NEMZETI CSÚCS

A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által kezdeményezett találkozón - melynek célja a globális pénzügyi válság következtében kialakult helyzet Magyarországra vonatkozó hatásainak orvoslása - hatvanhat meghívott vett részt, többek között az öt parlamenti párt elnöke, a frakcióvezetők, volt miniszterelnökök, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke, korábbi elnökei, több tárcavezető. Meghívást kapott, de fenntartásai miatt nem vett részt a nemzeti csúcson Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő, illetve Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke. Egészségi állapota miatt nem tudott ott lenni Göncz Árpád és Horn Gyula volt kormányfők.

Néhány részlet a hozzászólásokból:

Gyurcsány Ferenc

Javasolta, hogy a válság kezelése után a résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális, illetve az önkormányzati rendszer megújítására, hasonlóan más európai országok gyakorlatához. Nagy siker – mondta a miniszterelnök -, hogy önök itt ülnek, ez mutatja az összefogás erejét. A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére átalakítjuk az uniós források felhasználását, ha kell, az elfogadott döntéseket is felülvizsgáljuk, de reméljük, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani. Hozzátette: azt tervezik, segítséget nyújtanak a devizahitellel rendelkezőknek azzal, hogy kordában tartják a törlesztő részleteket, és átmeneti segítséget kapnak azok a családok, ahol a munkahelyek megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Sokfajta vitánk lehet – mondta -, de vannak olyan pillanatok, amikor a vitáknál vannak fontosabb dolgok is. Most látom a konstruktivitást, ezért optimista vagyok a jövőt illetően. Tudom, sokáig folytattunk népszerűségi versenyt, felelősségi verseny helyett. De a kormány csak akkor lehet hiteles, ha beszél a saját hibáiról. Igen, hibáztunk abban, hogy nagyjából 2001 és 2006 között növeltük a kiadásokat és csökkentettük az adókat. Jóakaratból, népszerűségért. A vége az lett, hogy rákényszerültünk a költségvetési kiigazításra. Arra szeretném figyelmeztetni önmagunkat és az országot, hogy ha nem szeretnénk újra elkövetni a hibákat, nem lehet ugyanolyan politikát folytatni, mint korábban. A világ legbefolyásosabb szereplői most átdolgozzák a korábbi költségvetésüket, csökkentik a költségvetési kiadásaikat. Mi is ezt tesszük. A nemzeti csúcsot sikeresnek tartom, mert konkrét javaslat alapján a korábbinál szorosabb együttműködés és mélyebb átalakítási program kezdődhet nemcsak a parlamenti pártok, hanem a munkaadók, a munkavállalók és szakmai szervezetek széles körének bevonásával. Arra fogok törekedni a következő hetekben és hónapokban, hogy a lehető legszélesebb társadalmi és politikai szövetséget hozzuk létre annak érdekében, hogy megalkossuk a stabilizációról és a növekedésről az új programot. A miniszterelnök végül több, a nemzeti csúcson elhangzott javaslatot is felsorolt - például Dávid Ibolyától, Orbán Viktortól és az SZDSZ-től - amellyel egyet tud érteni.

Orbán Viktor

A szociális piacgazdasághoz kellene visszatérni – mondta az exminiszterelnök. A válság Magyarországot mélyebben érintette, mert sereghajtók lettünk és el vagyunk adósodva. Az országot a politikai vezetők sodorták bajba, elsősorban a szocialisták. "Nem a világválság miatt vagyunk itt", hanem azért, mert a magyar kisebbségi kormány tehetetlen a válsággal szemben. "Ezt a válságot nem lehet csak úgy megúszni, ezt a válságot le kell győzni". Miután pedig ezt a válságot a régi és a megbukott politikával nem lehet legyőzni, új politika kell. Nem szabad a válság terheit az emberekre, a családokra és a vállalkozókra tenni. Megszorítás helyett pénzt kell pumpálni a gazdaságba. Adócsökkentés kell, de emellett más intézkedéseket is meg kellene hozni. A korrupcióról is beszélt, ahogy arról is, hogy a bürokráciát is vissza kell szorítani. Elmondta: az EU-ból érkező pénzeket át kell csoportosítani, hogy az uniós források a kis- és középvállalkozókhoz jussanak el.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A jegybank is szeretné, ha elfogadnák a közpénzügyi törvényt. Tudatosabb árfolyam-kockázatvállalás, az euró bevezetése, a növekedési potenciál megerősítése, a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése, több megtakarítás - sorolta azokat a hosszú távú feladatokat, amelyeket feltétlen el kellene végezni. Szerinte tovább kell csökkenteni az állami kiadásokat. A munkavállalás ösztönzése, a szociális támogatások szigorítása, a nyugdíjkiadások korlátban tartása, az oktatás javítása - szerinte ezekre is szükség lenne a hosszú távú növekedés elősegítéséhez. A jegybank elnöke a jóléti kiadásokat is lefaragná. "A piacok állnak és figyelnek bennünket. És holnap újra kinyitnak" - mondta végezetül.

Veres János pénzügyminiszter

A magyarországi bankokban a betétesek pénze biztonságban van - hangsúlyozta. A PSZÁF és a kormány az elmúlt napokban olyan döntéseket hozott, amitől a helyzet stabilizálódott, de továbbra is bizonytalanság van. A jelenlegi helyzetben nincs lehetőség adócsökkentésre 2009-ben - szögezte le, majd az államháztartási hiánycsökkentés fontosságáról beszélt, szerinte ez a kormány legfontosabb feladata. Azt kéte a jelenlévőktől, támogassák a hiánycsökkentést. Szükségesnek tartja azt is, hogy az államháztartás közép- és hosszútávú stabilitását biztosító törvényt elfogadják.

Szili Katalin, a Parlament elnöke

A különböző társadalmi és politikai erők alkossanak stabilizációs paktumot. Mint mondta, ez azt jelenti, van olyan nemzeti minimum, amiben meg tudnak egyezni, annak érdekében, hogy segítsék az országot. Hozzátette: tudja, hogy a nemzeti csúcs nem közjogi testület, ezért ezt a feladatot a közjogi szerepet ellátó testületek hatáskörébe kell utalni, mint a törvényhozás.

Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke

A jelenlegi helyzetben sem lehet lemondani a hosszabb távú gondolkodásról. Szerinte az állampolgároknak joguk van az anyagi biztonsághoz, de ezt csak kiszámítható és betartott szabályozás, következetesen működő pénzügyi menedzsmenttel lehet megteremteni. Kovács hangsúlyozta, hogy piacgazdasági és a szociálpolitikai célokat együtt kell megvalósítani, különben nem lehet fenntartható a fejlődés.

Járai Zsigmond korábbi jegybankelnök

A válság hatásai keményebbek lesznek Magyarországon, mint külföldön - mondta Járai Zsigmond egykori jegybankelnök. Ma nincsenek tartalékaink a negatív hatások kivédésére - hangsúlyozta. Szerinte az elmúlt év gazdaságpolitikája - a konvergenciaprogramot is beleértve - megbukott. Mint mondta, a nemzetközi szervezetekben ugyan bízhatunk, de "itthon is kellene valamit tennünk".

Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök

Nem tanultunk a korábbi hibáinkból. Magyarországnak esélye lett volna arra, hogy Szlovéniával együtt lépjen be az euróövezetbe, mégsem éltünk a lehetőségekkel. Elmondta, az aktívakat terhelő adó visszafogja a munkavállalást, így pedig nem lehet küzdeni a munkanélküliség ellen. A válságról nem tehetünk, de arról igen, ami előtte, alatta és utána történik. Szerinte a magyar társadalom érti ezeket az ügyeket és készen áll a változásra. A korrupció belengi a közéletet, a nemzetközi megítélésünk rossz, ami nem presztízs, hanem forintkérdés.

Surányi György egykori jegybankelnök

Nem vagyunk a válságnak sem a végén, sem az alján. Szerinte most csak a tőkepiacok válságát látni, a reálgazdasági következményeit még nem. Kivezető út lehet, ha félretesszük a tabukat, hozzányúlunk a költségvetéshez, adó- és járulékrendszert kell átalakítani - mondta.

Csányi Sándor, OTP elnök-vezérigazgató

Véleménye szerint a kormánynak lépéseket kell tennie, melyek bizonyítják a külföldi sajtó, így külföldi országok számára, hogy Magyarország pénzügyi egyensúlya nemcsak teljességgel rendben van, hanem hathatós intézkedések is születnek a jövőre vonatkozóan.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke

Hitelből él az ország, az összefogás nem elég. A kormánynak és a parlamentnek fájdalmas döntéseket kell hoznia. 2009. december 31-ig tartó intézkedéscsomagot javasol az MDF: a 13. havi nyugdíj egyéves felfüggesztése, a jutalmak és bónúszok eltörlése a közszférában, a közszféra béreinek egyéves befagyasztása, a vállalkozóknak adott támogatások felfüggesztése, a szociális kiadások korlátozása, a minisztériumok marketingtevékenységeinek felfüggesztése, a szolidaritási adó eltörlése, egy legalább 150 milliárd forintos hiteltámogatás a kkv-szektornak. 2008. november 1-től minden képviselő és a kormánytagok bérük felét magyar részvényekbe fektessék.

Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke

Fontos lenne, hogy mindkét oldal ismerje el a másikról, hogy a haza javát akarja. "Ha idáig végre el tudnánk jutni, akkor legalább a lelki problémát megoldanánk" - mondta. "Tegyük világossá, hogy mindannyian a haza javát akarjuk szolgálni!" - mondta. Szerinte az állami kiadásokat kellene lecsökkenteni, de az adóreformról a válságra való hivatkozással sem lehet lemondani. A prioritás most a stabilitás megteremtése, de szükség van adóreformra - hangsúlyozta. Arra kérte a szocialistákat, hogy fogadják el az SZDSZ által javasolt plafontörvényt.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke

A kormány gigantikus megszorító csomagja ellen össze kell fogni. A "gigantikus megszorítás" újabb veszélyt jelent a családokra. A kormány át akarja hárítani a felelősséget. A válság erkölcsi okait sem szabad elfelejteni: az, ami ezekben a napokban történt, az a neoliberális gazdaságpolitikának a válsága, történelmi csődje. Az adócsökkentés és a bérbefagyasztás szerinte tovább csökkenti a növekedés esélyeit.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Örült, hogy a politikai vezetők a tudományos akadémia épületét választották a nemzeti csúcs helyszínéül. "Összejöveletünknek nincs közjogi státusza, így közjogi következménye sincs" - szögezte le. "Olyan kérdésekben, ahol nincs egyetértés, valószínűtlen, hogy megállapodásra jussunk" - mondta. Őszinte, nyílt világos párbeszédet kívánt.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke

A válság idején tudomásul veszik, hogy az adócsökkentési terveiket "egy nagyon rövid időre" el kell halasztani. Elvárják viszont, hogy ne csak a vállalkozások és a munkavállalók vállaljanak terheket, hanem "önmérsékletük legyen példa az állam és különböző szervei számára is".

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke

Fontos a helyhatóságok kötelező feladatainak, illetve a hatásköröknek az átvizsgálása, ami egy év alatt elvégezhető, ha megvan a politikai akarat. Fontos továbbá egy olyan önkormányzati pályáztatási rendszer, amely csökkenti a költségeket, és egy olyan ellenőrzési rendszer, amely szankcionálja a felelősöket.