NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG (NHH)

Döntési helyzetbe hozzuk a fogyasztót

Hatalmas tudásszomj van a technológiai újdonságok iránt az emberekben, de nem könnyű a tájékozódás. Kiváltképp, aki vásárolni akar valamit, nem igen tudja, mi éri meg, mi a legjobb megoldás számára, hiszen nap, mint nap, újabb és újabb műszaki vívmányok jelennek meg. A Nemzeti Hírközlési Hatóság az általános hatósági, szabályozási szerepen túl, fontosnak tartja, hogy a fogyasztók kellően tájékozottak legyenek, és tudatos döntéseket hozzanak. Ennek érdekében hozták létre a TANTUSZ (www.tantusz.nhh.hu) tájékoztató portáljukat is. De ne szaladjunk ennyire előre. Ismerjük meg az NHH tevékenységét, céljait, eredményeit, melyben Pataki Dániel elnök lesz a segítségünkre.

- A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnökévé 2004 január 1-jén nevezték ki, amely 5 évre szólt. Milyen feladatok, kihívások várták? És hol tart a célok, feladatok megvalósításában?

- Magyarországon az új Elektronikus hírközlési törvény (Eht.) 2003-ban született meg és ez váltotta fel a korábbi Hkt-t. Ennek az új hírközlési törvénynek a kidolgozása feladataim egyike volt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkáraként és azt mondták - kicsit viccesen fogalmazva, egyem meg amit főztem -, és a korábbi Hírközlési Felügyelet szaktudására építve csináljak a 2004 január elsején megalakult Nemzeti Hírközlési Hatóságból egy, a mai európai szabályozási gyakorlatnak megfelelő hatóságot. ANHH új szervezeti modell, amely testületi vezetés alatt álló egységes szerv, vezetését héttagú Tanács látja el. A testületi vezetés a magyar közigazgatásban még kevésbé megszokott, de más európai országokban bevált. Célom az volt, hogy növekvő versenyt teremtsünk a piacon, járuljunk hozzá az árak csökkentéséhez és ahhoz, hogy mindenki hozzájuthasson a legjobb minőségű szolgáltatásokhoz, a lehető legjobb áron. Természetesen mindehhez az is kellett, hogy a befektetők számára megfelelő biztonságot, átlátható környezetet teremtsünk.. Ez volt az elvárás is. Nem a mi tisztünk megítélni mennyire sikerült, de az biztos, hogy sok pozitív lépés történt ezen a területen, jó irányba halad Magyarország. Gyakorlatilag teljesültek a kitűzött célok, a hírközlési szolgáltatások területén szinte mindenhol verseny van, lehet választani a szolgáltatók és a szolgáltatások közül és az árak is jelentősen csökkentek. Ma már a a szélessávú internet elterjedésének sem az ár, vagy a kiépítettség hiánya a korlát, hanem inkább arról van szó, hogy a magyar lakosság egy része még nem tudja, miért érdemes internetet használnia. Az igény felkeltését tájékoztatás szintjén segítjük, elmondjuk, hogy az internet használata segít a közigazgatásban való részvételben, a kapcsolatok építésében és fenntartásában, az oktatásban, önképzésben.

- Az Ön nevéhez fűződő Elektronikus hírközlési törvény öt év után is vállalható?

- Abszolút mértékben vállalható! Persze, hozzá kell majd nyúlni, mert folyamatban van a hírközlési keretszabályoknak a felülvizsgálata, átalakítása az Európai Unióban és amennyiben ez megváltozik, a magyar szabályoknak is meg kell változniuk. Mert ma már kizárólag európai szabályozás van! Át kell vezetni az európai változásokat és azokat, amelyek a hírközlés gyors fejlődéséből adódtak, mert öt év alatt az informatika sokat és gyorsan fejlődött.

- Néhány konkrétumot említene milyen változások várhatók?

- Az európai hírközlés változásában a jelenleginél nagyobb figyelmet fognak szentelni a fogyasztói jogok érvényesülésének, a fogyasztó tudatosságának a megerősítésére. Ebben az NHH - joggal vagyunk büszkék - Európa előtt jár. Mi már három évvel ezelőtt elindítottuk a www.tantusz.nhh.hu címen elérhető tájékoztató portálunkat, ahol a fogyasztók a saját szokásaik alapján tájékozódhatnak az általunk begyűjtött megbízható adatokból. Arról, hogy számukra melyik mobilcsomag a legkedvezőbb, az ő lakóhelyükön milyen szolgáltatásokat lehet elérni, például szélessávú internetet, vezetékes telefont, vagy kábel TV-t . . . Akkor még csodálkoztak rajtunk az Európai Unióban, hiszen a hatóság alapvető feladata, hogy szabályozza a piacot és kommunikál a szolgáltatókkal. De mi már akkor is azon a nézeten voltunk, hogy a négyszáz tarifacsomag közül, nehéz választani a fogyasztónak, segítenünk kell. Ez egy kiegészítő része a munkánknak, amelynek a fogadtatása - a visszajelzések alapján - nagyon kedvező. A legfontosabb feladatunk a következő években is a fogyasztói tudatosság növelése lesz. Ezt a saját döntésünk és elhatározásunk alapján tesszük, erre nincs uniós kötelezettségünk.

- Magyarországnak és az NHH-nak is szakmai elismerés, hogy Önt 2008-ban az Európai Hírközlési Szabályozók Csoportjának (ERG - European Regulators Group) elnökévé választották meg. Ez alighanem a legmagasabb pozíció, amit választás által magyar ember betölt az Európai Unióban. Mennyi időre szól a kinevezése? Hogyan működik a szervezet?

- Az ERG-t az Európai Bizottság hozta létre, és vele párhuzamosan működik a valamennyi európai hatóságot tömörítő IRG (Independent Regulators Group). Az ERG tagjai uniós hírközlési hatóságok, de a munkánkban részt vesz az Európai Bizottság is. A szervezetnek így 27 tagja van, de vannak megfigyelői státuszok is (Horvátország, Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Macedónia és Törökország). Az ERG rendkívül fontos szerepet tölt be a szabályozásban. Ez a szervezet fogja össze az uniós tagállamok hatóságait, itt vitatjuk meg a tapasztalatokat, itt tudjuk megismerni a legjobb gyakorlatokat, és itt lehet megvitatni a problémákat. Emellett az ERG javaslatokat tesz a Bizottságnak, az EU-nak arra, hogy hogyan változzon, milyen irányba haladjon a szabályozás. Az elnöki megbízás egy évre szól, az azt megelőző és az azt követő évben pedig az ember alelnök. Ez a modell, elnök és mellette két alelnök, az előző és a következő elnök, biztosítja a munka folytonosságát. Részben az ERG elnökség egyik eredményeként felkértek az RSPG (Radio Spektrum Politicy Group) elnöki tisztére is 2009-től. Ez a szervezet az európai frekvenciapolitika kialakításával foglalkozik és azok a szervezetek a tagjai, amelyek ezt a tevékenységet végzik a tagállamokban (nem minden tagállamban a hírközlési hatóság ez a szervezet). Magyarországon az NHH végzi a frekvenciagazdálkodást is. Az jól látható, hogy egész Európában felértékelődött a frekvencia. Nem csak többet ér, hanem nagyobb súlyt is jelent a felhasználása, például a digitális írástudatlanság, a digitális szakadékok felszámolásában nagy szerepet fog játszani, mert gazdaságos és könnyen kiépíthető hálózatfejlesztést tesz lehetővé. Ezért az, hogy jövőre a frekvenciagazdálkodás átalakításában komoly szerepet kapunk, az nem csak az NHH-nak, az egész országnak jó.

- . . . és milyen döntések születtek az ERG-ben?

- Mivel 27 tagállam között kell kompromisszumot kialakítani, komoly problémamegoldó képességekkel felvértezve lehet csak sikert elérni. Sok területen előreléptünk, aktívan részt veszünk az európai hírközlési keretszabályozás jelenleg zajló reformfolyamatában, de az ERG egyik legnagyobb sikere az uniós roaming szabályozásban való közreműködés. Az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal együttműködve, sikerült kedvező tarifákat elérnünk. Tavaly már 30-50 százalékkal csökkentek a beszédtarifák, idén ez tovább folytatódott. Javaslatunk szerint jövő nyáron 60-70 százalékkal fog csökkenni az SMS küldés ára roaming környezetben és tovább csökken majd a kezdeményezett és fogadott hívások ára is. Jövő nyárra a roamingolás közben a mobilinternet nagykereskedelmi háttere is szabályozott lesz, így ezen a téren is jelentős árcsökkenésre számítunk.

- Változott a mobiltelefon-díjak szerkezete, konstrukciója?

- A roaming 2007 nyaráig teljesen szabályozatlan volt, és mivel ez határokon átívelő szolgáltatás, az egyes nemzeti hatóságok a kérdést önállóan nem tudták megoldani, ezért kellett egységes európai fellépés. A telefónia Európában hagyományosan úgy működik, hogy ha én hívom Önt, akkor ezért én fizetek. A mobilnál azonban kicsit más a helyzet, hiszen itt nem lehet tudni, hogy a hívott hol tartózkodik, a szomszéd szobában, vagy épp a világ másik felén. Ezért a belföldi hívások teljes árát a hívó fizeti, de ha a hívott külföldön van, akkor a nemzetközi kapcsolatért már ő fizet, ha fogadja a hívást.. Ez így működik a kezdetektől fogva és ez a konstrukció nem is változott, csak az árak csökkentek. A hívott fél roaming díjai kb. 50 százalékkal csökkentek, de lényegesen olcsóbb lett az is, amikor külföldön tartózkodva, roaming környezetben mi indítunk hívást haza, az adott országba, vagy bárhová az Unióban. Ezáltal olcsóbb lett nyaralás, üzleti utazás közben telefonálni és sokat léptünk előre az egységes Európa felé is. Amíg nem volt szabályozás, rendkívül nagy árkülönbségek voltak, nem volt mindegy, hogy melyik ország melyik szolgáltatójának a hálózatára kapcsolódunk. A hívás indításának díja az Unióban - a magyar ügyfelek számára - 150 és 400 Ft között szóródott, ma semmiképpen sem kerülhet 127,4 Ft-nál többe. Most tudható, hogy ha Európán belül barangol valaki, akkor a hívás fogadása legfeljebb 60,9 Ft-ba kerülhet, míg korábban ez is 100 forint felett volt.. Mindez azonban csak az Unióra vonatkozik, ezért jó odafigyelni arra, , hogy egyelőre még sem Horvátország és sem a Török Riviéra nem része az Európai Uniónak , nem is beszélve az észak-afrikai turisztikai célpontokról.

- Milyen Magyarország hírközlésének fejlettsége összehasonlítva az EU országokkal? Mennyire van lemaradva Magyarország a hagyományos telefon, a mobil, az internet stb. területén?

- Jól állunk, nemzetközi összehasonlításban is. A vezetékes telefonnál 30-33 százalék körül van a lakossági penetráció és a háztartások 60 százalékában van vezetékes telefon. Ez pontosan olyan arány, mint a velünk együtt csatlakozó 10 tagállamban. Ugyanakkor ez Nyugat-Európában lényegesen magasabb, mivel ott ez a mutató akkor is sokkal magasabb volt, amikor elindult a mobil térhódítása. A mobiltelefon megjelenése után Nyugat- és Kelet-Európában is szép lassan csökken a vezetékes ellátottság. A mobiltelefon nálunk 117 százalékos penetrációnak örvend. Ez megfelel az európai átlagnak.. Vannak olyan tagállamok, melyeknek a mobiltelefon ellátottsága 100 százalék alatti és van egy - két teljesen kirívóan magas is, ahol 150-170 százalék - ezek nagyon gazdag kis országok -, mint például Luxemburg. Nálunk ma 100 főre 117 előfizetés jut, de a saját felmérésünk szerint, ma Magyarországon másfél-kétmillió olyan állampolgár van, akinek nincs mobilja.

- Nemrégiben olyan pályázatokat írtak ki, amelyek alapján akár két új mobilszolgáltató is megjelenhet a piacon.

- A pályázatok beadási ideje november 28., így az eredményekről még nem tudok beszámolni, de az már látszik, hogy nagy az érdeklődés, azaz úgy tűnik, hogy a piac is úgy gondolja, lehet még a versenyt élénkíteni. A magyar mobilhálózatok egyébként nagyon jók és magas a szolgáltatások színvonala is, de úgy látjuk, hogy elmúlt időszakban csökkent a verseny intenzitása. A pályázat nyomán megjelenhet a piacon két új szolgáltató. Ezek közül az egyiknek gyakorlatilag ugyanolyan frekvenciakészlete lehet, mint a három mai szereplőnek, azaz ez a cég kapna 900-, 1800-, és 2100 MHz-es frekvenciát is. A másik új szereplő a 450 MHz-es frekvenciát használva indulhat el. Ezt a frekvencia tartományt ma nem használjuk, korábban ezen szolgáltatott a Westel 450, vagy 0660. Szeretnénk most újra hasznosítani ezt a frekvenciát, de elsősorban vezeték nélküli internetre. Ennek előnye az, hogy ezzel a technológiával nagyon gazdaságosan lehet kiépíteni az internet-lefedettséget olyan területeken is, ahol csak ritkán laknak, azaz akár kis településeken, vagy akár a tanyavilágban is. Bízunk a pályázat sikerében. Van még hely a piacon, és azt gondoljuk, hogy a versenyt kicsit élénkíteni kellene és egy új szereplő új lendületet hozhat. A többi öt pályázat a 26 GHz-es frekvenciatartományra vonatkozik. Ez a frekvencia elsődlegesen a cégek saját infrastruktúrájának, gerinchálózatának a fejlesztésére alkalmas. A pályázatokon különféle megkötésekkel, de indulhatnak a mobilszolgáltatók, vagy akár a hírközlési ágazaton kívüli cégek is... A pályázatoknál most van egy jelentős változás. Eddig az volt a jellemző, ha valaki be akart lépni erre a piacra, le kellett tennie egy jelentős összeget és csak utána kapta meg a frekvenciát. Ma azt mondjuk, nem kérünk magas belépőösszeget, a nyertes inkább majd az árbevétele, a piaci sikere arányában fizessen a költségvetésnek. Így az állam és a szolgáltató is közösen vállal kockázatot, ha szolgáltató sikeres lesz, ha jó üzleti modellt, vonzó szolgáltatásokat talál ki, akkor sokat fizet, ha pedig nem, akkor keveset. Mivel az állam is vállal így kockázat, nagyon erős garanciális szabályokat kötöttünk ki és így amennyiben a leendő szolgáltató rosszul, vagy sehogyan sem működik, akkor visszavehetjük tőle a frekvenciát. Ez a modellváltás a frekvenciáknál nem előzmények nélküli. Ugyanezt a modellt alkalmaztuk a digitális TV pályázatnál is, ahol a bevételeknél fontosabb volt, hogy kikényszerítsük, jó minőséget produkáljon a szolgáltató és ne a lakossággal fizetesse meg az átállás költségeit.

- Az Internet-szolgáltatásunk színvonala milyen?

- A szolgáltatások színvonala egyre magasabb, az elérhető sávszélesség nő, az árak csökkennek, a lefedettség országos szinten 94 százalékos, azaz jó és a legtöbb helyen szolgáltatók és szolgáltatások versengenek egymással. Ugyanakkor a magyar háztartásoknak ma még csak a 40 százaléka internetezik és így ezen a területen még 10-15 százalékkal el vagyunk maradva az európai átlagtól. A felmérések szerint az elmaradás oka ma már egyértelműen a motiváció hiánya. A mi elsődleges feladatunk, hogy legyen elérhető a szolgáltatás, hogy legyen jó az ár és a minőség. Ezen a területen nincs is probléma, az árak a négy évvel ezelőttihez képest, a harmadára csökkentek, miközben a sávszélesség négyszeresévé vált. Természetesen mindezek hatására a többszörösére nőtt az internetezők száma is. Közreműködünk a saját eszközeinkkel, forrásainkkal az állami programokban és örömmel üdvözöljük a szolgáltatók saját programjait, például a "Tanítsd meg a nagymamát internetezni" akciót és az ehhez hasonlókat, mivel így nőhet az internetezők aránya. Sok unoka nyaral, tanul, dolgozik külföldön és a velük való kapcsolattartás a legjobb motiváció ennek a korosztálynak. Persze kell hozzá a család, amely megveszi a számítógépet, előfizet az internetre és megtanítja használatára a nagymamát.

- A kábeltelevízió lefedettsége milyen?

- Gyakorlatilag ma Magyarországon mindenkinek van tévéje. A háztartások mintegy ötöde néz szoba-, vagy tetőantennával tévét, a többiek valamilyen előfizetéses szolgáltatást vesznek igénybe. A Kábel TV-s infrastruktúra Magyarországon nagyon erős, a háztartások ellátottsága 60 százalék feletti. A többi háztartásban vagy műholdas televízió, vagy internetalapú tévé van és decemberben elindul a földfelszíni digitális televízió is. Ettől a verseny erősödését, az árak csökkenését várjuk egyrészt, másrészt pedig azt, hogy akik eddig csak három tévét nézhettek az egyéni antennával, azok innen kezdve legalább 7-8 tévét tudnak majd nézni, így több információhoz juthatnak, tájékozottabbak lehetnek. A televíziózás területét nehéz nemzetközi szinten összehasonlítani, az uniós tagállamokban is teljesen eltérő, hogy hol a műhold, hol a földfelszíni, hol a kábeles platform az erős, ami a fontos, az hogy itthon a kábeltévés szolgáltatók rájöttek, hogy internetet is lehet közvetíteni a kábelen és versenytársak lettek a vezetékestelefon-hálózatnak. Az is látszik, az emberek szívesen vásárolnak komplett csomagokat - televízió-telefon-internet - melynek a motorja a televízió.

- Ma már mobilon is lehet televíziózni. . .

- Igen, decemberben indul üzemszerűen ez a szolgáltatás. Remekül működik, 30-40 cm-ről ugyanaz a vizuális hatás, mint a 4-5 méterről nézett hagyományos televízióknál. Még futballmeccset is lehet nézni rajta, és a labdát is jól lehet látni. A kérdés az, hogy a szolgáltatók be tudják-e jól lőni az árat, sikerül-e eltalálni a műsorkínálatot.

- Melyek a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatai?

- Az NHH küldetése, hogy modern szabályozó hatóságként elősegítse a hírközlési piacok fejlődését, serkentse a piaci versenyt és felügyelje a piacok működését annak érdekében, hogy Magyarországon mindenki könnyen, gyorsan és elérhető áron juthasson hozzá a legkorszerűbb hírközlési szolgáltatásokhoz. Tevékenységünk a hírközlési piac szabályozása és felügyelete mellett kiterjed a korlátos eszközökkel -, mint a frekvenciával, vagy az azonosítókkal - való gazdálkodásra, részben a postára, az elektronikus aláírásra, illetve az elektronikus kereskedelemre, ezen belül a spam, azaz a kéretlen elektronikus hirdetések elleni harcra is. Az NHH a piac működését elsődlegesen a Tanács által meghozott határozatokkal szabályozza. Ezek a határozatok valamennyi esetben részletes piacelemzésen alapulnak, és a végleges határozatok megszületését hazai és EU-s konzultációs folyamat előzi meg. A tanács, amennyiben arra van szükség, akkor jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatókat azonosít, és rájuk kötelezettségeket ró ki. Ilyenek az egyenlő elbánás, az átláthatóság, a számviteli szétválasztás, vagy a költségalapúság. Tanácsi határozatok nyomán kellett az elmúlt időben a JPE szolgáltatóknak egyebek mellett referencia összekapcsolási (RIO), vagy hurokátengedési (RUO) ajánlatokat készíteni, és ezek hatására csökkentek előbb a nagykereskedelmi árak, majd a piaci verseny hatására a kiskereskedelmi árak is.

Nagyon fontos feladatunk a korlátos nemzeti kincsekkel való gazdálkodás is. Ebbe a körbe tartoznak az azonosítók - mint például a telefonszámok -, illetve a frekvencia. A frekvencia hasznosítása, a frekvenciával való gazdálkodás manapság Európa-szerte egyre fontosabb, egyre "kiemeltebb" feladat, hiszen napjainkban egyre több területen hódítanak a vezeték nélküli megoldások, melyek az úgynevezett digitális szakadék felszámolásában is jelentős szerepet játszhat, mivel megkönnyíti a lefedettség növelését.

Az NHH Hivatala piacfelügyeleti eljárások során ellenőrzi a piacok működését, a határozatokban, jogszabályokban foglaltak betartását - és természetesen fellép, amennyiben jogszerűtlenséget tapasztal. Nagyon fontos feladatunk a fogyasztói érdekek védelme és a közreműködés a tájékoztatásában, a tudatos fogyasztói döntések megalapozásában.

- Milyen a társadalom véleménye a szolgáltatásokról? Vannak észrevételek, panaszok, azok mennyire jogosak?

- A piacon évek óta folyamatos árcsökkenés és kínálatbővülés figyelhető meg. Összességében általában jó a szolgáltatások minősége és azok megítélése is, de természetesen előfordulnak problémák, olykor büntetni is kell ezek miatt a szolgáltatókat. Természetesen folyamatosan érkeznek észrevételek, panaszok, elsősorban a szolgáltatások minőségére, a számlázásra, a szolgáltatók tájékoztatási tevékenységére - és ezek sok esetben jogosak is. A legkevesebb panasz - a legnagyobb előfizetői szám ellenére a mobilszolgáltatásokra érkezik, míg arányosan a legtöbb az internettel kapcsolatos. Itt a legtöbb panasz a sávszélességre vonatkozik, mivel sok esetben a hirdetett és a valóban elérhető letöltési sebesség között nagy az eltérés. E probléma megoldásában reményeink szerint sokat fog segíteni egy a közelmúltban megjelent kormányrendelet-módosítás. Eszerint, ha egy szolgáltató a sávszélességgel hirdeti csomagját, akkor december 11-től már a hirdetésekben is fel kell tüntetni a garantált, tehát mindig elérhető le- és feltöltési sebességet. Reményeink szerint így sikerül tiszta helyzetet teremteni.

- Hogyan törekszenek a fogyasztói jogok érvényre juttatására?

- Például a piacfelügyeleti vizsgálatok között kiemelten ellenőrizzük, hogy a szolgáltatók a hűségnyilatkozatok, illetve általában a szerződések megkötésekor minden szabályt betartanak-e. A saját eszközeinkkel közreműködünk a fogyasztók tájékoztatásában, és tevékenységünk fókuszában áll a közreműködés a tudatos fogyasztói magatartás kialakításában. Ezért is tartottunk idén ősszel "FogyasztHatóság - állami szerepek a fogyasztói tudatosság növelésében" címmel egy konferenciát, többek között az MNB, a PSZÁF, a GVH, az NFH, a Reklámszövetség, illetve az osztrák és az angol társhatóság, valamint az Európai Bizottság és a hazai civil szervezetek képviselőinek részvételével. Egyértelmű, hogy a hatóságnak is bőven vannak feladatai ezen a területen. Új szolgáltatások, új technológiák jelennek meg és már a technológiai fejlődés követése sem egyszerű feladat. Emellett az aktív piaci verseny körülményei a sok szolgáltatás és a sok marketingajánlat között nagyon nehéz választani pusztán a szolgáltatóktól kapott információk alapján. Az ajánlatok összehasonlítása manuálisan szinte lehetetlen, ezért hoztuk létre a felhasználók tájékozódását segítő a TANTUSZ internetes oldalunka, a www.tantusz.nhh.hu-t. Itt a fogyasztók saját igényeik, felhasználási szokásaik alapján tájékozódhatnak az árakról, illetve a megtudhatják, hogy egy adott földrajzi helyen (otthon, munkahelyen, stb.), mely szolgáltatások érhetőek el. A TANTUSZ a vezetékes- és mobiltelefon, valamint a szélessávú internet és a kábeltelevíziós szolgáltatások árairól és elérhetőségeiről, valamint a roaming költségekről tájékozódtat mindenkit, aki érdeklődik a a hazai hírközlési szolgáltatások iránt, illetve aki szolgáltatót, szolgáltatást akar váltani, vagy csak meg akarja nézni, hogy vajon jelenleg a neki legelőnyösebb csomagot veszi-e igénybe.

- Decemberben indul a digitális televízió. Sok még a feladat?

- A pályázat nyáron sikeresen lezajlott, de nagyon sok még a teendő, hiszen a gyakorlatban csak most kezdődik a 2011 végéig tartó átállási folyamat. Nagyon komoly feladatot jelent ezen belül a fogyasztók tájékoztatása, hiszen nem fordulhat elő, hogy valaki 2012-ben majd arra ébredjen, hogy eddig volt tévé, most pedig nincs, márpedig az Unióban 2012. január elsejére a jelenlegi analóg földfelszíni adást le kell állítani. Mintegy 1 millió főt érint közvetlenül az átállás, hiszen ők ma az analóg földfelszíni adást nézik, szoba-, vagy tetőantennával. Nekik maguknak is lépéseket kell tenniük, tájékozódniuk és majd dönteniük kell arról, hogy mikor és mire váltanak. Az analóg földfelszíni vételről átállhatnak a mainál gazdagabb kínálatot és jobb minőséget hozó digitális földfelszínire, de természetesen válthatnak kábeltévére, műholdasra, vagy bármilyen más szolgáltatásra is. Ha a várhatóan előfizetés nélkül elérhető földfelszíni digitális tévét választják, akkor kell majd jelátalakító, vagy set-top-box, illetve olyan televízió, amely önmagában képes az úgynevezett MPEG4-es tömörítésű adás vételére. A jelenlegi többsége erre önmagában nem alkalmas, de kicserélni sem kell őket feltétlenül, hiszen a régebbi készülékek is jók a jelátalakítóval együtt. Ha azonban valaki amúgy is új készüléket vesz, és a földfelszíni digitális adásokat jelátalakító nélkül akarja nézni, akkor MPEG4-es TV-t kell választania. A fogyasztói döntések meghozatalára még van idő, de az biztos, hogy nagyon komoly tájékoztatási munkára lesz szükség ahhoz, hogy a digitális átállás valóban sikeres legyen és fogyasztóként úgy éljük meg, hogy többet, jobbat, korszerűbbet kaptunk ezáltal.

- Mi a hitvallása a munkában?

- A lényegre kell koncentrálni, meg kell tanulni a feladatokat, a kihívásokat a helyükön kezelni és jó kompromisszumokat kell teremteni. Természetesen nagyon fontosak a munkatársak is, akikben bízni, és akikre építeni lehet.

- Mennyi munkatársuk van? Budapesten kívül máshol is elérhetők?

- Mintegy 400 kollégánk van, többségük felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Budapesten kívül van öt kompetenciaközpontunk: Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden és Sopronban. A budapesti mellett természetesen ezekben a városokban is vannak ügyfélszolgálataink, ahol személyesen el lehet érni a hatóságot.

- Távlati céljai?

- Szerintem nem érdemes nagyon messzire tervezni, az élet hoz lehetőségeket, azokat kell észrevenni, megragadni.

- Mit szokott a szabadidejében tenni? Van hobbija?

- Szeretem a barátokat, focit, a zenét, de ezekre ma nem sok időm jut. Van egy öthónapos kisfiam, így a szakmai elfoglaltságok mellett most a család tölti ki és teszi teljessé az életemet.

 

Pataki Dániel

a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát nemzetközi kapcsolatok és közszolgálat szakon. Angolul, franciául és olaszul beszél. Az egyetem elvégzése után Párizsban egyéves posztgraduális menedzsment programon vett részt. Pályáját Párizsban a Totalgaz nemzetközi igazgatóságán kezdte. 1997-től egy évig a Vivendi Telecom Hungary Üzletfejlesztési Igazgatóságán elemző közgazdászként dolgozott, majd üzleti piaci menedzser. 1999-től 2001 végéig az Andersen Vezetési Tanácsadás Divíziójánál hírközlési területtel foglalkozó vezető tanácsadó, később a területért felelős menedzser. 2002 elején a Vivendi Telecom Hungary stratégiai igazgatója lett. 2002. júniustól az Informatikai és Hírközlési Minisztérium hírközlésért felelős helyettes államtitkára. A nevéhez fűződik a 2004. január 1-jén hatályba lépett elektronikus hírközlésről, valamint a postáról szóló törvény előkészítése. 2004. január elsejétől a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke, kinevezése öt évre szól. 2005-ben az infokommunikációs ágazat fejlődése érdekében végzett szakmai munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta. 2008-ban Pataki Dániel tölti be az európai hírközlési szabályozó hatóságok szervezeteinek ERG/IRG (European Regulators Group/Independent Regulators Group) az elnöki posztját. Emellett 2008-ban az alelnöke, 2009-ben pedig az elnöke lesz a spektrumpolitikával foglalkozó RSPG-nek (Radio Spectrum Policy Group).

 

NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

Cím: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.

Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75.

Telefon: 06 1 457 7100

Telefax: 06 1 356 5520

E-mail: info@nhh.hu

Honlap: www.nhh.hu