- Egyáltalán nem. Egyrészt példa sem volt előttem, másrészt testi adottságaim sem voltak jók. Alacsony termetű, hízásra hajlamos kisfiúként “szűknek” is bizonyultam. A derekam sem volt elég hajlékony, mégis felvettek, mert hihetetlen akaraterő volt bennem. Ezt becsülték a Balettintézetben tanáraim is, amikor az évenkénti rostákon fennmaradtam.

- Negyedik évfolyamos koromban hirtelen megnyúltam, már nem volt probléma az alkatommal. Az ötödikben Sárközi Gyula lett a balettmesterem. Úgy vélte, van bennem némi tehetség, így háziversenyeken indított. Miután az egyiket megnyertem, önbizalmam kicsit megerősödött, így hosszabb távban gondolkodhattam táncosi életemről.

- Szerencsémre, akkoriban Szakály György balett-igazgatása alatt kevés férfitáncos volt. Így választottak ki Csonka Rolanddal együtt, hogy ösztöndíjasként, az oktatás után a társulatba bejárjunk, és a karszerepeket betanuljuk. Amellett, hogy rutinra tehettünk szert, még fizetést is kaptunk. Önellátó lettem, már tizenhat évesen felnőttnek érezhettem magam. Nagy szó volt ez akkoriban, hiszen szolnoki fiú lévén diákszállón laktam.

- Két év kartáncosi munka után megkaptam Harangozó Gyula balett igazgatótól az elsőt, amiért a mai napig hálás vagyok. A Don Quijotét mutatta be az operaház négy szereposztással, én a negyedikre voltam kiírva Espadaként. A szerencse úgy hozta, hogy a másodikban mutatkozhattam be. Nagy sikerem volt, attól kezdve egyenes út vezetett a ranglétrán. Seregi László mester is felfedezett magának és egymás után bízta rám a szebbnél szebb szólótáncosi feladatokat, a Rómeót, a Szentivánéjben Lisandert, Delibes Sylviájában Oriont, Hacsaturján Spartacusában Crassust. Pártay Lilla pedig lehetőséget adott arra, hogy Rhett Buttlert megformálhassam az "Elfújta a szél" című balettben. Tizenegy éves pályafutásom alatt közel negyven szerepet mondhatok magaménak.

- A Házban már évek óta folyik műhelymunka, ahol kipróbálhatjuk magunkat az alkotásban is. Keveházi Gábor balett igazgató lehetőséget adott nyolc fiatal koreográfusnak a bemutatkozásra, köztük voltam én is. Ennek eredménye volt a “Point” c. kétszemélyes munkám.

- A klasszikus balett alapokból elindulva, a tánc határait, a táncos lehetőségeit tágítom. Nagy öröm számomra, hogy februárban ismét műsorra tűzik a "Point" az Erkel helyett a Thalia Színházban.

- Januárban Wagner Tannhauser c. operájának Vénusz jelenetében nemcsak szólótáncosként léptem színpadra, hanem az új betanításban is részt vettem. Szinetár Miklós, mint rendező felkérte Venekei Mariannát, hogy kicsit “portalanítsa“ az évtizedek óta változtatás nélkül előadott koreográfiát. Ebben jutott számomra az asszisztensi feladat. Partneremmel Bacskai Ildikóval, szép sikerben volt részünk.

- Három egyfelvonásos kerül műsorra “Szenvedély balett-est” címmel. Markó Iván “A nap szerettei” című koreográfiájában a Nap szólóját táncolom.

A premiert március 8-án tartja az Operaház. Az estet a hónap folyamán még hat alkalommal tűzik műsorra.