- A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a Nyugat-Dunántúl északi része, Győr - Moson-Sopron védett területein és Natura 2000 területein látja el a természetvédelmi feladatokat. Ez a táj – ha össze akarnánk foglalni – egy közös jellemzővel rendelkezik, a vizek bőségével. Talán a Soproni hegység kivétel, de még a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet is érinti a Dunát, csakúgy, mint a Szigetközi Tájvédelmi Körzet. A Fertő-Hanság területének az életében mindig meghatározó volt a víz. Maga a Fertő-táj Európa egyik legnagyobb nádas- mocsarával bír. A Hanság olyan megmaradt lápterületekkel, rehabilitált és rehabilitálható területekkel rendelkezik, ahol ott van a víz folyamatosan és más lecsapolt lápterületekkel, például az Ecsedi láppal ellentétben, ott a lehetőség, hogy a sokat szenvedett Hanság újra olyan legyen, mint régen volt. Olyan ez a táj kicsiben, mint az egész Kárpát-medence. A Nyugatról érkező itt néhány 10 km-en belül összefoglalva találkozik mindazzal, ami jellemző a Kárpát-medencére. Középhegységgel, mediterrán hangulatot árasztó lankákkal, dombsággal, mocsarakkal, alföldi pusztával, lápokkal . . . Ez a sokszínűség teszi érdekessé, vonzóvá a tájat, nemcsak a szemlélődő embereknek, hanem az élővilágnak is, hiszen csodálatos élőhelyet biztosít számukra. Biodiverzitást tekintve, kevés zuga van ennek a hazának, ahol több állat és növényfaj fordul elő ilyen kis területen. A Fertő-tó 1979 óta bioszféra rezervátum, a terület madárvilágának védelme érdekében 1989 óta tartozik a Ramsari egyezményhez.

- Ugyanolyan elvek alapján végezzük a természetvédelmi tevékenységet a határ mindkét oldalán, de azt el kell mondanom, hogy 23.600 hektáros a nemzeti park a magyar oldalon, míg Ausztriában 10.500 hektáros a terület. Jellemzője mind a két nemzeti parknak, hogy mozaikos jellegű, a védett területek között vannak nem védett foltok. A kapcsolatunk három pilléren nyugszik. Egyrészt napi kapcsolat van a felügyelő személyzet, a természetvédelmi őrök között. És a napi öko-turisztikai, környezeti nevelési programok közösen zajlanak. Ha az egyikünknek szüksége van a másik segítségére, megtaláljuk egymást és közösen megoldjuk. A kapcsolatrendszer másik pillére a közös projektek, például a túzok program, a vadludak, vadrécék és vízi szárnyasok monitoringja, vizsgálata, kutatása. Közösek az ökoturisztikai fejlesztések és közösen szervezünk konferenciákat is. A harmadik pillér a Nemzeti Parki Tanács, amelynek osztrák és magyar delegáltjai többek között a két nemzeti parki fél vezetője, kutatói és a két felügyelő minisztérium szakpolitikai döntéshozói. Ez egy stratégiai döntéseket hozó Tanács, amely évente kétszer ülésezik.

- Az egyik leglátványosabb a vadlúd monitoring, ugyanis a Fertő tó 600 - 700 pár nyári lúd fészkelő helye. A nyári lúd hazánk egyik védett vadlúd faja. Emellett ősz közeledtével szeptemberben-októberben a messzi északról, az orosz tundráról, Kamcsatka vidékéről, megindulnak a vadlúd csapatok és negyven-ötvenezren itt töltik nálunk a telet. Ezeknek a monitoringja, számlálása folyik különböző időintervallumokban, a vonulási útvonalak nyomon követése a nyakgyűrűk révén. Külföldi kollégáinkkal együtt olyan nyakgyűrűket helyezünk ki a vadludakra, amelyek leolvashatóak befogás nélkül, így a vonulási útjuk nyomon követhető. Ezzel kapcsolatos ökoturisztikai programot is kínálunk. Például novemberben a vadludak húzásának a megfigyelése, amikor több százan kísérhetik figyelemmel a tóról ezrével kihúzó ludakat. Ugyanis a tavon éjszakáznak és a tó környéki területeken, a kukorica tarlókon, vagy a gyepeken szerzik be táplálékukat nappal, ami után visszarepülnek a tóra éjszakázni. Vannak betekintő helyek, kilátó tornyok, amelyek szabadon látogathatók, illetve vezetett programok, melyek nagyon látványosak. A másik érdekes kutatás a kerecsen sólyom védelmi program, amely az egész országra kiterjed. A fokozottan védett és féltett kerecsen sólymokra antennákat, műholdas nyomkövetőket teszünk, így tudjuk, merre kóborolnak éppen a Szigetköz térségében kikelt kerecsen sólyomfiókák. További közös kutatási programjaink érintik többek között a fokozottan védett túzokot, a parti madarak vonulását.

- Óriási elismerés volt, hogy a Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben felvette az UNESCO a világörökségek közé. A felvételt Ausztria és Magyarország közösen kérelmezte. A táj a népi építészetével, műemlékeivel, az egymást követő civilizációk régészeti emlékeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. És elismerése annak a tevékenységnek is, amelyet évezredek óta végez itt az ember, például természetbarát gazdálkodást, halászatot, pásztorkodást, nádgazdálkodást, vagy a külső területeken szelíd mezőgazdasági növénytermesztést. Ezek jól megférnek a természet érdekeivel, sőt a természeti értékek nagy többsége olyan élőhelyeket kedvel, amelyek “kezeltek” ahol a megfelelő életfeltételeket az ember biztosítja. Sok jó példa van erre. Nálunk ez több ezer éven keresztül fennmaradt, amit az UNESCO elismert és világörökség rangra emelt. De a rengeteg természeti látványosság, a tájhasználati hagyományok mellett, sok kultúrtörténeti nevezetesség és érdekesség is látható. Ilyen például a világörökség részét képező kis Ruszt városka, amely az egykori történeti Magyarország legkisebb szabad királyi városa volt, vagy a barokk Esterházy-kastély. Ilyen a nagycenki Széchenyi-kastély, benne a Széchenyi István emlékmúzeummal, vagy Fertőszéplak ahol a megfigyelhetőek paraszt-barokk házak a népi építészet szép példájaként. Itt született Széchényi Ferenc, Széchényi István édesapja. Fertőhomokon, Sarródon tájház látogatható. A világörökség kiemelkedő része a fertőrákosi kőfejtő is, amely Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtője, a rómaiak is használták. Ma már nem működik, viszont jó akusztikával rendelkezik és természetes díszletet ad a nyaranta megrendezésre kerülő operaelőadásoknak. Sarród csendes utcáival, népi emlékeivel a nyugalmat kereső turisták célpontja. A faluban van a Kócsagvár, amely Igazgatóság központja is egyben.

- A Fertőd-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében három tájvédelmi körzet van. A Pannonhalmi, a Szigetközi és a Soproni. A Soproni Tájvédelmi Körzet az Alpok-alji erdőknek, réteknek egy eklatáns példája itt Magyarországon - a Kőszegi Tájvédelmi Körzet mellett - ahol olyan tűlevelű erdők, bükkösök, tölgyesek vannak, amelyek savanyú termőhelyen, kristályos mélységi magmás alapkőzeten, egészen más erdőképet mutatnak, mint mondjuk a Mátrában, vagy a Bükkben. Ennek megfelelően az élővilága is más. A struccharaszt, a turbánliliom ugyanúgy megtalálható, mint a hazánkban nagyon ritka havasi palástfű. A Soproni-hegység erdeinek 50 %-a fenyves. A hegységben 67 védett, illetve fokozottan védett növényfaj él. Az állatvilágát tekintve, különböző kétéltűekkel találkozhatunk, mint például a gyepi béka tömegekkel, foltos szalamandrákkal, vagy a sárgahasú unkával. De láthatunk kormosfejű cinegét és megannyi más énekes madárfajtát is. A feketególya és uhu is fészket rakott itt. Összességében ez a körzet barátságos, jó kirándulóhely, történelmi látnivalókkal, gondoljunk csak a várhelyi kelta sírokra. Itt van hazánk első bányavidéke Brennbergbánya, amely ma már nem működik, de a bányászati múzeumban sok érdekesség látható.

- A Szigetközi táj az elmúlt másfél évtizedben drasztikus behatásokat szenvedett el, gondolok itt a Duna elterelésére. Ma az ország egyik legnagyobb vízi élőhely rekonstrukciója zajlik itt, a Felső-Szigetköz vízpótlása önmagáért beszél. Az Alsó-Szigetköz vízpótlása mostanában terveződik és remélhetőleg minél előbb, el is kezdődik. A vizek rendkívül jó ökoturisztikai lehetőségeket biztosítanak. És fontosak a kerékpár utak is. Páratlan természeti értékeket láthatunk, például a ritka és fokozottan védett méhbangó ugyanúgy megtalálható itt, mint a tömegével virágzó más orchideák, pl. a mocsári kosbor, de előfordul még pl. a ritka tüzes liliom is. Állatvilágát tekintve a vidra és a hód nagyon jól érzi itt magát. A hód a XIX. század végén már majdnem kipusztult, de a XX. század elején visszatelepedett Magyarországra természetes módon, elsőként a Szigetközbe. A fokozottan védett fekete gólya, réti sas és kerecsen sólyom is megtalálható. Jelentős szürke gém és vörös gém telepek jellemzik a gázlómadarak jelenlétét.

- Ez talán az egyik legváltozatosabb élőhelyekkel bíró tájvédelmi körzete hazánknak. Gönyű térségében még a Dunával is érintkezik. A Ravazd térségében kialakult lankás dombok, a Pannonhalmi dombság jelenti a fő terület magját. Elsősorban botanikailag és gerinctelen élővilágát tekintve jelentős ez a terület. Orchidea fajok tömegei találhatók itt a pókbangótól a mocsári kosboron át, a különböző nőszőfüvekig. A leánykökörcsin, a tavaszi hérics, a feketéllő kökörcsin, az árvalányhajak, mind-mind nagyon széppé teszik a gyepeket. A szitakötő fajok, fajok tucatjai, lepkék százai jellemzik a gerinctelen állatvilágot. A madarak közül a fekete gólya, darázsölyv és a holló jelentős értéke a tájnak. Ugyancsak kiemelendőek a fokozottan védett gyurgyalag nagy telepei is.

- Az Észak-Nyugat Dunántúlon nagy a felelősségünk, hogy megakadályozzuk a Rákosi vipera kipusztulását. Ez egy olyan kígyófaj, amely a világon már csak két helyen található meg, a Kiskunságban és a Hansági területen, ezért kötelezően kiemelt feladatunk az élőhelyeinek biztosítása. Vannak olyan fokozottan védett növényfajok is a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén, amelyek nagyon ritkák Magyarországon. Ilyenek például a láprétjeinken a kipusztulással fenyegetett lápi hízóka - ez egy rovarevő növény - vagy a hagymaburok, amely orchidea faj. Kiemelt jelentőségű a nagy kiterjedésű, nádas-mocsaras területünk, amely Európában is páratlan és azok a gémtelepek, amelyek százas nagyságrendben vannak a nádasban. Gondolok a nagykócsagra, a vörös gémre, a kanalas gémre, vagy a bölömbikára, melyek megőrzése szintén kiemelt feladatunk. Ugyancsak fontos a szikes, pusztai gyepek fenntartása, elsősorban legeltetés révén. Azt a szelíd tájgazdálkodást kell a szikes gyepeken biztosítani, amit évszázadok óta végzünk, így biztosítva van a pókbangó és más fokozottan védett növényfajaink terjeszkedése. Például az agárkosbor állományunk megszázszorozódott a 90-es évek óta. Vannak ilyen indikátor fajok, amelyek jelzik a munkánk eredményességét. Azt is tudjuk, hogy ha ezeknek megfelelünk, akkor sok más elvárásnak is megfeleltünk.

- A Fertő (vagy Fertő tó) a kontinentális síkvidéki sós ún. sztyepptavak legnyugatibb képviselője, kora kb. 15-20 000 év. Sekélysége miatt vízszintje tág határok között változik, a történelem során többször kiszáradt, legutóbb az 1868-1872 közötti években. A XX. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg. Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, vörös gém és kanalasgém, nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, nádi énekesmadarak, amelyek közül kiemelendő a sitke. A tó jellemző halai a nyurga ponty, csapó sügér, csuka, garda, compó de előfordul a védett réti csík is. A tó nyugati részén, a Fertő-melléki dombokon ritka növényeket láthatunk, itt él a Boldogasszony-papucsa, a légybangó, a tarka és törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, mint a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke. A tó keleti vidékén szikes puszta található, amelynek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa. A területek fenntartása a régi magyar háziállatok feladata. Nemzeti Park Igazgatóságunk többek között rackanyájjal, bivaly és magyar szürkemarha gulyákkal legeltet e célból.

- A Hanság mai felszíne a folyók homokos-kavicsos hordalékának lerakódása és a szél felszínformáló munkája nyomán jött létre. Területét a múlt század elején megépített Hanság-főcsatorna osztja ketté. A Kapuvári-Hany erdői gazdagok rovarokban, denevérekben és a réteken itt él az elevenszülő gyík. Fészkel a Hanságban a fokozottan védett uhu, fekete gólya és réti sas, valamint a ritka barna kánya. A Lébényi-Hanyt kiszáradó láprétek jellemzik, rajtuk többek között hússzínű ujjaskosbor, mocsári kosbor, nyári tőzike nyílik. A megmaradt tavakban a védett lápi póc is előfordul. A nádasokban kócsagok, vörös gémek, bölömbika fészkelnek. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok. Bősárkány térségében az ún. Nyirkai-Hanyban pedig a visszárasztott területek a régi Hanság képét mutatják fészkelő és vonuló vízimadárfajok tucatjainak tömegeivel.

- A Nagycenki Hársfasor is természetvédelmi terület, Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, illetve a kihaltak helyét pótolták. A Pannonhalmi Arborétum az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne. A Soproni Botanikus Kert legnagyobb értéke a tűlevelű gyűjtemény, közte a japán nikkonfenyő és a mandzsu jegenyefenyő.

- Feladataink között szerepel a védett területek megfelelő szintű kezelése, mert amit természetnek hívünk, az közel sem az, csupán ún. természetszerű. Évszázadok óta zajlik itt emberi tevékenység, melynek hatására változik a terület. Nekünk az a célunk, hogy azok a gazdasági tevékenységek, tájhasznosítási formák, amelyek évszázadokon át biztosították a különböző fajoknak az élőhelyeit – szelíd tájgazdálkodási formákra gondolok – fenntartsuk. Mert ha egy gyepet nem legeltetünk, akkor rajta tájidegen növények szaporodnak el és eltűnnek az őshonos fajok. A felelősségünk abban van, hogy biztosítsuk a tájnak azt a hasznosítását, amely garantálja a védett értékek megmaradását. Másodsorban ezek kutatása nélkülözhetetlen. Mert a kutatási eredmények adják meg azokat az impulzusokat, azokat a háttér információkat, mit hogyan kell egy adott területen végezni. Harmadrészt pedig ezeket be kell mutatni a nagyközönségnek. És végül fontos az ifjúság nevelése, az erdei iskolák ezt a célt szolgálják. A tevékenységünk ezekből áll össze és ennek megfelelően kell a költségvetésünket tervezni.

- Jól átgondolt tervezés alapozza meg az éves költségvetésünket, amely három pilléren nyugszik. Egyrészt a magyar államtól kapunk támogatást, ami a költségvetésből érkezik a környezetvédelmi tárcán keresztül. Ezt egészítjük ki Európai Uniós forrással, például a szelíd tájgazdálkodás után kapott agrár-környezetvédelmi pénzekkel. Harmadrészt, a fejlesztéseket projekt alapú finanszírozással, pályázatok útján végezzük. Az első kettő a védett értékek fenntartásához, a működéshez használódik fel.

- Igen, korábban Sarródon a Kócsagvárban fogadtuk az erdei iskolába és a környezeti nevelési programokra érkező csoportokat, ma már Fertőújlakon van egy új, nagyon népszerű természetiskolánk, amely látogató és oktató központ is. Ebben a Csapody István látogatóközpontban állandó kiállítás mutatja be a Fertő és a Hanság természeti értékeit, valamint 42 fő befogadására alkalmas szálláshely is működik benne. Márciustól október közepéig tart nyitva a hét minden napján. A nemzeti park megalakulása óta - 1991-től - kiemelt feladatunknak érezzük megmutatni azokat a csodákat, amelyek nálunk látható. Évente sok tízezer ember talál meg bennünket és próbálunk annak a kihívásnak megfelelni, hogy elégedetten távozzanak tőlünk.

- A Fertő-Hanság nemzeti Park területén, mind a három tájvédelmi körzetben jelzett turista utak vannak, amelyek elviszik a látogatókat a látnivalókhoz. A Szigetközben, a Fertőn, a Hanságban sík a táj, ragyogó kerékpározási lehetőségek vannak. A Szigetközben a vízitúra lehetőségét emelném ki. Kenus, kajakos és csónakos túrákat lehet szervezni a mellékágakban, vagy a Mosoni-Dunán. A Fertőn a nádasban is van egy vízitúra útvonalunk, így be tudjuk mutatni a nádas-mocsár világát. A látogatóközpontunkban megannyi információs kiadvány beszerezhető. Ezek egy része a honlapunkon a www.ferto.hansag.hu is elérhetőek. Sok egyéni látogató is jön, akik nem igényelnek túravezetőt, ők a kiadványainkból tudnak információt, segítséget kapni. Vannak térképeink, kétnyelvű magyar-osztrák túrasegédletek, melyek leírást, térképvázlatokat tartalmaznak. Kiemelném a tanösvényeinket is. A Fertő mellett Fertőújlak, Sarród térségében négy madármegfigyelő kilátó van, amelyek szabadon látogathatók. Jó együttműködésben vagyunk a turisztikában érdekelt cégekkel, szervezetekkel, úgy az osztrák, mint a magyar oldalon. Hirdetett napokon kenutúra, madárles, Hanság-program . . . várja a látogatókat. Október 4-én például, Nemzetközi Madármegfigyelő Nap lesz, amely számos programmal várja az érdeklődőket. A nyílt napok közül felhívnám a figyelmet az október 11-én megrendezendő II. Dunántúli Magyar Szürke Szarvasmarha tenyészbika szemlére és vásárra, ami kézműves kirakodó vásárral egybekötött népünnepély. Utána novemberben a vadlúdak húzásának a távcsöves megfigyelése lesz. Korlátozott számban távcsöveket is tudunk biztosítani, illetve nagy állványos spektívekkel állnak a kollégáink rendelkezésre, amelyek a látogatók orra elé hozzák a madarakat.

- Valóban szerencsés vagyok. Mint erdőmérnök 1991-ben végeztem és éppen akkor alakult meg a Nemzeti Park. Ideszegődtem, azóta itt dolgozom. Az erdészek hűségesek, ami a neveltetésünkből is következik. Büszke vagyok a Soproni Akadémiára, ami világviszonylatban is elismert diplomát adott.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság programjairól, szálláslehetőségekről érdeklődni lehet a Csapody István Természetiskola és Látogatóközpontban, Fertőújlakon tel: 99/537-520, fax: 99/537-621, email: fhnpiinfo@fhnp.kvvm.hu, web:www.ferto-hansag.hu

(Szabados)