Az Európai Parlament Elnöksége (ennek a testületnek tagja az elnök, a 14 alelnök, valamint a 6 kvesztor) úgy döntött, Antall Józsefről nevezik el az EP egyik új épületét Brüsszelben. Antall József a Magyar Demokrata Fórum elnökeként 1990-ben, a rendszerváltást követő első szabad választások után lett Magyarország miniszterelnöke. 1993 decemberében hunyt el."A magyarországi rendszerváltozás egyik szimbólumává vált korábbi magyar miniszterelnök nevét a magyar néppárti képviselőcsoport javasolta az Európai Parlament vezetőinek" - áll a döntést üdvözlő fideszes, kereszténydemokrata és MDF-es képviselők közleményében. "Mindannyiunkat, minden magyart büszkeséggel tölthet el a tudat, hogy az unió egyik legfontosabb, központi épülete a néhai magyar miniszterelnök nevét viseli. Antall József életpályája, erkölcsi tisztasága és szilárd politikai értékrendje immár összeurópai szinten is példaként áll a polgárok előtt"- fogalmaznak a néppárti képviselők. Az EP elnökségi ülésén kvesztorként résztvevő, szocialista Fazakas Szabolcs azt nyilatkozta, a döntéssel "nem csak Antall Józsefnek a békés magyarországi rendszerváltásban betöltött szerepét és európaiságát ismerték el, hanem egyben hazánknak az Európai Unió bővítésében betöltött történelmi szerepét is értékelték". Fazakas úgy vélte, "az a tény, hogy az új tagországok közül elsőként és egyedüliként egy magyar politikusról neveznek el egy EP-épületet, hazánk megbecsülésének bizonyítéka is". A liberális Szent-Iványi István ugyancsak üdvözölte a döntést. "Úgy vélem, Antall József pályafutása, demokratikus és jogállami elkötelezettsége, politikai formátuma révén méltán lehet névadója az EP új brüsszeli épületszárnyának" - mondta a képviselő, hozzátéve: "a döntés egyúttal személyes büszkeséggel is eltölt, hiszen az Magyarország és a magyar demokratikus átmenet elismerése egyben".

Az EP elnöksége döntésének értelmében a másik új épület Nyugat-Berlin egykori polgármestere (1957-1966), a Német Szövetségi Köztársaság későbbi szociáldemokrata kancellárja (1969-1974), Willy Brandt nevét kapja. Ez a szárny (eddig ideiglenesen D4) a brüsszeli Luxembourg térről nézve a korábban itt állt pályaudvar egyik meghagyott részéből kialakított EP-épület homlokzatától balra esik, párja, az Antall Józsefről elnevezett (D5) pedig jobbra. A két új, egymással szimmetrikus épületszárnyat az EP fő tömbjével összekötő, ívelt, kettős üveghidat Konrad Adenauerről, az NSZK 1949 és 1963 közötti, kereszténydemokrata kancellárjáról nevezik el. Az Európai Parlament brüsszeli sajtótájékoztató-terme a 2006-ban meggyilkolt orosz újságírónő, Anna Politkovszkaja nevét viseli a jövőben.

Az EP jóváhagyja a lisszaboni szerződést, egyúttal kívánatosnak tartja, hogy azt "valamennyi tagállam még 2008 vége előtt ratifikálja, hogy a polgárok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének teljes ismeretében választhassanak".

Sürgős intézkedésekre lenne szükség a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése céljából és biztosítani kell a munka és a családi élet összeegyeztethetőségét - áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselők szoros szavazáson úgy döntöttek, nem támogatják, hogy norvég mintára kvótával határozzák meg a nők arányát a vállalatok igazgatóságában. Ilda Figueiredo (GUE/NGL, portugál) a nőknek az iparban játszott szerepéről készített saját kezdeményezésű EP-jelentést, amelyet a parlament 462 igen és 60 nem szavazattal, valamint 51 tartózkodással fogadott el. Eszerint az Európai Unióban "alkalmazottként dolgozó vagy gazdasági tevékenységet folytató majd 200 millió főből több mint 44 százalék nő. Átlagosan a munkavállaló nők több mint 14 százaléka dolgozik az iparban, de egyes országokban ez az arány eléri a 25 százalékot vagy ennél is többet". (Bulgáriában 28, Csehországban 26 százalékos ez az arány, Szlovákiában, Romániában, Görögországban, Magyarországon és Portugáliában pedig 20 százalék körül mozog.) A jelentéstevő szerint "sürgős intézkedésekre van szükség a bérezési különbségek elleni küzdelem céljából, nevezetesen fokozatosságon alapuló ágazati terveket kell kidolgozni pontosan megjelölt célokkal, amelyek révén lehetővé válik a közvetlen és közvetett bérezési különbségek felszámolása". A vitában felszólaló Gurmai Zita (szocialista) azt mondta, a lisszaboni stratégia "a nők foglalkoztatottságának jelentős bővítését, a nemek közötti egyenlőség széleskörű biztosítását, a női munkavállalók alkalmazásához szükséges megfelelő körülmények és kedvező feltételek biztosításának igényét és követelményét jelenti". A képviselőnő szerint "tisztességes munkakörülményeket kell biztosítani a nőknek az iparban és megfelelő képviseletet az érdekvédelmi szervezetekben. Ezek a területek sem képezhetnek kivételt a nemek közötti egyenlőség biztosításának követelményei alól". Számtalan nemzetközi menedzsmentkutatás szerint a nők speciális vezetői képességei nagyban hozzájárulhatnak a vállalatok sikeréhez. Erről az esélyről Európának sem szabad lemondania - zárta felszólalását Gurmai Zita.

Az Európai Parlamentben szerdán megszavazott irányelv szerint a hitelezőknek egész Európában egységes módon, teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztói hitelekről. A fogyasztó tizennégy napig elállhat a szerződéstől, illetve határidő előtt is visszafizetheti a hitelt. A jogszabály a (megközelítőleg) 50 ezer és 19 millió forint közötti hitelekre terjed ki. Az európaiak mintegy kétharmada - legalább részben - hitelből vesz például autót, mosógépet, vagy éppen bútort. A fogyasztói hitelek piaca azonban még erősen töredezett, az egyes országokban más és más szabályok vannak érvényben. Ez megnehezíti a hitelszolgáltatások szabad áramlását, az egyes ajánlatok összehasonlítását és a fogyasztók uniós szintű, egységes védelmét. Határokon átnyúló hitelek esetében a fogyasztók hitelképességének értékelése céljából minden tagállamnak biztosítania kell a más ??????????

A jogszabály kimondja: "a fogyasztónak joga van a hitel-megállapodás szerinti kötelezettségeit egészben vagy részben bármikor teljesíteni. Ilyen esetekben jogosult a hitel teljes költségének csökkentésére".

Elfogadhatatlan a kiskorúak elleni erőszak bármilyen formája, fel kell lépni a gyerekkereskedelem, a gyermekpornográfia ellen és bűncselekménynek kell nyilvánítani a gyerekeket érintő szexturizmust - áll többek között az EP jelentésében, amely célzott intézkedéseket kér a roma fiatalok kirekesztése ellen is. Az Európai Bizottság "Az EU gyermekjogi stratégiája felé" című közleményének elsődleges célkitűzése a gyermekjogok pozitív megerősítésének elősegítése. Erről fogadott el jelentést az Európai Parlament 630 igen, 26 nem, 62 tartózkodó szavazattal. A jelentéstevő Roberta Angelilli (Nemzetek Európájáért Unió, olasz). A képviselők támogatták, hogy az egész EU-ra kiterjedő, 24 órás telefonos gyermek-segélyvonalat hozzanak létre a szexturizmus elleni küzdelemben. Az EP arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék büntethetővé a gyermekekkel kapcsolatos szexturizmust. A plenáris vitában a néppárti frakció nevében felszólaló Gál Kinga azt mondta, az európai alapjogi ügynökség foglalkozhatna a gyermekek jogainak érvényesülésével. A képviselőnő különösen aggályosnak nevezte a szexuális bántalmazást, a gyermekmunkát, a menekültek kezelését, az utcagyerekek, a koldulásra kényszerített gyermekek problémáját.

Bauer Tamás azt mondta, "megdöbbentő a gyerekszegénység mértéke", amely "nagyon szorosan összefügg a korai iskolaelhagyással". A politikus szólt arról is, hogy "az UNICEF közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint nincs olyan tagország, amely nem érintett a gyerekkereskedelem ügyében". Kósáné Kovács Magda (szocialista) úgy vélte, "erős társadalmat és gazdaságot csak testében és lelkében egészséges generációkra, polgárokra lehet építeni". A képviselőnő azt mondta, a családok szegénysége viszont alapvetően gátolja a gyermekek jogainak érvényesülését, "ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire meghatározó az európai intézmények és tagországok szerepvállalása a szegénység elleni harcban. Ezzel is elejét kell venni a gyermekek elleni bűncselekményeknek és a gyermekek kizsákmányolásának". "Európa sorsát jelentősen befolyásolja, hogy képes-e gyermekeket befogadó és támogató társadalmak kialakítására. Az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó jelentőségű a gyermekek jogainak támogatása és védelme" - fogalmazott Gurmai Zita (szocialista). A képviselőnő úgy vélte, a gyermekbarát társadalmak kialakítása az unióban nem választható el az európai integráció további elmélyítésétől és megszilárdításától. "Átfogó EU-stratégiára van szükség, amely hatékonyan elősegíti és biztosítja a gyermekek jogainak érvényesülését az unión belül és kívül is. A gyermekeket megilleti a különleges gondoskodás és a megfelelő jogi védelem" - mondta Gurmai.

Gazdasági és adózási ösztönzésre is szükség lenne az EP szerint az egész életen át tartó tanulás kultúrájának megteremtése érdekében. Doris Pack (néppárti, német), 609-39-16 arányban elfogadott jelentésével reagált az EP az Európai Bizottság "Felnőttkori tanulás, tanulni sohasem késő" című közleményére. A szöveg sürgeti a tagállamokat, hogy a tudásszerzés előmozdítására, a tudás vonzóbbá és hozzáférhetőbbé tételére, valamint a képesítések folyamatos frissítésére irányuló politikák és intézkedések végrehajtásával teremtsék meg az egész életen át tartó tanulás kultúráját. A képviselők úgy vélik, a hivatás, a családi élet és az egész életen át tartó tanulás összeegyeztetése nemcsak fokozottabb rugalmasságot igényel az idővel és térrel való gazdálkodás tekintetében, hanem társadalmi, gazdasági és adóösztönzőket is a felnőttek képzési és oktatási programokhoz való hozzáférésének előmozdítása érdekében. A szöveg kiemeli a "családi tanulás" fontosságát. Eszerint "a szülőt az motiválja a tanuláshoz való visszatérésre, hogy segíteni szeretne gyermekének a kedvezőbb iskolai teljesítmény elérésében". Az Európai Néppárt vezérszónokaként Schmitt Pál azt mondta, "egyre többet hallunk a szabályozott bevándorlás lehetőségéről, ahelyett hogy a saját 50 évesnél idősebb korosztályainkban rejlő potenciált használnánk ki". Szerinte a munkaerőpiacról kiszorult, de nem nyugdíjas korú felnőttek átképzése, nyelvi, számítástechnikai és egyéb szakmai felkészítése különösen fontos Közép- és Kelet-Európában, ahol a foglalkoztatási mutatók jelentősen elmaradnak a nyugat-európai átlagtól. A hatékony felnőttképzéshez Schmitt szerint kiemelkedően fontos a tájékoztatás és a hozzáférés javítása, a sikeres projektek bemutatása és a tapasztalatok megosztása. Emellett fel kell mérni az igényeket, vagyis a tagállamoknak programjaik kidolgozásakor egyeztetniük kellene a gazdaság szereplőivel, a vállalkozásokkal, a munkaadókkal, "hogy a felnőttképzésre fordított összeg ne feleslegesen kidobott pénz legyen, hanem kimutatható hasznot hozzon az egyénnek, a társadalomnak és a gazdaságnak egyaránt" - tette hozzá a képviselő. Hegyi Gyula (szocialista) úgy vélte, "nagyon szomorú", hogy csak a felnőtt uniós polgárok 9,6 százaléka vesz részt az egész életen át tartó tanulásban. A családi élet, a munka és a tanulás összeegyeztetése nehéz feladat, de hosszabb távon a család és a karrier számára is előnyös a felnőttkori tanulás - mondta a képviselő.