HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM

Magyar Örökség

Megkapta a Magyar Örökség címet a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma. Az állampolgárok javaslata alapján azoknak a magyar teljesítményeknek, alkotásnak, intézményeknek, csoportoknak adható ez a kitűntetés akik, illetve amelyek hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, egészében a magyar társadalom erkölcsi, szellemi és életminőségének emeléséhez.

- Június 7-én volt az Európai Parlamenti választás. Érdekelne a véleménye, történészként, főigazgatóként, hazafiként, mit jelentett számunkra ez a választás? - kérdeztük dr. Holló József altábornagyot, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatóját.

- Egy katona nem politizál, tartózkodik attól, megőrzi intaktságát. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem követjük nyomon az eseményeket, nincs véleményünk az egyes történésekkel kapcsolatosan. Úgy gondolom, hogy az EP választás rendkívül fontos volt Magyarország számára hiszen Európában képviselni kell érdekeinket, nemzetünket. Emellett meg kell felelnünk azoknak az elvárásoknak is, amelyeket az Európai Unió támaszt felénk. Ezek szigorú elvárások, melyekből sokat teljesített már Magyarország, bár az eredmények még nem láthatók teljes egészében, de várhatóan pozitív hatással lesznek megítélésünket illetően, hiszen már most kitűnően teljesítjük a számunkra meghatározott feladatokat és nemcsak katonai, védelmi területen. Ami a választásokat illeti, nagyon fontos, hogy hazánk ügye mellett elkötelezett képviselők kerüljenek megválasztásra, akik minden erejüket és tudásukat latba vetve dolgoznak Magyarországért. Össze kell tartani nemre, rangra, korra, pártra való tekintet nélkül. Európában egy cél van számunkra, hogy Magyarország minden tekintetben megfeleljen az uniós követelményeknek. Ha ezt meg tudjuk tenni, akkor az európai uniós remények elérhetővé válnak.

- Konferenciát szerveztek a Nemzetőrségről, melynek fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök volt, aki tiszteletbeli nemzetőr. Mikor alakult a Nemzetőrség és mi az üzenete a mai kor számára?

- A Nemzetőrség létezését és feladatkörét 1848-1849-es forradalom és szabadságharcból eredeztetjük. 161 éve ragyogott fel Európa egén az a magyar csillag, amely nagyon sokat jelentett ennek az országnak. A forradalom arspoétikája és filozófiája máig hat. Az első honvéd zászlóaljak 1848. május 16-án alakultak meg Batthyány Lajos, a kitűnő hadsereg szervező vezetésével. Ettől az időponttól számítjuk a létezésünket, a magyar honvédség létrejöttét. Az 1848-as Nemzetőrség eszméi és hatása meghatározó módon érvényesült az 1956-os forradalom és szabadságharc célkitűzéseinek megfogalmazása során, ezen belül az újkori Nemzetőrség felállításánál, melynek első parancsnoka Király Béla vezérezredes volt. Az 1956-os Nemzetőrség tevékenysége máig ható példa, a magyar nép hazafiságának és szabadságvágyának kitűnő bizonyítéka. Érdekességként megemlítem, hogy vezetői megálmodtak egy nemzetőrjelvényt is, amelynek kivitelezetésére sajnos már nem kerülhetett sor. Ennek megvalósítására a forradalom és szabadságharc 50 évfordulója tiszteletére nyílott lehetőség, az érmét az Állami Pénzverde a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézete és Múzeummal közösen készítette el. Ez azáltal vált lehetővé, hogy egy darab prototípussal rendelkeztünk, illetve a Pénzverdében megőrizték az eredeti verőtőt. Minden évben ünnepélyes keretek között került átadásra eme nagybecsű jelvény, amelyet a Nemzetőr Alapítvány és Nemzetőr Tanács ad át. Ezen átadáson ez évben is jelen volt a honvédelmi miniszter úr. A Nemzetőrségnek rendkívül fontos üzenete van, a hazaszeretetet és az összefogást jelképezi.

- A Magyar Honvédelem napját idén hogyan ünnepelték?

- A Honvédelem napja különleges dátumhoz fűződik, a budai vár visszafoglalásához, amely szimbólumként szerepelt az 1848-49-es forradalom megvívásában. Ekkor a maroknyi magyar seregnek négy komoly harcértékű osztrák zászlóaljat és több kiszolgáló alakulatot is sikerült a fegyver letételére kényszeríteni. Az ünnepség a Dísztéren kezdődött, majd a Görgey szobornál folytatódott, annak a Görgeynek a szobránál, kinek személyének megítélése a múltban rendkívül ellentmondásos volt, de mára a történészek teljes mértékben tisztáztak. Ma már kimondhatjuk, hogy kitűnő hadvezér, stratéga volt, aki nem csak bátorságával, hanem fantasztikus hozzáértésével, emberi mivoltával is sokat tett azért, hogy a szabadságharc hadserege jelentős sikereket érjen el. Ez a nap nagyon fontos nekünk katonáknak, hiszen ilyenkor emlékezünk a történelemre, a hősökre, a különböző történelmi eseményekre, amelyek üzenetet továbbítanak a mai magyar honvédség felé. Ma a Magyar Honvédség egyik fő feladata az expedíciós műveletek. Feladatokat hajtanak végre Afganisztánban, Irakban, Afrika különböző államaiban, jelentős NATÓ és ENSZ elismertség mellett.

- Vonzónak tartják a katonai pályát a mai fiatalok? Sokan jelentkeznek katonának?

- A Magyar Honvédség szerkezetét és személyi összetételét illetően alapvetően megváltozott a helyzet. A rendszerváltást megelőző tömeghadsereg jelleget a kisebb létszámú minőségi hadsereg váltotta fel. Ma a hadseregbe csak kemény pszichikai, fizikai, egészségügyi alkalmassági vizsga után nyernek felvételt a jelentkezők. Mivel nagyon nehéz harci körülmények közé kerülnek a katonáink, így az állóképesség, a kiképzettség rendkívül fontos és természetesen a nyelvtudás is. Látszólag túljelentkezés van, de az alkalmassági vizsgálatok rendkívül sok embert kiszűrnek, száz emberből 20-25 alkalmas a katonai szolgálatra. Így nincs annyi katonánk, amennyire szükség lenne, ezért most is megerősítem, a kalandvágyó fiatalokat ki kell ábrándítanom, mert nagyon precíz, pontos, fegyelmezett munkát kell itt végezniük.

- A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma megkapta a Magyar Örökség kitűntető címet.

- Nagyon büszkék vagyunk erre a megtisztelő elismerésre, hiszen a díj azok személyeknek, csoportoknak és szellemi műhelyeknek adható, akik teljesítményükkel hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, egészében a magyar társadalom erkölcsi, szellemi és életminőségének emeléséhez.

- Önöknél hogyan történik a kiállítások tervezése?

- A kiállításokat team munkában építjük, mely teamben a muzeológusokon kívül részt vesznek történészek, levéltárosok, irattárosok, könyvtárosok és térképészek is. Ilyen tervező kollektíva állítja össze az állandó és időszakos kiállításokat, figyelembe véve azokat a fontos történelmi eseményeket, évfordulókat, amelyeket feltétlenül kell, hogy érintsünk. Az állandó kiállításokkal kapcsolatos koncepciónk vezérlő elve az volt, hogy a Hadtörténeti Múzeumot megtekintő személy követhető, kronológiai sorrendben érdekes, élvezetes, szemléletes kiállítást lásson. Ezzel jutatjuk érvényre azon nemzetközi elvárást, hogy a múzeum látogatóbarát legyen. Ez ideig a honfoglalástól kezdve 1968-ig tudtuk feldolgozni a katonai, hadi eseményeket. A látogató nálunk olyan áttekintést kap, amelyből megértheti, hogy a történelem nem más, mint a meghatározó események, sorsfordulók, csaták sokaságából összeállt sarokpontok, amelyekhez kapcsolódnak a politikai események. Kimondhatjuk, hogy aki a hadtörténelmet ismeri, az voltaképpen az egész magyar történelmet ismeri.

- Néztem a Hadtörténeti Múzeum honlapját, rengeteg eseményük van, néhányat kiemelne?

- 2009 évre Intézményünk feladattervében 115 meghatározó fontosságú rendezvényt, eseményt jelöltünk meg, melyek egy részét természetesen már végrehajtottuk. A továbbiak teljesítését gondos előkészítő, szervezőmunkával biztosítjuk. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhány általunk jelentősnek ítélt olyan rendezvényt, melynek végrehajtása joggal állíthatom, hogy országos visszhangot váltott ki. 2009. május 14-én Ukrajna védelmi miniszter-helyettese és a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere jelenlétében a "Megbékélés a Közös Európáért" megnevezésű Derceni Központi Katonatemetőben alapkőletételi ünnepségre került sor. A Derceni Központi Katonatemető megépítésével, valamint az egykori hadműveleti területeken többnyire jeltelen sírokban nyugvó hősi halottak földi maradványainak újratemetésével a magyar és ukrán kormány méltó nyugvóhelyet kíván biztosítani a hősöknek. Ez egy csodálatos helyen van Beregszász és Munkács között. Már épül az emlékmű, terveink szerint ez év októberében lesz az ünnepélyes átadása.

Ez évben is részt vettünk a Múzeumok Majálisán. Múzeumunk interaktív, érdekes játékokkal, korabeli filmek vetítésével, fegyverbemutatóval, valamint óriás makett építéssel várta az érdeklődőket. Közreműködtünk június 1-jén a Nemzeti Vágta rendezvényein, gyermekrajz versennyel és kiállítással. A Nemzeti Vágta idén a Magyar Hősök Emlékünnepével és a Gyermek Nappal esett egy időre, így rajzpályázatot hirdettünk általános iskolásoknak annak emlékére, hogy az 1848/49-es szabadságharcban sok tizenéves gyerek vett részt. Ezek a 12-18 éves fiúk futárok, felderítők, nyargoncok, írnokok, dobosok, tüzérek, sőt huszárok voltak. Óriási sikerrel rendeztük meg június 20-án a Múzeumok Éjszakáját NATO-tagságunk 10. évfordulója jegyében. A rossz időjárás ellenére több, mint 10.000 látogató tekintette meg professzionális haderőnk képességeit bemutató programjainkat. Ezek keretében ismerkedhettek meg a MIG-29-es harcászati vadászrepülőgép szimulátor-berendezéssel, az aknakereső robottal, a különböző missziókban használt technikai eszközökkel és fegyverekkel. Jelentős feladatnak ítélem meg, hogy a közeljövőben építünk egy kiállítást Kaszópusztán, az egyik honvédségi erdőgazdaság központjába. A települést minden irányból sűrű erdővel szegélyezett vadregényes utakon közelíthetjük meg. Az állatok és az erdő szerepét a hadviselésben témát dolgozzuk fel. Ez egy állandó kiállítás lesz, és e mellett kiépítünk egy olyan harci ösvényt, akadálypályát, ahol nagyon érdekes, történelmi földrajzi, biológiai ismereteket szerezhetnek a harci ösvényt teljesítők. Szeptemberben adjuk át a Kapisztrán téri objektumokban a várhatóan szintén nagy érdeklődést kiváltó padlásgalériánkat, melyet egy kisplasztika kiállítással fogunk megnyitni.

- Milyen évfordulós kiállításokat láthatunk idén?

- Ezek sorában említem meg Bottyán János kuruc tábornok halálának 300. évfordulójáról megemlékező a Kard és karrier című kiállításunkat, valamint a tordai csata 65 éves évfordulójára szeptember 16-ra tervezett ünnepségünket.

- Európa több más országába is utaznak a kiállításaik? Vannak nemzetközi együttműködéseik?

- Intézményünk széles körű nemzetközi és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik, melyet folyamatosan építünk. Jelenleg egy moldáv kiállítás van nálunk, melyet egy magánszemély gyűjteményéből állítottunk össze. Csodálatos fegyvereket - nyilak, dárdák, nyílhegyek, ereklyék - láthatunk a IV. századból. Látogatóink körében nagy népszerűségnek örvend azon két kamara-kiállítás, amely egyike bemutatja az 1939-ben zajlott finn-orosz háború történetét és az onnan származó ereklyéket, valamint a Francia Idegenlégiót bemutató kiállítást, amely anyagát egy magyar volt idegenlégiós tiszthelyettes által összegyűjtött anyag képezte. A magyarok nagy számban vettek részt az idegenlégió eseményeiben, csatáiban, több mint 4200 magyart számoltunk, akik ott teljesítettek szolgálatot.

Bukarestben ez év május 21-én nagy sikerrel nyitottunk meg egy kiállítást "Az országutak katonavándorai" címmel, amely a lóvontatású fogatolt járművek a Magyar Királyi Honvédségben 1868-1918 alcímet viseli. Olaszországban az I. világháborúban hősi halált halt katonák emlékére a köztársasági elnök úr és a Honvéd Vezérkar főnöke avatta fel a doberdói fennsíkon a magyar kápolnát. Ebben a munkában tevékenyen közreműködött a Hadtörténeti Múzeum mellett több civil szervezet, a Széchenyi Társaság, az Isonzó Baráti Kör. Az 1956-os kiállítással jártunk Baselben, Stockholmban, a Batthyány kiállítással Pozsonyban, Lőcsén. Jövőbeni terveink között szerepel vándorkiállítás építése - az örmény önkormányzattal közösen - amely, bemutatja az örmény-magyar kapcsolatok történetét a honfoglalástól napjainkig. Szeptemberben érkezik Isztambulból a török Állami Hadtörténeti Múzeum vándorkiállítása.

Jelentős diplomáciai eredményként értékelhető, hogy harmadik országként orosz és amerikai hadisír-gondozókat ültettünk közös asztalhoz, annak érdekében, hogy a II. világháborúban hazánkban elesett amerikai hősök exhumálásukat követően végső nyughelyet találjanak az Egyesült Államokban. A hadisírgondozói és kegyeleti tevékenységgel összefüggésben említem meg, hogy június 15-én jártam Szibériában, Krasznojarszk városában, ahol felkutattam azt a temetőt, ahol Gyóni Gézát, a fogolylágerben elhunyt költőt temették el. Terveink között szerepel földi maradványainak hazaszállítása és szülőfalujában Gyónon történő újratemetése.

- Terveznek kisebbségekkel kapcsolatos kiállítást is?

- Folyamatosan vannak ilyen jellegű megemlékezéseink, kiállításaink. Többek között a 2008-ban a cigány katonák emlékére avattunk fel egy emléktáblát. Az 1848-49-es forradalomban és szabadságharc tábornokai között találhatunk örmény származásúakat is, például Kiss Ernőt vagy Czecz Jánost, akikre együtt emlékezünk az örmény kisebbséggel. Méltó módon kell elismerni a lengyeleket, a románokat, vagy a szlovákokat is, akikkel kiváló a kapcsolatunk. Az 1939-es lengyel menekültek helyzetét dolgozzuk fel szeptember 27-én egy konferencia keretében, amelyhez sok partneri segítséget kapunk Joanna Stempinska nagykövet asszonytól.

- Önöknél ünnepelték az Afrika Napot! Jelentős a hazai diplomácia részéről az érdeklődés Önök iránt?

- A diplomaták megbízható, korrekt helynek tartják a Hadtörténeti Intézetet és Múzeumot. Sokszor rendezik nálunk az állami ünnepeiket és az ehhez kapcsolódó fogadásokat, mint legutóbb az Afrika Napot, ahol a Magyar Köztársaság külügyminisztere Balázs Péter úr is megjelent és beszédet mondott. Megemlítem, hogy a hazánkba akkreditált külföldi katonai attasék hosszú évek óta rendszeresen nálunk tartják tanácskozásaikat.

- Nemrég érkezett haza Kubából. Milyen tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodott?

- Nagyon megérintett az összekapaszkodás, a vidámság, az élni akarás, ami mind jellemzi a kubai embereket. A baráti fogadtatás, melyben az idegen részesül, a természetükből fakad. Érezni lehet, hogy ott az emberek segítik és szeretik egymást, érdek nélkül barátok. Fáj nekem, hogy Magyarországon egy kicsit eltávolodtunk egymástól. Náluk őszinte a jókedv, a vidámság, pedig az életszínvonaluk nem éri el az európai szintet. Tanulhatunk tőlük, hiszen a mi viselkedéskultúránk is megengedné, hogy barátságosabbak, mosolygósabbak legyünk. Ott azt mondják, minden embernek egy gyomra van, mindenkinek enni kell és mindenki meg is kapja a minimumot, senki nem éhezik. Kuba a Karib tenger gyöngyszeme, ugyanakkor van olajuk, dohányuk, cukornád és sok más egyéb, mindenkinek van munkája, senki nem érzi magát feleslegesnek. Nagyon kellemes benyomást kaptam Kubáról, törekvő ország, ahol rend van és tolerancia. Jártam a hadimúzeumukban is, szeretnének velünk együttműködést kialakítani.

- Magyarországon magasabb az életszínvonal, de több hazaszeretet kellene.

- Hiányolom én is a ragaszkodást a szülőföldhöz, a faluhoz, a városhoz, a tájhoz. Vigyázva, büszkeséggel és örömmel kellene szeretni a hazánkat, becsülettel, tisztességgel szolgálni, nem külföldre menni, mert nem minden a pénz, a piac.

- Gyönyörű országban élünk, lenne okunk jó kedvre.

- Magyarország egy csoda ország, a Kárpát medence gyöngyszeme, folyókkal, hegyekkel, csodálatos alfölddel, a gyönyörű Balatonnal. Európa egyik legszebb országa vagyunk, a legjobb adottságokkal. Élni kellene a lehetőségeinkkel!

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum

Cím: 1014. Budapest Kapisztrán tér 2-4.

Telefon: 325-1600; 325-1601

Internet: www.militaria.hu

(Szabados)