Játszani is engedd

A miniszter kitért a nemzetközi közoktatási felmérések eredményeire is kiemelve, hogy a legkorábbi időszak - bölcsőde, óvoda, általános iskola - tekintetében Magyarország nemzetközi összehasonlításban az elsők között található. A PIRLS elnevezésű nemzetközi szövegértési vizsgálaton élmezőnyben végeztek a magyar diákok, amelyen 45 oktatási rendszer vett részt. A javulás az előző 2001-es vizsgálathoz képest szignifikáns, Magyarország nyolc ponttal jobb eredményt ért el - hangsúlyozta a miniszter. A PIRLS-vizsgálaton ennél jobban csak Oroszország, Hongkong, Luxemburg és Kanadából Alberta tartomány szerepelt. Az tapasztalható, hogy azok az országok teljesítenek jól a PIRLS-tesztek során ahol alapkövetelmény, hogy a gyerek tízéves korára jól tudjon írni-olvasni. Viszont azok az országok, ahol ezt az igényt későbbre halasztják, és időt hagynak a lemaradók fejlesztésére is, a PISA-vizsgálatban (15 évesek) szerepelnek jobban. A PIRLS-teszt az iskolában megszerzett tudást, a PISA-teszt a megszerzett tudás hasznosulását méri. A felmérés szerint, a tizenöt éves magyar diákok a nemzetközi kutatások szerint, sem önmagukhoz, sem külföldi kortársaikhoz képest nem fejlődnek megfelelően. A miniszter kifejtette, nem a tényismeret hiányzik, hanem annak elsajátítása, miként lehet a gyakorlatban felhasználni a megszerzett tudást. Mint mondta, összhangot kell teremteni a lexikális tudás és az alapkészségek erősítése között. A nemzetközi vizsgálatot követően, ajánlást is megfogalmaztak az országok felé, eszerint a magyar oktatási rendszer kitűnően működik az óvodákban és az általános iskolákban, de nem adnak elég időt és lehetőséget arra a gyerekeknek, hogy a tudás megszilárduljon. Ezért van az, hogy a magyar tizenöt éves gyerekek az órán, laboratóriumi körülmények között, csodálatosan tudnak összeadni, de kint az életben, a boltban már nem, akkor gondban vannak. Illetve ezek a tizenévesek bár ragyogóan tudnak egymás mellett lévő szavakat kiolvasni, de ha azt kérik tőlük, mondják el saját szavaikkal mit olvastak, már nem tudják kifejezni magukat. És a szövegértéssel is gondok vannak. Az ajánlásban az szerepel, több türelemre, szeretetteljesebb tanításra és játékosságra lenne szükség a magyar iskolákban.

A felsőoktatásról is szólt a miniszter, ahol óriási fejlődés történt, másfél évtized alatt négyszeresére növekedett a hallgatók száma, amely 1990-ben 108 ezer volt, 2007-ben már 416 ezer. A mennyiségi változás után most a minőségi változást kell a középpontba helyezni, mert tágabb lett a világ, egy jó állásért - bárhol legyen az Londontól Szingapurig - a mi gyerekeink is versenytársak lettek és az kapja a meg munkát, aki a feladatot jobban meg tudja oldani.

A hatalom alapja, mint ahogy a középkorban a feudom (a föld) volt, a XXI. században a megszerzett tudás lett. Az elmúlt 50 évet az olaj uralta - ami nekünk nem volt jó, mert Magyarországnak nincsenek olajmezői, aranylelőhelyei - most a kreativitás, a jövő számunkra kedvezőbb. Eljött a mi időnk, mert sajátos innovációs- és állandó megújulási képességgel rendelkezünk. Most a legnagyobb kihívás az, hogy ezt a tehetségünket hogyan tudjuk a versenyképesség szolgálatába állítani. Mert hihetetlenül tehetséges a magyar nemzet, kreativitás, intelligencia jellemzi népünket, erre tudjuk alapozni a jövőnket . . .

Kantuly Miklósné óvodapedagógus - Mese Tagóvoda. Ördög Erika tanítónő (igazgatóhelyettes) - Gárdonyi Géza Általános Iskola. Nyáryné Juhász Erika általános iskolai tanár - Hunyadi Mátyás Általános Iskola Vizafogó tagiskola. Vágóné Tóth Éva általános iskolai tanár - Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola.
Dombovári László középiskolai tanár - Ady Endre Gimnázium.

A konferencián ezt követően Dr. Fülöp Márta, a MTA Pszichológiai Kutatóintézet tudományos munkatársa, és Dr. Vass Vilmos, a Pannon Egyetem Tanárképző Központvezető egyetemi docense tartott előadást a kompetencia-alapú oktatásról, és az oktatásban való versenyhelyzetről.