Hans-Gert Pöttering házelnök elindította az Európai Parlament webtévéjét, amely négy csatornán, több mint húsz nyelven sugároz. Az EuroparlTV a www.europarltv.europa.eu címen érhető el.

A webtévé elindítása alkalmából szeptember 17-én rendezett ünnepségen az EP elnöke Hans-Gert Pöttering azt mondta, "a 2009 júniusában tartandó európai választásokhoz közeledve, az EuroparlTV kiváló eszköz lesz a polgárok, különösen a fiatalok számára, hogy tájékozódjanak a közvetlenül választott Európai Parlament tevékenységéről és döntéseiről". A politikus hozzátette “ezek a döntések közel 500 millió európai uniós polgár mindennapi életére vannak kihatással".

A szeptember elején tartott vita után, most szavaz is az Európai Parlament a telekommunikációs jogszabálycsomagról, amely foglalkozik többek között a fogyasztók jogainak erősítésével, a 112-es vészhívó elérhetőségének kiterjesztésével, valamint az összehangolt uniós frekvenciakezeléssel is. Az elektronikus hírközlő hálózatok (például vonalas és mobiltelefon, internet, internetes hangátvitel) szabályozásával foglalkozik a Malcolm Harbor (néppárti, brit) által gondozott jogszabálytervezet, amely frissíti a korábbi rendelkezéseket. A szolgáltatóknak átlátható, összehasonlítható módon kell közölniük aktuális áraikat, díjaikat, az általános szerződési feltételeket és azt is, hogy milyen feltételekkel lehet felmondani a szerződést. A szabályozás egyik célja, hogy a fogyasztók egyértelműen meg tudják ítélni, melyik szolgáltató nyújt számukra kedvezőbb feltételeket.

A 112-es vészhívó 2002 óta működik. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy a szám minden elektronikus kommunikációs eszközzel elérhető, beazonosítható legyen és tudható, honnan kértek segítséget. Bár egyes, internetes hangátvitellel (VOIP - voice over internet protocol) foglalkozó szolgáltató megkérdőjelezte ennek technikai megvalósíthatóságát, a szakbizottsági képviselők úgy vélték, ezek a problémák áthidalhatók.

A közszolgálati adók indokolatlanul szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal, a tulajdonosi koncentráció pedig a sokszínűség csökkenésével fenyeget - áll az EP jelentéstervezetében. A képviselők tagállami média-ombudsmanokat szeretnének és az internetes oldalakra is kiterjesztenék a többi médiumra vonatkozó jogi szabályozást. Marianne Mikko (szocialista, észt) az európai média koncentrációjáról és pluralizmusáról készített véleményadó parlamenti jelentést, amelyről a következő plenáris ülésen szavaz az EP. A szöveg emlékeztet: "az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket".

Az Európai Parlament a mostani plenáris ülésen áldását adhatja arra, hogy 2009 a kreativitás és az innováció európai éve legyen. Az Európai Bizottság az egész életen át való tanulást hangsúlyozná, az EP kulturális szakbizottsága viszont szélesítené a programválasztékot. Katerina Batzeli (szocialista, görög) a parlamenti témafelelőse a kreativitás és innováció európai évének megrendezéséről szóló jogszabálynak. A képviselőnő szerint "az adott témának szentelt európai év kijelölésének gyakorlata eszköz a közvélemény figyelmének felkeltésére, a bevált gyakorlatok széles körben való terjesztésére, a politikai vita és eszmecsere előmozdítására és a közvélemény mozgósítására". 2006 a munkavállalói mobilitás, 2007 az esélyegyenlőség éve volt, idén pedig a kultúrák közötti párbeszéd európai évét tartják.

A távközlési szolgáltatások szabályozásáról fogadott el jelentéseket az Európai Parlament. A képviselők európai szintű, nemzeti szabályozó hatóságokból álló testületet hoznának létre. Az EP biztosítaná, hogy a digitális televíziózásra történő átállással felszabaduló frekvenciákat vezeték nélküli szolgáltatásokra, például szélessávú internetezésre, mobiltévézésre lehessen használni. Az Európai Parlament szeptember 24-i szavazásán a digitális átállással létrejövő frekvenciatöbbletről szóló jelentés mellett, két jogszabályt fogadtak el első olvasatban. Az egyik az elektronikus hírközlő hálózatokkal és hírközlési szolgáltatásokkal, a másik az európai elektronikus hírközlési piacfelügyeleti hatóság létrehozásával foglalkozik.

A béke és a tolerancia fontosságáról, a kisebbségek tiszteletéről beszélt és Törökország EU-tagsága mellett is szólt I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox ökumenikus pátriárka az Európai Parlament ünnepélyes ülésén Brüsszelben. Erre a kultúrák közötti párbeszéd európai éve alkalmából kerül sor.

A szeptember 24-ei ünnepélyes európai parlamenti ülésen a házelnök Hans-Gert Pöttering azt mondta: "az Európai Parlament egy értékeken alapuló közösség, a legalapvetőbb érték pedig az emberi méltóság. Ebben a tekintetben a vallásszabadság az emberi méltóság központi eleme." Pöttering emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi bővítések során - Bulgária, Ciprus, Románia belépésével - több új ortodox keresztény közösség került az unióba. A nyugati és a keleti kereszténység különböző perspektívái gazdagítják az Európai Uniót - vélte az elnök. I. Bartolomaiosz azt mondta, a párbeszéd nélkülözhetetlen, mert benne rejlik az ember természetében. "A kultúrák közötti párbeszéd az emberi létezés alapja" - vélte a pátriárka, aki szerint "az ilyen párbeszéd nélkül, az emberi családban meglévő különbségek visszaéléshez, konfliktushoz, üldözéshez vezethetnek. Ez pedig az emberiség öngyilkossága, mivel végső soron mindannyian egy emberiséghez tartozunk" - mondta a szónok. "Ha viszont a köztünk lévő különbségek arra indítanak minket, hogy találkozzunk egymással és ha ez a találkozás párbeszéden alapul, akkor kölcsönös megértést, elismerést, sőt szeretetet jelenthet" - tette hozzá. A pátriárka szerint az "Európai projekt" sikeres volt abban, hogy olyan nemzetállamok békés és termékeny együttélését tette lehetővé, amelyek kevesebb, mint hetven éve olyan véres konfliktusban voltak egymással, amely hosszú időre elpusztíthatta volna Európa örökségét. Bartolomaiosz emlékeztetett arra, hogy az ökumenikus patriarchátus évszázadok óta egy sokkal nagyobb kultúrán belüli "ökoszisztémaként" él. A kultúrák közötti párbeszéd sikerességének gyakorlati feltétele szerinte mindenek előtt az, hogy "minden többségen belül tisztelni kell a kisebbség jogait". Ha ez megvan, a társadalom többnyire igazságos és toleráns lesz - vélte a pátriárka. "Csak akkor leszünk képesek szembenézni a körülöttünk lévők másságával, ha befogadjuk az emberiség létezésének közös ökoszféráján belüli jelenlétünk teljességét" - mondta Bartolomaiosz. Ezért kell Törökországot bevonni az Európai projektbe és ezért kell Törökországnak erősítenie a kultúrák közötti párbeszédet és toleranciát - tette hozzá. "Országunkból, Törökországból érzékeljük az új gazdasági és kereskedelmi partner üdvözlését, de azt a hezitálást is, amely egy döntően muzulmán ország egyenlő félként történő befogadásának szól" - mondta a pátriárka. "Mi mindannyian testvérek vagyunk, egyetlen égi Atyával és ezen a gyönyörű bolygón, amelyért mindannyian felelősek vagyunk, mindenki számára van hely" - zárta felszólalását I. Bartolomaiosz.

A Tájékoztató - összhangban az Európai Uniós országok számvevőszékeinek elnökeiből álló Kapcsolattartó Bizottság törekvéseivel, valamint a magyar Állami Számvevőszékkel – elemzi Magyarország támogatás felhasználását, abszorpciós képességét és leszögezi, hogy a strukturális alapok esetében Magyarország a felhasználható forrásokat teljes egészében lekötötte, a kifizetések tekintetében az újonnan csatlakozók mezőnyének első felében (3. helyen) van, az EU 25 között a 19. helyen áll. A Kohéziós Alap esetében hazánk a 2006. éves kötelezettségvállalási előirányzatokat teljes mértékben felhasználta, a 22,82%-os kifizetési aránnyal az új tagországok között a 2. helyet foglalja el.

Az átláthatóság érdekében bemutatja Magyarország EU költségvetésbe történő befizetéseit, továbbá a Magyar Köztársaság központi költségvetésében megjelenő és a költségvetésen kívüli tételként szereplő támogatások és az Uniótól közvetlenül igényelhető (oktatási és kutatás-fejlesztési célú) támogatások felhasználását, az uniós források önkormányzatoknak, mint kedvezményezetteknek nyújtott támogatások felhasználásának értékelését.

A jelen Tájékoztató a lefedni kívánt valamennyi uniós támogatási kör szempontjából előrelépést jelent abban az értelemben, hogy a fent említett támogatások mellett két, az Európai Bizottság által közvetlenül kezelt program felhasználását is bemutatja. Kérdőíves felmérésre alapozva átfogó képet kíván adni arról is, hogy a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséből finanszírozott intézmények, illetve szervezetek közül melyek azok, amelyek a Magyarországra beérkező európai uniós források felhasználásában közreműködnek, vagy részt vesznek (pl. a támogatások irányítására, kezelésére, ellenőrzésére felállított intézményrendszer keretében), illetve az EU költségvetéséből maguk is részesülnek. Tartalmazza minden alapnál, illetve programnál az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a belső ellenőrzés, a Kifizető/Igazoló Hatóság és az Állami Számvevőszék vizsgálatait, azok főbb megállapításait. A Tájékoztató kiemelten kezeli a szabálytalanság kérdéskörét is.