BAJNAI GYÖRGY GORDON

Magyar Köztársaság hetedik miniszterelnöke

Az Országgyűlés 204 igen szavazattal - 8-an tartózkodtak, a Fidesz nem szavazott - miniszterelnökké választotta Bajnai Gordont.

"Közös hazánk, Magyarország veszélyben van" - jelentette ki Bajnai, aki szerint az önámítás az oka annak, hogy az elmúlt több mint tíz évben megspórolták az alapvető szerkezeti átalakításokat. Magyarország legfőbb problémája, hogy többet költünk, mint amennyit megtermelünk. "Ennek mind a két része fontos: kevesebbet kell költeni és többet termelni" - mondta Bajnai, aki szerint a válságkezelés lelki folyamat is, amelynek két nagy ellensége van: reményvesztettség és a csodavárás. Ez a program küzdelmes lesz, amit nehéz elviselni és támogatni is, de meglesz az eredménye. Azonban egy ideig még rosszabb lesz, mielőtt jobb lenne – mondta a miniszterelnök. A mai döntéseinken múlik, hogy a most világszerte megszűnő munkahelyek, később melyik országban jönnek újra létre, ezért programjának középpontjában a munka áll, amelyre csak ésszerű terheket raknak. Ezt legitimálja a szakma és a józan ész - mondta. Majd konstruktivitást és bizalmat kért programjához és a kormányának. Idén a lakosság fogyasztása 7-8 százalékkal esik vissza, a reáljövedelmek jelentősen csökkennek, a beruházások 10 százalékoz zuhannak, az export pedig 12-14 százalékkal zsugorodhat. Az infláció éves szinten 4,5 százalék alatt marad - ezekkel a makroadatokkal számol a Bajnai-kormány válságkezelő csomagja. A programhoz ütemtervet is készítenek, végrehajtását pedig külön iroda felügyeli majd.

Bajnai Gordon (miniszterelnök), Molnár Csaba (Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter), Herczog László (szociális és munkaügyi miniszter), Varga Zoltán (önkormányzati és területfejlesztési miniszter), Hónig Péter (közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter), Balázs Péter (külügyminiszter), Oszkó Péter (pénzügyminiszter) Varga István (nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter), Gráf József (földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter), Draskovics Tibor, (igazságügyi és rendészeti miniszter), Székely Tamás (egészségügyi miniszter), Hiller István (oktatási és kulturális miniszter), Szekeres Imre (honvédelmi miniszter), Szabó Imre (környezetvédelmi és vízügyi miniszter), Ficsor Ádám (titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter), Kiss Péter (társadalompolitikáért felelős tárca nélküli miniszter).

Marad az Egészségügyi Minisztériumban Vojnik Mária, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban Gőgös Zoltán, a Honvédelmi Minisztériumban Vadai Ágnes, és nem lesz változás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál sem, ahol továbbra is két államtitkár lesz: Juhász Gábor és Avarkeszi Dezső. Az önkormányzati tárca államtitkára marad Jauernik István. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban is marad a két korábbi államtitkár, Burány Sándor és Varju László. Nem lesz változás a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban sem, ahol továbbra is Korózs Lajos és Simon Gábor tölti majd be az államtitkári posztot. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban a korábbi kettő helyett egy államtitkár marad, Arató Gergely személyében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban Kling István lesz az államtitkár, elődje Oláh Lajos pedig a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkáraként folytatja majd tevékenységét. A Külügyminisztérium államtitkárának Szabó Vilmost javasolta a kormányfő. A Pénzügyminisztérium új államtitkára Katona Tamás, a Magyar Államkincstár elnöke lesz, aki már korábban is betöltötte ezt a posztot a tárcánál. A Miniszterelnöki Hivatalban a korábban kinevezett államtitkárok - Csizmár Gábor, Baja Ferenc, Szigetvári Viktor és Tordai Csaba - mellett Ujhelyi István és Iváncsik Imre kinevezése várható.