- Mikor találkozott először Afrikával?

- Még gyerekkoromban. A szüleim Tanzániában dolgoztak, ott jártam iskolába, ott is érettségiztem. Mikor haza jöttünk egyetemre jelentkeztem, de elsőre nem vettek fel. Elmentem dolgozni, fúrómesteri képesítést szereztem. A következő évben felvettek Miskolcon a Bányamérnöki Karra, geológusként végeztem.

- Nemzetközi tendert írtak ki, amit az a magyar cég nyert meg, ahol dolgoztam - Országos Vízügyi Beruházási Vállalat - és a kinti munkához olyan geológust kerestek, aki jól beszél angolul, így kerültem Líbiába.

- Igen, a saját szakterületemen, ahol lényegesen fejlettebb volt a műszaki háttér, az eszközpark, a tudásszint, mint amit Magyarországon láttam. Amit itthon az egyetemen tanultam, legalább 25 év hátrányban volt ahhoz képest, amit kint tapasztaltam és ez 1979-ben volt. A műszaki színvonal már akkor sokkal magasabb volt náluk, ami érthető abból a szempontból, hogy Líbiában a két legfontosabb dolog a víz és az olaj, mindkettőt furással lehet megszerezni a sivatagból, amelyhez nagyon értenek. Az oktatásuk magas színvonalú, ugyankkor az egész világon - Angliától Amerikáig - képzik a saját embereiket. És megveszik a legjobb szakembereket, a specialistákat a világ minden részéből, akikre éppen szükségük van. Öt évig dolgoztam Líbiában.

- Amikor visszajöttem Magyarországra, először a korábbi munkahelyeimen próbálkoztam azzal, hogy a kinti kapcsolataim révén, munkát viszek hozzájuk. Ez nem vált be, mert kiderült, hogy nálunk a technológia és a géppark elmaradott a kinti elvárásokhoz képest. Ezért elindítottam a saját vállalkozásomat. Az olajipar olyan területével kezdtem el foglalkozni, amit saját erőforrásból meg tudtam valósítani. A cégünknek ma már két szakterülete van. Az egyik részlegünk Németországban, a másik Líbiában dolgozik. Magyarországon esetenként kapunk megbízást, legutóbb a Földhivatalnak az informatikai rendszerében dolgoztunk.

- Három iparággal van komoly kapcsolatunk. A legnagyobb projektünk egy általános digitális alaptérkép elkésztése. Műhold fotókból és a legkülönbözőbb digitális forrásokból összeszedjük az információt, majd kimegyünk az adott területre, ahol kőzetmintákat veszünk és felvesszük a terepi adatokat. Készítünk a térképhez egy térképmagyarázó kötetet is. Mintegy 200 ezer négyzetkilométer amit fel kell térképeznünk. Ez két Magyarországnyi terület, ami a csádi határ környékén húzódik meg. Itt nyolc geológussal dolgozunk.

- Ez alapján döntenek majd a jövőbeni fejlesztésekről, a koncessziók kiadásáról. Ez a terület évekig zárt volt, az utolsó olyan nagy medencéje Líbiának, ahol nem volt még kutatás. Az a feladatunk, hogy mindent felmérjünk és javaslatot tegyünk különböző kutatásokra, például víz, olaj, bányászat . . . A szerződésünk 2010 december 31-ig szól. Az Intézet vezetőjének azonban tettünk egy felajánlást, hogy 2009. szeptember 1-re megpróbáljuk befejezni, mert akkor lesz a forradalmuk 40. évfordulója.

- A világ egyik legnagyobb felszín alatti vizes projektje, ami 27 milliárd eurós. Kevesen tudják, hogy a sivatag belsejében óriási foszilis édesvíz kincs van, ami elfolyik a tengerbe, mert a sivatag magasabban van mint a tengerszint. Ezért 600 kilométerre a tengerparttól kutakat fúrnak és felhozzák szivattyúkkal a vizet, majd négy méter átmérőjű csővön keresztül a tengerparti városokba juttatják és felhasználják. A The Great Made River (nagy ember alkotta folyó) a projekt elnevezése, ami ebben a pillanatban a Sajó folyó hozamát adja folyamatosan, ezt isszák a két nagyvárosukban Tripoliban és Bengáziban. Mi már az előkészítő munkákban is részt vettünk és kilenc évig voltunk a projekt műszaki ellenőre. Azt ellenőriztük, hogy a vállalkozók - kanadai, dél-koreai, egyiptomi cégek - azt végzik-e el, amire szerződtek. Ez mindenre kiterjedt, mondok egy példát: a vásárolt rozsdamentes cső minőségét a gyártás helyszínén Japánban ellenőriztük, hogy a gyártástechnológia megfelel-e a szerződésnek. Ennyire le kellett ellenőriznünk mindent. A Líbiaiak nagyon korrektek! Azt mondom, nagyon kösse fel a nadrágját az, aki Líbiában akar dolgozni, mert ugyan hajlandók megfizetni, de ezért világszínvonalú munkát is követelnek. A harmadik területünk az olaj, a gáz és energetikai ipar, melyben szintén rendszeresen dolgozunk.

- Milyenek a Líbiaiak? Ha valaki üzletet akar kötni velük, mit várnak el a partnertől?

- A Líbiaiak nagyon büszke pásztornép és nem úgy üzletelnek, mint a kereskedők. Egy kereskedő típusú országban, például Tunéziában, vagy Egyiptomban, ha Ön táskát akar venni egy bazárban, ahol azt mondják, hogy 100 dollárba kerül, akkor arra 50-et kell mondani, mert ott alkudni kell, különben nem értik mit akar. Líbiában viszont, ahol szintén ki van téve a táska 100 dollárért és én azt mondom, hogy add ide 50-ért, akkor megsértem az eladót. Azt mondja, ezt a táskát 90-ért vettem, ráteszek 10-et nyereségként. Ha te alkudni akarsz velem, megkérdőjelezed, hogy becsületes voltam. Ez teljesen más filozófia. És visszafelé is ezt várják el. Nem adhatok valamit 100 -ért, ha nekem 10 -be került. Mindennek utána néznek és ha azt látják, valaki be akarja őket csapni, azaz nem egy elfogadható 10-20-30 %-os nyereség kulccsal dolgozik, nem állnak vele szóba. Ezért én mindig megmutatom a kalkulációmat a megrendelőnek. Mennyi a bér, a technika, az utazási költségek és a nyereség. És el is fogadják.

- Igen, így volt. Tettünk egy ajánlatot, melyben mindent leírtunk tisztességesen. Sokáig nem történt semmi, majd megérkezett az összeg a számlámra. Kérdeztem, mikor írjuk meg a szerződést, mire azt válaszolták minek, átutaltuk a pénzt. Megkérdeztem, és ha elmegyek a pénzzel? Azt válaszolták, maga azt megteheti és nekünk egy arcizmunk se rándul, de magának vége! Nem fizikailag, hanem erkölcsileg. Líbiában a bizalom nagyon fontos.

- A klímaváltozás hatásaival is foglalkozni szeretnénk. Létre hoztunk két éve egy környezetvédelemmel foglalkozó vállalkozást. Líbiában nagyon szennyezett a levegő bizonyos helyeken. A lakosság jelentős része a tengerparti 20-30 kilométeres sávban lakik. Az ipar is ide koncentrálódott. Tripoliban vannak olyan ipari területek, ahol rosszabb a helyzet, mint az európai nagyvárosokban, például az olajfinomítók környékén. Olyan mintha Százhalombattát betennénk a XII. kerületbe. Légszennyezés méréssel kezdtünk el foglalkozni, ami most kezd náluk komoly dologgá válni.

- Az EU által az Európai Fejlesztési Alap (EDF) keretében Afrikába irányuló támogatásokra 22 milliárd euró használható fel. Önöknek mi az elképzelésük, pályáznak?

- Vannak elképzeléseink, de jelenleg nincs beadott pályázatunk.

- Mindenre szükségük van és elvárják a legmagasabb műszaki színvonalat, amit hajlandók megfizetni. Sajnos Magyarországon kevés csúcsminőségű terméket találunk, középszintűre pedig nem vevők. A mezőgazdasági termékeinket szerintem nagyon jól fogadnák. Jó esélyei lennének a vízügyi, az olaj-, gázipari, energetikai és informatikai vállalkozásoknak is. A turizmus lendületesen fejlődik. Folyamatosan épülnek a szállodák, éttermek, ezen a területen is lehetne erősíteni a magyar jelenlétet.

- Ahol tudunk, segítünk. Tavaly például a Miskolci Egyetem által indított a "Víz Napjai" Diákfotó pályázatot támogattuk és idén is lesz több hasonló akciónk. Támogatunk sport célú tevékenységet is és van saját alapítványunk, ami a felszín alatti vizekhez kapcsolódik.

- Rendszeresen részt veszek versenyeken. Büszke vagyok rá, hogy tavaly a mi hajóosztályunkban megnyertük a Kékszalagot. Én voltam a kormányos. Szoktam teniszezni is, de nem ez a főhobbim, hanem a síelés. Abban részt vesz az egész család, a feleségem és a két gyerekem is.

- Alkalmazkodom a helyi viszonyokhoz, az afrikai konyhát nagyon szeretem. Az arab konyha egészséges, sokkal több zöldséget esznek, mint mi, a húsfogyasztás minimális. A földközi tenger miatt kiváló a hal és a tenger gyümölcsei. Különösen igaz ez Líbiára, ahol az 1800 kilométer szennyezetlen és érintetlen tengerpart kiváló minőségű halakat produkál.

Az Er-Petró kft. tevékenységei:

Földtani kutatás, hidrogeológiai értékelések, hidrogeológiai modellek, környezetföldtan, környezetföldtani állapotfelmérés, laboratóriumi diagnosztika, mérnökgeológia, térinformatika, digitális geológiai térképek és műhold fotók feldolgozása, GPS adatbázisok, geológiai adatbázisok tervezése, geológiai térképezés, reservoir szimuláció, olajipari modellezés, olajfinomítók karbantartása, felnőttoktatás, napenergia hasznosítás, környezetvédelmi beruházások.

Referenciák:

General Water Authorithy (Vízügyi Hivatal) 1995-2003, Great Man Made River projekt vízkutató-termelő fúrásainak földtani-vízföldtani műszaki ellenőrzése, Industrial Research Centre (IRC) Országos Digitális Geológiai térképrendszer létrehozása 1996-2000, 2001-2002 Líbia: Líbiai-magyar expedíció, földtani térképezés, 1:250 000, Waw al Kebir, Al Haruj al Abiad - IRC Tripoli - Er-Petro Kft. a Magyar Földtani Intézettel közösen, IRC Libya Országos Geológiai Adatbázis és Rendszer létrehozása 2003-2006, Petroleum Research Center, (PRC Líbia)

Geofizikai kiértékelések és szimulációs tanulmányok 2000 -2008, PRC Környezetvédelmi Laboratórium felújítása és modernizációja 2006 - 2008, Shell, BP, OMW, RWE-DEA stb. olajfinomítók karbantartási, felújítási munkái 1994 - jelenleg is.

Igazgató: Csontos Péter

Tel.: (23) 41 50 75, (23) 41 61 18

Telefax: (23) 41 61 19

Email: mail@er-petro.hu

Honlap: www.er-petro.hu

Cégjegyzékszám: 13-09-060998

(Szabados)