Szabó Imre magánemberként és most már hivatalból is a környezet a természeti értékek védelmezője. Fontosnak tartja a környezettudatos nevelést, ezt bizonyítja, hogy az idei tanévtől évente négy napon ingyen látogathatják a Nemzeti Parkokat az ökoiskolák és zöld óvodák növendékei. Ezen kívül a zöldtárca kétéves éghajlat-változási akcióprogramot is indít. Ahhoz, hogy céljainkat el tudjuk érni, a nemzeti éghajlatvédelmi stratégia keretein belül dolgoznunk kell azon, hogy további olyan forrásokat tárjunk fel, amely által csökkenteni tudjuk a CO2 felhasználást. Az ember mindig a maga háza táján söpörjön először, mondja egy jó magyar közmondás, ezért egy saját példát mondanék - hallottuk Szabó Imre minisztertől. Tavaly, amikor felújítottuk a házunkat, beépítettünk egy földhőcserés rendszert, ami a fűtést, a melegvíz előállítást kompletten biztosítja, környezetbarát módon. Sőt, még egy napkollektor is került a ház tetejére. A családom tagjai nem igen hitték, hogy télen, mínusz 12 fokban működni fog és a szobában 22 fokos kellemes melegben lesznek a gyerekeink, főleg amikor a gázbekötést sem tartottam szükségesnek. Ma már elmondhatom, túl vagyunk az első télen. A hőmérséklet nagyon kellemes volt a lakásban, nem bántuk meg a változtatást. De mondanék még egy példát. Azt tudják - e, hogy Budapestre utazva 50 km-es távolságból, annyi széndioxiddal szennyezzük a levegőt, amit huszonegy darab fa tud csak elnyelni, megtisztítani? És ha 1200 kilométert megyünk, akkor a hagyományos benzines autónk annyi széndioxidot bocsát ki, mintha villanyvonattal megkerülnénk a földet? Én azzal kerestem meg a miniszterelnök urat és a miniszterelnöki hivatalt, hogy adjanak engedélyt a szokásos közbeszerzési eljárás keretében, hogy környezetbarát, hibrid autót kapjak hivatali gépkocsiként, amely nagyon jó káros anyag kibocsátási mutatókkal rendelkezik. Örülök, hogy akceptálták, jelzés értéke van annak, ha a környezetvédelmi miniszter környezetbarát autót használ. Remélem, októberben már ezt az autót használhatom. Európában ez egy aktuális téma, hogyan lehet az autógyárakat rákényszeríteni a káros anyag kibocsátás csökkentésére. Sokan a kényelműket, a civilizációs vívmányokat féltik az alternatív energiaforrások bevezetésétől, pedig csak egy kis alkalmazkodás, odafigyelés kellene és sok energiát meg spórolnánk. A káros anyag kibocsátást is csökkenthetnénk, amellyel most terheljük a légkört, veszélyeztetve bolygónk jövőjét a felmelegedés elősegítésével. Mert egyértelműen mutatják a tudósok által végzett számítások, hogy a föld egészének átlaghőmérséklete, ha másfél fokkal emelkedik, az már katasztrófákhoz vezethet. Sok lehetőségünk van mindennek az elkerülésére, például a hőmérséklet szabályozástól a vízfogyasztásunk csökkentéséig. Ezzel a témával foglalkozik a "Kezedben az éghajlat" című svéd vándorkiállítás - hallottuk a minisztertől.

Kezedben az éghajlat

Hány kilogrammal csökkentem az éves szén-dioxid kibocsátást, ha egyszer egy héten autó helyett gyalog vagy kerékpárral megyek a sarki üzletbe? Mi történik, ha Magyarországon és az Európai Unióban heti egy alkalommal mindenki a sétát vagy a kerékpárt választja? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre is választ kaphatnak azok a látogatók, akik megtekintik a "Kezedben az éghajlat" c. interaktív környezetvédelmi vándorkiállítást. A svéd vándorkiállítás külföldön először Magyarországon látható. Az általános iskolás korosztály számára tervezett ingyenes kiállításon az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások és a környezettudatos állampolgári viselkedés témájával játékos módon ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállítást Szabó Imre környezetvédelmi miniszter és Dr. Lieve Fransen, az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóság Képviseletekért felelős igazgatója nyitotta meg. Megnyitó beszédében a környezetvédelmi miniszter a környezettudatos életmód jelentőségét hangsúlyozta és arra hívta fel a rendezvényen résztvevő diákok figyelmét, hogy mit tehetünk hétköznapi életünk során környezetünk védelméért. Lieve Fransen igazgató asszony külön kiemelte a vízzel való takarékoskodás fontosságát: az Afrikában élő emberek sorsán keresztül szemléltette a diákok számára a klímaváltozás negatív, katasztrófákat előidéző hatását. A megnyitó végén Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, Fransen igazgató asszony, György Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete vezetője és Szalai Zoltán az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának vezetője a diákokkal közösen próbálta ki az interaktív kiállítási tárgyakat: miként lehet saját mozgási energiánkkal, a víz és a szél energiájának felhasználásával elektromos áramot termelni, vagy hogyan lehet környezetbarát módon fűtőanyagot előállítani. Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete közreműködésével létrejött ingyenes svéd vándorkiállítás Budapesten, a Millenáris Parkban (Teátrum) december 6-ig tekinthető meg.

Zuhogó esőben fagyoskodva gyűltek össze a sajtó képviselői egy osztálynyi érdeklődő diák társaságában, az ÖKO-Pannon Kht. Újrahasznosító Kamionjában berendezett interaktív tárlat nyitóeseményén. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úr lépet mikrofonhoz és arról számolt be, hogy a szelektív hulladékgyűjtés terén egyre jobb eredményeket könyvelhet el az ország, mára a hulladék ötvenegy százalékát forgatjuk vissza, ami szép eredmény ugyan, de még mindig nem kielégítő. Ezért a cél az, hogy minél több szelektív kukát és úgynevezett gyűjtőszigetet hozzanak létre, hogy kényelmessé tegyék a lakosság számára a környezetbarát hulladékgyűjtést. Fontos, hogy a szemétlerakó minél közelebb, a lakóházakhoz viszonyított kétszáz méteres távolságon belül legyen, ugyanis csak az elszántak tesznek meg több kilométert azért, hogy szelektíven gyűjthessék a hulladékot. Szabó Imre azt hangsúlyozta, hogy ezzel a kampánnyal elsősorban a fiatalokhoz szeretnének szólni, ugyanis ők azok, akik a tapasztalatok szerint a leginkább fogékonyak az újdonságokra. Tőlük várhatjuk, hogy megteszik az első lépést bolygónk megmentése érdekében és ők lesznek azok, akik "megtanítják" az idősebb generációkat arra, miképp cselekedjenek - mondta a miniszter. Az elmúlt évben 885 ezer tonna, csomagolásból származó hulladékot termelt a magyar lakosság, amiből 451 ezer tonnát újból feldolgoztak, így több mint ötvenszázalékos volt hazánkban a hulladék-újrahasznosítási arány. A nyugat-európai átlagtól viszont még így is elmarad hazánk, hiszen míg nálunk tavaly tíz kilogramm szelektíven gyűjtött szemét jutott egy főre, addig a nyugati országokban ez az arány húsz-harminc kilogramm volt. Figyelemreméltó azonban a magyar eredmény annak tükrében, hogy két évvel ezelőtt a hulladékok újrahasznosításának aránya csupán 10-12 százalékos volt. Van azonban még behoznivalónk, hiszen egy uniós irányelv értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg és papír alapanyagú csomagolási hulladék hatvan százalékának, a fémhulladék ötven százalékának, a műanyag hulladék 22,5 százalékának, illetve a fahulladék 15 százalékának összegyűjtéséről és hasznosításáról kellene gondoskodnia. Az irányelv szerint a hulladék begyűjtése és újbóli felhasználása a csomagolást végző vagy a csomagolt termékeket forgalmazó cégek felelőssége, a szakemberek szerint azonban az emberek hozzáállása is nagyban befolyásolja az elérhető eredményeket. Egy felmérés szerint ugyanis a magyarok egy részében csak addig mutatkozik bármiféle hajlandóság a szelektív hulladékgyűjtésre, amíg az erre alkalmas kukák - amelyek a szeméttípustól függően eltérő színűek - kétszáz méteres távolságon belül találhatók az otthonuktól. Napjainkban egyébként nagyjából 4500 hulladékgyűjtő sziget szolgálja országszerte a szelektív hulladékgyűjtés ügyét, ami elvileg ötmillió ember számára teszi lehetővé, hogy szétválogassa szemetét. A hatóság elképzelése szerint 2012-re már nyolc-kilenc millió lakóra terjedhet ki országszerte a szelektív hulladékgyűjtés - hallottuk a minisztertől. Ezután Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén mintegy ötvenezer tonna hulladékot sikerült összegyűjteni Budapesten; négyszer akkora mennyiséget, mint öt évvel ezelőtt az egész országban. A cél az, hogy 2012-re nyolc-kilencmillió lakosnak legyen lehetősége a szelektív hulladékgyűjtésre. A Szabó Imre által már említett gyűjtőszigetekből jóval többre van szükség, valamint arra is, hogy ezeket rendeltetésszerűen használják. Sokan ugyanis azt hiszik, ezek a lerakóhelyek a lomtalanításkor kidobni szándékozott bútorok, háztartási eszközök elhelyezésére valók. Ezek elszállítása pedig igen sokba, mintegy évi háromszázmillió forintjába kerül az országnak. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítendő kamion Budapest után országjáró turnéra indult, melynek állomásai: Szekszárd, Pécs, Eger, Tapolca, Ajka, Keszthely, Kaposvár, Siófok, Veszprém, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Várpalota, Mosonmagyaróvár, Sopron, Szombathely, Nagykanizsa, Tatabánya, Orosháza, Hódmezővásárhely, majd október 16-án Makó és végül Szegedre érkezik a Kamion október 17-én.