X. Internethajó

Tizedik alkalommal rendezték meg az Internethajó konferenciát

A két főszervező és házigazda, Diósy Tamás és Enyedi Nagy Mihály köszöntőjét követően Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kiemelte, hogy válság nemhogy hátráltatója lenne a Nemzeti Digitális Közmű, az NDK programnak, hanem éppen megfelelő az időzítés az elindításához. A sikeres program egyszerre három dolgot garantálna: azonnali keresletépítést, perspektivikus piacépítést és GDP-gyarapodást, növekvő foglalkoztatással, mindezt már középtávon. A célok megvalósíthatatlanok az EU szerepvállalása nélkül, mivel a másfél éven belül befektetendő 50-80 Mrd forintot a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben sem az It-szektor piaci szereplői, sem kormányzat nem tudja saját erőből finanszírozni.

Az államtitkár szerint az a két szembenálló érvelés, hogy nincs szükség közműépítésre, amíg nincs meg a tartalomszolgáltatási igény, illetve, hogy az infrastruktúra megléte már önmagában meghozza az igényeket, parttalan vita, mivel az NDK-nak párhuzamosan kell haladnia, az infrastruktúra és a tartalomszolgáltatás fejlesztését egyszerre segítenie.

A kerekasztal-beszélgetések során Beck György, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének alelnöke egy új fogalom bevezetését szorgalmazta: az NSZK alatt ő a Nemzeti Szélessávú Közösséget érti. Mint szemléletes példájában kifejtette, az NDK és az NSZK nem önmagukban, hanem egységesen váltak sikeressé, de csak a fal leomlása után.

Az összefogást emelte ki a program legfőbb feltételeként Bálint Ákos, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programért (EKOP) felelős NFÜ főigazgatója és Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke is. A záró szónokként pódiumra lépő Pintér Róbert a Szonda Ipsos részéről bemutatott egy több mint 600 hazai It-vállalat részvételével elvégzett felmérést, melynek tanulsága, hogy az üzleti szegmens csak kis részben osztja Baja Ferenc meglátásait a feladatok megoszlásáról: 48,2 százalékuk szerint az állam feladata a digitális közmű kiépítése, 23 és fél százalékuk szerint a szolgáltató cégeké és mindössze 12,4 százalékuk számít az EU segítségére.

A tervek szerint európai uniós forrásokból megvalósuló projekt jelenleg az Európai Bizottság előtt van, amely úgynevezett prenotifikációs eljárás keretében vizsgálja a program megalapozottságát. A mostani Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat és az akadémiai hálózat bevonásával a Nemzeti Digitális Közmű program keretében 2-3 éven belül Európai Uniós források bevonásával egy olyan állami tulajdonban lévő homogén integrált optikai gerinc- és felhordó hálózatot alakítanának ki, amely minden magyarországi települést 6-10 Mb/s sávszélességgel érne. Jelenleg több mint 1200 olyan település van Magyarországon, ahol semmilyen szélessávú szolgáltatás nem érhető el, és ugyanekkora nagyságrendű azon települések száma is, ahol csak egy szolgáltató van; első körben ezeken a településeken akarják megteremteni a lehetőséget a versenyre. A Nemzeti Digitális Közmű projekt a nemzetközi tapasztalatok alapján akár 500 milliárd forintos GDP-növekedést hordoz magában, ebből csak az állami adóbevétel 250 milliárd forint lehet. Amennyiben a projektet elfogadja az EU, úgy azt az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programból

A konferenciához kapcsolódva jelentette meg a rendezvényt szervező eWorld a Kék Noteszt, amely megállapítja: a magyar információs társadalom fejlesztése az elmúlt egy évben sem vált prioritássá, az ország gazdasági-társadalmi versenyképességének elmozdításának stratégiai jelentőségű területévé. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is követő jellegű információs társadalom vagyunk, holott mód nyílna offenzív, versenyelőny-képző lépésekben is gondolkodni.