ők erről hogyan vélekednek, milyen üzeneteket képesek átadni a mai közönség számára. A koncepció másik része - folytatta a rendező - az a színpadkép, amit Csikós Attila, az Operaház díszlettervezője készített, ami nem más, mint egy katedrális, amely románkori építészeti jegyeket hordoz. Ez szimbolizálja azt, amit Istvánról tudunk, mint nagy építőről. Arról viszont sokkal kevesebb ismeretünk van, hogy milyen ember volt, amikor királlyá választották, például hogyan nézhetett ki? Azért is rendkívül töredékes a tudásunk róla, mert minden kor újjáalkotta személyét. Egy bizonyosat tudunk csak róla, hogy építette az országot.

A katedrális egy hatalmas forgószínpadon helyezkedik el, ami állandó mozgásban van, így belső és külső helyszínt is mutat a néző számára, sőt bizonyos világítási helyzetekben olyan, mint egy rom. Ez a gyakorlatban a történelmi mesélést teszi lehetővé. A háttérben vetített színes képek hangulatilag támasztják alá az eseményeket, az idő múlását vagy a történelmi mozgást. A rendezésbeli elképzelés az - mondta végül Szikora János -, hogy a premieren a szerzőpáros - Szörényi Levente és Bródy János - az előadás bizonyos pontjain megjelennek a színpadon és olyan szövegek és dalok hangzanak majd el, amely által az "István, a király" rockopera többlet jelentést kap.

Előadások: Papp László Budapest Sportaréna : június 18., 19. Szegedi Szabadtéri Játékok: augusztus 17, 19, 20, 21