KULTTÚRÁK KÖZÖTTI PÁRBESZÉD EURÓPAI ÉVE 2008

A Másik

A kulturális sokféleség megmutatása nem önmagáért való cél. Hátterében az emberiség egy ősrégi problémája húzódik meg: az idegen, a Másik értelmezése, a róla kialakult felfogások, a Másik és az Azonos viszonyának örök problémája. Ez a modern kulturális antropológia főtémája is. A Néprajzi Múzeum, a Genfi Néprajzi Múzeum (MEG) és az Artemisszió Alapítvány kiállítása ezért két legyet üt egy csapásra: miközben tükröt mutatva a látogatónak történelmi távlatokban és nagy földrajzi távolságokat átívelve bemutatja a Másikról való gondolkodás univerzális sémáit, egyúttal bevezető leckét nyújt antropológiából a laikusoknak - magas fokon. A látogató miközben egy furcsa, puha falú alagúton keresztül behatol a voltaképpeni kiállítási térbe, szembesülhet azzal, amire már az alagútban is gyanakodhatott: a másikra vetett tekintet sohasem elfogulatlan.

A kiállítás bevallottan európai szemszögből tekinti át az etnocentrizmus kultúrtörténetét, mely szerint a saját etnikum vagy etnikai csoport mindennek a középpontja., Megmutatja, hogy Európa, az európai Ember hogyan látta különböző történelmi korszakokban a rajta kívüli nem európai világot., Segít elgondolkodni azon, hogy a másikról alkotott elképzelések hogyan vezethettek a kiközösítés, az elnyomás, kizsákmányolás különböző gyakorlataihoz, miközben tudatosítja azt is, hogy mindez nem a letűnt korok szerencsésen túlhaladott tehertétele, hanem napjaink égető kérdése.

A genfi kiállítás tárgyi anyaga - mindennapi használati eszközök és kultikus tárgyak kiegészülnek a Néprajzi Múzeum magyarországi, afrikai, amerikai, ázsiai és óceániai gyűjteményeinek kiemelkedő darabjaival, valamint más közgyűjteményekből kölcsönzött tárgyakkal, dokumentumokkal. A gazdag és izgalmas forrásanyagot fényképek, filmek és számítógépes animációk, hangos interjúrészletek teszik még szemléletesebbé. A kiállításhoz a tájékozódást és a megértést nagyban segítő, könnyen érthető "útmutató" vezető készült a témákhoz.

A sokszínűség botránya

A kultúrák sokszínűsége az emberiséggel egyidős, és mitológiánk szerves része. A Biblia a Bábel tornyának történetén keresztül az isteni beavatkozás eredményeként mutatja be a nyelvek összezavarodását és az emberiség szétszéledését a Földön.

Mi, egyedüli emberek

Az emberiség határát a törzs, a nyelvi csoport vagy néhány esetben a falu határánál húzták meg, s ezért sok ún. primitív nép a mai napig is csak önmagát nevezi “embernek” esetleg - bár ez sem kevésbé bántó – jónak, kiválónak és ezzel burkoltan azt tudatja, hogy a többi törzsnek, csoportnak vagy falunak nincsenek emberi erényei, sőt emberi természete sincs . . .

Mindenki etnocentrikus!

Az etnocentrizmus azt a beállítódásunkat jelenti, amely szerint csak mi tudunk helyesen öltözködni és enni, gondot fordítani magunkra, csakis a mi kezünkben van a tudás, az igazság, a valódi erkölcs és a civilizált szokások. Az etnocentrizmus ugyanakkor nem a nyugatiak sajátja. Az idegenek szintúgy rosszallást vagy visszautasítást tanúsítanak bizonyos gyakorlatainkkal szemben. Önmagunk felfedezése a Másik szemével ugyanolyan megdöbbentő, mint amilyen mulatságos is lehet . . .

A Másik, mint szörny?

Az információ és a távoli tájakon élő emberekkel való közvetlen érintkezés hiánya miatt az európai képzeletvilág legendás történetekből és előítéletekből táplálkozott, vagy éppen olyan felkavaró tényekből, mint amilyenek a természet rendellenességei. Ebből adódóan a Másik mindenféle fantazmagória tárgya lett . . .

A Másik, mint hitetlen?

"Néhány évvel Amerika felfedezése után, miközben a spanyolok vizsgálóbizottságot küldtek a Nagy-Antillákra annak megállapítására, hogy van-e lelkük a bennszülötteknek . . .

A Másik, mint állat?

Egyes népeket a főemlősökhöz és a majmokhoz hasonlítanak, miközben az európai fehér ember a tökéletesség mintaképe . . .

A Másik, mint primitív?

A Másik egyfajta szimbolikus kizsákmányolási formája a szexuális vágy tárgyaként való szemléltetése . . .

A leírható Másik?

Egy adott kultúra tagja csak akkor érezhet hálát és tiszteletet más kultúrák iránt, ha meggyőződésévé válik, hogy saját kultúrája számtalan módon különbözik másokétól még akkor is, ha ennek a különbségnek a lényegét nem látja át, vagy még legjobb szándéka ellenére is csak tökéletlen ismereteket szerez róla . . .

A velünk élő Másik?

A vándorlási hullámok növekedése és a világ különböző régiói közötti átjárhatóság napjainkban a társadalmak nagyobb áteresztőképességét eredményezi. Több teret enged az interakcióknak, a keveredéseknek és a multikulturalizmusnak. A Másik már nem a világ egy elszigetelt részén, távoli országban él, hanem közöttünk, szomszédunk, kollégánk, társunk, partnerünk . . .

A kiállítás a Néprajzi Múzeum, a Musée d'ethnographie de Genéve (MEG) és az Artemisszió Alapítvány közös kiállítása a MEG alapötlete nyomán.

Megtekinthető: szeptember 26 - 2009 április 6 -ig.