EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK

A magyarországi EP-választás június 7-én lesz.

Az Európai Unió országaiban június 4 és 7 között választják meg az Európai Parlament (EP) új tagjait a következő öt évre. A négy nap közül saját maguk választhatnak a tagállamok és azt is eldönthetik, hogy milyen szabályok szerint választják meg EP-képviselőiket. Sólyom László köztársasági elnök június 7-ére, vasárnapra írta ki a magyarországi európai parlamenti választást. Az államfő bejelentésével megkezdődött a hivatalos kampányidőszak.

24 helyett 22 képviselőnk lesz

Az Európai Parlamentnek jelenleg 785 képviselője van. Ebből Magyarország a most véget érő, 2004-2009-es ciklusban 24 hellyel rendelkezik. A 2007 decemberében minden tagállam által aláírt, de Írországban és Csehországban még nem ratifikált lisszaboni szerződés értelmében a létszám 751-re csökkenne. Magyarországnak ebből 22 hely járna. Ha a 2009. júniusi választásig nem lépne hatályba a lisszaboni szerződés (vagyis ha nem ratifikálná azt az összes tagállam), a mostani szabályok (vagyis lényegében a módosított nizzai szerződés) szerint kellene eljárni. Magyarországot ez a helyek számának szempontjából nem érintené: így is, úgy is 22 helyet kapna, igaz ez utóbbi esetben az EP-nek összesen csak 736 tagja lenne.

FIDESZ

A Fidesz-KDNP-nek 22 jelöltje van, a közös listát Schmitt Pál - aki jelenleg is EP-képviselő - vezeti, mögötte Szájer József, Gál Kinga, Áder János, Surján László, Deutsch Tamás, Járóka Lívia, Schöpflin György, Gyürk András, Őry Csaba, Glattfelder Béla, Kósa Ádám, Hankiss Ágnes, Győri Enikő, Bagó Zoltán, Hölvényi György, Szemerkényi Réka, Ékes József, Fridvalszky Gáspár, Hammerstein Judit, Gulyás Gergely és Tóth Edina szerepel.

MSZP

A parlamenti pártok közül az MSZP listáján 66 jelölt szerepel. A listát Göncz Kinga külügyminiszter vezeti, őt Herczog Edit, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba, Hegyi Gyula, Fazakas Szabolcs, Cserey Gyula, Kökény Mihály, Harangozó Gábor és Dobolyi Alexandra követi.

SZDSZ

Az SZDSZ 22 jelöltből álló listájának élén a jelenleg is EP-képviselő Szent-Iványi István áll, a további helyekre Béki Gabriella parlamenti képviselőt, Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, Mohácsi Viktória EP-képviselőt és Konrád György írót jelölték.

MDF

Az MDF európai parlamenti listáját Bokros Lajos vezeti, őt követi: Habsburg György.

JOBBIK

Morvai Krisztina és Balczó Zoltán vezeti a Jobbik listáját. A közvélemény-kutatások szerint a Jobbik jelenleg 4-6 százalékos támogatottságon áll, vagyis Morvai Krisztina bekerülhet az Európai Parlamentbe.

MUNKÁSPÁRT

Thürmer Gyula vezeti a Munkáspárt listáját

MIÉP

Sütő Gábor diplomata, volt nagykövet vezeti a listát.

Ki szavazhat?

Miután a köztársasági elnök kitűzte az EP-választás időpontját, erről a választópolgárok értesítést kapnak. Az európai parlamenti választáson a magyarországi pártlistákra magyar állampolgárok és - ha ezt kérelmezik - a más uniós tagállam polgáraiként Magyarországon élők szavazhatnak. Hasonlóképpen egy másik tagországban élő magyar állampolgár is kérheti, hogy ottani jelöltekre voksolhasson. Természetesen mindenki csak egy országban élhet választójogával. A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó magyar állampolgárok kérhetik, hogy a területileg illetékes magyar külképviseleten voksolhassanak.

Kire lehet szavazni?

A választópolgárok az értesítéssel együtt ajánlószelvényeket is kapnak. Az a párt vagy pártszövetség állíthat listát, amely legalább 20 ezer hitelesített ajánlószelvényt összegyűjt. A listát és az azon sorrendben szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző harmincadik napon, az ajánlószelvények átadásával együtt be kell jelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Magyarország egésze egyetlen választókerületnek számít, tehát az országgyűlési választásokkal ellentétben nem lesznek sem helyi egyéni jelöltek, sem területi listák, csak az országos pártlistákra lehet szavazni. Ezekről az ott meghatározott sorrendben juthatnak EP-mandátumhoz a jelöltek - az adott párt(szövetség) által elért eredménytől függően.

Ki nyer?

A választás után összeszámolják a szavazatokat. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat 5 százalékát. Ezután egy táblázatban egymás mellé felírják az 5 százalékot elért pártlisták neveit, a nevek alatti oszlopokba pedig az adott listákra leadott szavazatok számát. Ez alá jön az adott párt(szövetség) által kapott szavazatok számának fele, ez alá a harmada, ez alá a negyede, és így tovább. Ezt követően megkeresik az egész táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik lista számoszlopában ez a szám található, az a pártlista kap egy mandátumot. (A legnagyobb szám nyilván a legtöbb voksot begyűjtő pártlista neve alatt lesz.) Ez után kikeresik a második legnagyobb számot. Az ennek megfelelő pártlista is kap egy mandátumot. Ez után jön a harmadik, a negyedik, és így tovább. Ezt a műveletet egészen addig folytatják, amíg mind a 22 EP-képviselői helyet ki nem osztották.

Az első magyarországi EP-képviselők

2004. július 2-án a következők vették át EP-képviselői megbízólevelüket (a nevek előtt található sorszámok az adott pártlistán elfoglalt helyek sorrendjének felelnek meg):

Fidesz-Magyar Polgári Szövetség: 1. Schmitt Pál, 2. Szájer József, 3. Surján László, 4. Schöpflin György, 5. Barsiné Pataky Etelka, 6. Gyürk András, 7. Becsey Zsolt, 8. Járóka Lívia, 9. Glattfelder Béla, 10. Őry Csaba, 11. Pálfi István, 12. Gál Kinga

Magyar Szocialista Párt: 1. Lévai Katalin, 2. Harangozó Gábor, 3. Kósáné Kovács Magda, 4. Tabajdi Csaba, 5. Gurmai Zita, 6. Fazakas Szabolcs, 7. Herczog Edit, 8. Dobolyi Alexandra, 9. Hegyi Gyula

Szabad Demokraták Szövetsége: 1. Demszky Gábor, 2. Szent-Iványi István

Magyar Demokrata Fórum: 1. Olajos Péter

A mandátumukat átvett EP-képviselők közül Demszky Gábor 2004 októberében összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról. A helyére Mohácsi Viktória került. 2006 júliusában elhunyt Pálfi István, a Fidesz új képviselője De Blasio Antonio lett.

A Fidesz-MPP (12) és az MDF (1) listáin bejutott összesen 13 képviselő az Európai Néppárt - Európai Demokraták, a 9 MSZP-s az Európai Szocialisták, a 2 SZDSZ-es pedig a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért európai parlamenti frakciójához csatlakozott.

 

KEDVEZŐBB ROAMING ÉS SMS TARIFÁK

Megszavazta az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban azt az európai uniós jogszabályt, amelynek alapján júliustól több mint 60 százalékkal csökken az EU-tagállamokban a több országot érintő SMS-küldés díja, és mérséklődik az úgynevezett adatroaming, azaz mobiltelefonos internetezés nagykereskedelmi ára. Az új előírás szerint az Európai Unión belül külföldre utazó uniós polgároknak a mostani 29 centes átlagárral szemben legfeljebb 11 centbe kerül majd egy SMS küldése, a mobiltelefonos adatátvitel nagykereskedelmi ára pedig egy euróra, majd 2011 nyarától 50 centre csökken a jelenlegi 1,7 euróról. A parlament nagy többséggel, 646 támogató és 22 ellenszavazattal fogadta el a jogszabályt. A végső jóváhagyás az EU-tagországok távközlési minisztereire vár, de mivel a két intézmény már előre megállapodott a most megszavazott szövegben, ez nem lehet kétséges. A díjcsökkentés 37 millió európai turista és 110 millió utazó üzletember számára jelent kedvezőbb üzenetküldési és internetezési feltételeket. A határozat értelmében tovább csökkennek a külföldi mobiltelefonálás (roaming) díjai is. 2011 júliusára két lépcsőben 0,35 euróra esik a híváskezdeményezés tarifája 0,46 euróról, a hívásfogadásé pedig 0,22-ről 0,11 euróra. Kötelezően bevezetik emellett a másodpercenkénti számlázást. Az Európai Parlament döntése alapján júliustól tovább csökkenhetnek a barangoló (roaming) hívások díjai, s a tagállamok területén szabályozottá, a jelenleginél lényegesen olcsóbbá válhat a mobil-internet használata és az SMS.