ŐRSÉGI NEMZETI PARK

Az ember és a táj harmóniája

- Az Őrségi Nemzeti Park Magyarország legfejlettebb turisztikai területe. A "kincseket" rejtő páratlanszépségű táj "Magyarország hét csodája" címet is megkapta. Mivel érdemelték ki ezt a megtisztelő címet? - kérdeztük a nemzeti park igazgatóját, Márkus Ferencet.

- Az Őrség harmóniát sugároz. Az ember és a táj harmóniája, a szelíd dombok, a magas erdősültség, a rétek, források, patakok, a gazdag és változatos védett élővilág, a szeres településforma, a néprajzi, történeti értékek sokasága, felértékelik az Őrséget a mai rohanó világban. A táj a szemlélődést, a rácsodálkozást kínálja, a vendégszerető őrségi emberek pedig a kikapcsolódást, a pihenés lehetőségét. Ide mindenki legalább egyszer el szeretne látogatni, aki pedig már járt itt, az visszakívánkozik.

- Az Őrségi Nemzeti Park magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét, (a Belső-Őrséget,) Szentgyörgyvölgy környékét. Összesen 44 település határát öleli fel, közel 44000 ha-on. Bemutatná mit érdemes megnézni az ide látogató külföldi és hazai turistáknak?

- A látogató jöjjön először Őriszentpéterre, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósághoz, mert itt egy TURINFORM irodát működtetünk és szolgáltatásként hasznos információkat, tanácsokat nyújtunk a vendégeknek. Túraútvonalakat ajánlunk, akár több napra és a szállásfoglalásban is segítünk. Vásárolhatnak nálunk térképet és mindjárt bejárhatják az úgynevezett Rezgőnyár tanösvényünket, ahol az állatsimogatóban megnézhetik a nyáron született szamár csikónkat, Zsigát. (fotó). Ezután javasolom Szalafő bejárását, amelynek fő látványossága Pityerszer, a népi építészeti hagyományokat őrző épületegyüttes. Ez olyan szabadtéri múzeum, amely eredeti formájában maradt meg, nem pedig odaszállítással építették újjá. További látnivaló a Körtike tanösvényünk, amely erdős - mezős tájon vezet és bemutatja a szép Csörgőszert is. Még mindig Szalafőn ajánlom megnézni a Felsőszeri tanösvényt, amely sok épített örökséget tár fel a látogatónak és igazi őrségi réteket, portákat is bemutat. És felhívom a figyelmet a Vend-vidékre, Apátistvánfalvára és Kétvölgy településekre, ahol még erdősültebb, dombosabb a táj, mint a klasszikus Őrségben. Itt van a legtöbb fokozottan védett erdőnk, amelyek a kijelölt túraútvonalakon látogathatók. Aki Felsőszölnökre is eljut, javasolom a Hompó völgyön felgyalogolni a hármas határig és meglátogatni Szlovénia, Ausztria és Magyarország hármas határpontját. Egy másik földrajzi irány Őriszentpéterről indulva, a Belső Őrség. Kercaszomor szalagtelepülés rétjeivel, erdeivel és a Kerca patakkal, amit két tanösvényünk is felfűz, szép élményt ígér. Tovább utazva Magyarszombatfát, Gödörházát, Velemért érdemes bebarangolni. Miért? Ez a "göröncsérek", fazekasok vidéke, de a rétek látványa is sokakat lenyűgöz. Itt a Magyarszombatfától egészen Velemérig "Sárga liliom" tanösvényünket tudom ajánlani. Kezdőpont a fazekas ház, végpont a veleméri Árpádkori templom. Útközben hatalmas rétek mentén visz az utunk. Ezeken a nedves, "vérfüves" gyepeken szép állománya él az Európai Unió védett listája szerint különösen veszélyeztetett, hangyaboglárka lepkéknek. Ezek a lepkék tápnövény specialisták, létük a vérfűtől és a rétek hangya állományától függ. A lepkék hernyói a vérfüvet fogyasztják, majd a telet a hangyabolyban töltik el, a szép kék lepkék nyáron repülnek és jószerével csak itt az Őrségben figyelhetők meg. Szentgyörgyvölgyön a szálaló, fenntartható erdőgazdálkodás bemutatására szolgáló tanösvényünket tudom ajánlani, Szőcén pedig, nemzeti parki szakvezetéssel a veszélyeztetett forráslápokkal lehet megismerkedni.

- A tájképet a folyók völgyei, valamint a bennük siető patakok teszik tagoltabbá. Három folyó, a Rába, a Zala és az Ős-Mura (Kerka), valamint ezek mellékfolyóinak hordaléka építi fel, növeli a terület természetvédelmi értékét. Milyen jelentősége van a folyóknak, patakoknak a nemzeti park életében?

- A folyók, patakok ökológiai folyosók. Óriási érték maga a vízfolyás, de a patak kísérő égererők, vagy a folyó menti ártéri erdők is nagyon fontosak természetvédelmi, de árvízvédelmi szempontból is. A Rába felső szakasza nemzeti parkunk része, itt a folyó még szabadon kanyarog, nem szorítják gátak közé az árvízvédelmi töltések. A szakadó partfalakban parti fecskék költenek, a zátonyokon védett kis lilék nevelik fiókáikat. Védett rovarok, kérészek, halfajok népesítik be a folyót, és megtaláljuk a csúcsragadozót, a vidrát is a Rábán. A puhafás ligeterdőkben költ a réti sas, fekete gólya. A kisebb patakok védett hala a "fürge cselle", egy ilyen nevű tanösvényt Kercaszomoron épített ki igazgatóságunk. Sokan vannak, akik még ma is a patakok kiegyenesítésén fáradoznak, holott az EU, a biológiai sokféleség védelme miatt, a vissza kanyargósításokat szorgalmazza és finanszírozza. Az is fontos, hogy a patakokat kísérő fákat, bokrokat meg kell őrizni, ugyanis az árnyékolásra szüksége van a patak vizének és élő közösségének. A folyamatos napsütés hatására elszegényedik az élővilág, miközben stabil rendszert csak a fajok változatos közösségétől remélhetünk. Igazgatóságunk 2008 őszén Szentgotthárd térségében természetvédelmi őrök, közmunkások áldozatos munkájával, a kezelésünkben lévő Hársas - patak teljes kitakarítását végezte el. Volt ott minden, cserép, spolhert és bili, műanyag falakon és az 1980-as 1990-es évek dezodor kínálatának kollekciója. Ezzel a munkával igyekeztünk példát mutatni, hogy a helyi lakosság a jövőben jobban vigyázzon a patak tisztaságára, ahogy ezt már néhányan, idáig is tették. A patakok jó területei a környezeti nevelésnek, sok iskolás csoportot viszünk ki a vizek mellé, és ott tanítjuk őket. Egy tíz éves gyerek általában vonzódik a kis vizekhez, szívesen tanulmányozza a szitakötő lárvákat, békapetéket, illetve szakszerű rávezetéssel, könnyen felkelthető az érdeklődése. A kis vizek kapcsán az Őrségben még meg kell említenem a tókákat. Mi is az a tóka? Az agyagos talajba ásott kis esővízgyűjtő tavacska, vizét állatok itatására, öntözésre és mosásra használták. Egyben ezek élőhelyek is. Felmértük Őriszentpéteren még ma is 175 tóka van, gőték, békák tömegei élnek ezekben a kopolyákban.

- Száztizenegy (111) védett növényfajnak adnak otthont. Mennyire egyedi a nemzeti parkban a növény és az állatvilág?

- Egyedi jellege az Őrségnek, a Vend-vidéknek, hogy az országos átlagnál csapadékosabb, hűvösebb a klímája. Az agyagos savanyú talajon jellemző a csarab, korpafüvek, körikék, boroszlánok előfordulása. A forráslápok igazi ritkaságszámba mennek, tőzegeper, harmatfű szerepel a legveszélyeztetettebb botanikai értékeink között. A klímaváltozás, a területek kiszáradása súlyosan érinti a lápi élőközösségeket. Külön kell említést tennem a kalapos gombákról, amelyek mind biológia, mind társadalmi szempontból nagy szerepet játszanak. Az Őrség a gombászok paradicsoma. Gombász találkozók, szakmai rendezvények sora kerül megrendezésre nálunk. A tudományegyetemek, természetvédelmi képzéssel foglakozó karok és szakok, rendszeresen hozzák a hallgatókat őrségi botanikai terepgyakorlatra. Említésre méltó még a védett növényeink közül a kígyógyökerű keserűfű, a fecsketárnics, illetve az ördögharapta fű. Ez utóbbi tápnövénye a szintén védett lápi tarkalepkének. Az olvasók biztosan tudják, bizonyos lepkefajok csak egy fajta növényre teszik le petéiket és a lárvák csak azt a növényt, a tápnövényt fogyasztják. Ezért fontos a rétek, legelők gondozása és változatos fajgazdagságuk fenntartása. A vérfüves kaszálók további jellegzetes állatvilágnak adnak otthont. Ilyenek a nappali lepkék és azok közül is érdemes kiemelni a hangyaboglárka lepkéket, amelyek nem csak tápnövény specialisták, de még a hangyafajokkal is együtt élnek, tehát itt a biológiai kapcsolatok szövevényét kell változásaikban is megőriznünk. Ezek a rétek a globálisan veszélyeztetett madarak közül a harisnak adnak élőhelyet. Ez a faj Európa intenzíven használt tájairól kipusztult, de az Őrségben még költ. A nagy erdősültség és a vizes élőhelyek lehetőséget adnak a fekete gólya, réti sas költésre.

- Az Őrség néprajzilag önálló, sajátos kultúrát megőrző táj. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legősibb magyar vidékének, hiszen az egyetlen olyan tájegység hazánkban, melynek lakói a honfoglalás óta folyamatosan itt, egy helyben élnek. Milyen épített emlékeket ajánl a figyelmünkbe, mit érdemes megnéznünk?

- Az Őrségben nem volt jellemző a kővárak építése, szerepüket az erődszerű templomok vették át, amelyek román, vagy gótikus stílusban épültek Árpád-kori alapokra. Legszebb példái veleméri, őriszentpéteri, hegyhátszetjakabi teplomok, de a mai határainkon túl, Szlovéniában, a határ közelben, Alsómarácon és Domonkosfán is megtaláljuk e kor templomait. A népi fa építészet remekei az ún. szoknyás haranglábak, ezek legszebb példái a pankaszi-, gödörházi, és a kercaszomori harangláb. A terület dombos volta alakította az itteni jellegzetes település-szerkezetet. Néhány házból álló dombtetei településrészek a szerek, amelyek együttesen alakították az egyes településeket. Legszebben megmaradt szeres településünk Szalafő, ahol a népi építészeti hagyományok együtt található. A Pityerszeri Falumúzeumban láthatunk füstöskonyhás házat, emeletes kástut (gabona és terménytároló), vagy az Őrségre oly jellemző U alakú kerített házat is.

- Mit szeretne a nemzeti parkban továbbfejleszteni, milyen terveket dédelget? És milyen hazai, illetve Európai Uniós források segítik a megvalósítását?

- Célunk az őrségi táj harmóniájának a megőrzése, az értékek védelme, a turizmus és szemléletformálás lehetőségeinek gyarapítása. Terveinket, fejlesztési elképzeléseinket e kettős tagolásban tudom összefoglalni. Elsődlegesnek tartjuk a gyepterületek gondozását és hasznosítását, ezt a célt szolgálja a saját gyepgazdálkodási gépsorunk működtetése és fejlesztése, hagyományos állattenyésztési rendszerünk (magyartarka szarvasmarha, muraközi ló) gyarapítása. Elindítottuk a folyamatos erdőborítottságot biztosító erdőkezelést a nemzeti park kezelésében levő 3 erdőrészletben, valamint inspiráltuk az Erdészeti Zrt -t további 6 Pro Silva terület kijelölésére. Elkészítettük a megyei láp-, földvár és kunhalom katasztert. Elindítottuk és felügyeltük az Őrség-Vendvidék érzékeny természeti terület természet-közeli agrárrendszerét szántó és gyep területeken. Fokozottan védett fajok megőrzését végeztük (haris, fekete és fehér gólya). Kutatásokat indítottunk védett, érzékeny fajok megőrzése érdekében (hangyaboglárka-fajok, narancslepke) és az erdődinamika vizsgálatára erdőrezervátumban, Pro Silva erdőkben. Monitoring tevékenységet végeztünk az országos rendszer alapján és a következő helyi témákban: kétéltű-hüllő, szitakötő, nappali lepke, Natura2000 élőhelyek, egyenesszárnyú közösségek, közösségi jelentőségű madárfajok, kis légykapó, fecske-fajok állományfelmérése. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megalakulásától kezdve kiemelten kezelte a szemléletformálás egészét, azon belül az ökoturizmus és a környezeti nevelés ügyét. Az őrségi terület természeti, kulturális értékei - az ÖNPI térségi kezdeményező, gesztori szerepe által- felértékelődtek. Magyarország legfejlettebb turisztikai területeként, elnyertük a "Kiváló Európai Desztináció" és a "Magyarország 7 csodája" díjat. Fejlesztéseinket az EU Regionális Operatív Program, a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Program, a határokon átnyúló fejlesztéseket segítő szlovén - magyar, osztrák- magyar INTERREG programokra alapozzuk. Ezekre a helyekre nyújtunk be pályázatokat, és innét nyerünk el forrásokat. A természetvédelem céljait a társadalmi érdekcsoportokkal együtt szeretnénk elérni, ezért sokszor önkormányzatokkal, társadalmi és tudományos szervezetekkel, intézményekkel közösen pályázunk.

- Milyen szálláslehetőséggel, egyéb szolgáltatásokkal várják az Őrségbe látogatókat?

- Az ÖNPI üzemeltetésében 40 főt befogadó Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont és 16 főt befogadó Keserűszeri Vendégház - egész éves nyitva tartással - működik. A Keserűszeri Vendégháznál szezonálisan 30 fő fogadására alkalmas sátrazási hely biztosított. A Szalafő-Pityerszeren található Őrségi Népi Műemlék együttes látogatottsága éves átlagban 25 000 fő. A Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg) 2007-ben nyitotta meg kapuit. Egész éves nyitva tartásban működik, előre történő rendelés esetén szakvezetés biztosított. A Kőszegi Chernel Madárvárta és Múzeumban szakvezetéssel egy madármentő telep látogatható, valamint a fejlesztés alatt álló bemutatóhelyen botanikai és madárvédelmi tanösvény látható. A Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás - helytörténeti, régészeti, bányászati, geológiai, élővilág - szezonálisan van nyitva. A kiállítást geológiai tanösvény egészíti ki. Az ÖNPI fenntartásában 10 folyamatosan karban tartott tanösvény található. Az Őrségi Nemzeti Park, illetve a TK-ek területén lévő, nem az ŐNPI fenntartásában lévő tanösvények száma 5. Szolgáltatásaink: szakvezetés, garantált programok, szekértúrák, kerékpáros turizmus, melyhez 100 db kerékpár teljes felszereléssel történő kölcsönzése biztosított. Ezen kívül környezeti nevelés, természetvédelmi szakkörök vezetése, erdei iskolai szolgáltatás, vetélkedőjáték szervezése.

- Kérem a bemutatkozását! Milyen tapasztalatokat gyűjtött és mit szeretne továbbadni a természet kedvelőinek?

- Agrár és természetvédelmi ökológusi, egyetemi végzettséggel, angol nyelvtudással, huszonöt év természetvédelmi gyakorlattal rendelkezem. Dolgoztam más nemzeti parkban, 1997 - 2000 között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park alapító igazgatója voltam. Ezen kívül hosszú időt tevékenykedtem egy nemzetközi természetvédelmi alapítványnál, a WWF szervezetnél. Úgy gondolom, van némi országos és nemzetközi kitekintésem és tapasztalatom a természetvédelem szakterületén, de érdekel a művészet, az irodalom, a kultúra is. Sokat járok gyalog. Családos vagyok, feleségem gyógypedagógus, fiaim egyetemen, főiskolán tanulnak. Feladatomat április 1-óta látom el, azóta önálló ismét az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága. Pályázat útján, több jelentkező közül választottak és kinevezésem napján, ide költöztem az Őrségbe. Felségem is a térségben kapott gyógypedagógusi munkalehetőséget, ő is pályázat útján, tudásával, tapasztalatával szerzett magának munkát. Vállaltuk a váltást, az új feladatok ellátását. Sok tekintetben szerencsések vagyunk, hogy itt dolgozhatunk. Legfőbb tapasztalatom az, hogy az Őrség valóban nemzeti parknak való vidék. Nagy az értékek tárháza és jól lehet együtt dolgozni az itt élőkkel. Szeretek személyesen meggyőződni mindenről, bejárom a területeinket és keresem a kapcsolatot az emberekkel. Fontosnak tartom, hogy kapjunk visszajelzést a természetvédelmi munkáról, ami bizony szerteágazó. Azt vallom, hogy a körültekintés, a megelőzés kell, hogy a természetvédelmi munka középpontjába kerüljön, mert az utólagos helyreállítás sokkal nehezebb, sokszor csak részleges és jelentősen költségesebb. Gondoljunk csak arra, ha már tarra vágtak egy erdőt, felszántottak egy rétet, kimérgeztek egy folyót, milyen erőfeszítés azt újra helyreállítani. A természetvédelem ma már fejlesztési erő is és ezt egyre többen ismerik fel. Partnernek keresik a nemzeti park igazgatóságot, már nem magunkban, sokan vagyunk az Őrségben!

ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG
Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont

Cím: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A.

Telefon: 06 94 548 034

Fax.: 06 94 428 791

E-mail: orseginp@onp.kvvm.hu

E-mail: orseginp@t-online.hu

Honlap: http://onp.nemzetipark.gov.hu/

(Szabados)