- Folytatjuk a két éve elkezdett vidékfejlesztési programunkat, melyet ősszel az Európai Unió is elfogadott. A kezdési és a befejezési határidőn kívül más változások nem várhatók. Továbbélési stratégiánk, hogy a már kiadott fejlesztési támogatásokból készülő beruházások minél előbb megvalósuljanak. Itt van egyébként a legnagyobb gondunk a finanszírozás miatt, mert korábban három-négy bank is versenyzett egy ilyen projektért, most meg egy sincs. Kormányszinten kell megoldanunk, hogy milyen konstrukcióban, milyen előleget, milyen társ-finanszírozást tudunk adni, hogy - főleg állattartó - beruházások ne álljanak le. Már lehet pályázni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjára. A támogatások az alábbi fő területekre összpontosítanak:

Falumegújítás és fejlesztés: A támogatás célja a településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása.

Turisztikai tevékenységek ösztönzése: A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása. Várhatóan turisztikai fejlesztésekre is lehet majd támogatást igényelni.

Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése: A támogatás célja a vidéki térségekben új mikro vállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása által a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség, az innovációs képesség ösztönzése, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése. A pályázat keretében lehet igényelni támogatást ingatlan és informatikai fejlesztésre, gépbeszerzésre és minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetésére. Induló vállalkozások is részt vehetnek a pályázaton.

- A programok finanszírozására összességében mintegy 140-150 milliárd forint áll rendelkezésre. A programokat úgynevezett Leader-szemlélettel kívánjuk megvalósítani, ami azt jelenti, hogy a különböző projekteket helyi összefogáson alapuló együttműködéssel hozzuk létre. E cél megvalósítása érdekében megalakult 96 helyi vidékfejlesztési közösség, melyben mintegy tizenkétezren vesznek részt a különböző régiókból.

A rendszer úgy van felépítve, hogy a pályázatokat helyben kell beadni. Minden közösségnek van egy működtető szervezete, akik bizonyos szempontsor alapján - melyet ők állítanak össze - előre pontoznak. Tehát nem mi bírálunk, hanem a helyi közösség. Ez abszolút kihelyezett pályáztatás, mi csak a jogcímet írtuk ki és a rendeletet készítettük el. Úgy gondolom a beadott pályázatok kétharmada lesz elfogadva. Május környékére várható az eredményhirdetés.

- Eddig az elfogadott 420 milliárd forint támogatásból 100 milliárdot fizettünk ki. A probléma az, hogy csak a projekt befejezése után tudunk fizetni, de nincsenek bankok, akik hitelekkel segítenék társfinanszírozóként a beruházásokat. Nagyon remélem, hogy március körül ezt is meg tudjuk oldani, ha másképp nem, állami segítséggel. E nélkül nem várható, hogy felpörögjenek a kifizetések.

- Magyarországon előállított valamennyi árú - még a kukoricánk is -, az amerikai fogalmak szerint bio, mert nálunk korlátozott a vegyszerhasználat. A klasszikus értelemben vett biotermék azonban nagyon kevés Magyarországon, amit csak egy szűk vásárlói kör igényel, mert nem hajlandók az emberek kétszer-háromszor többet fizetni ugyanazért a paradicsomért, amikor a másik is kontrollált, igaz nem olyan szigorú körülmények között. Egyébként ebben az évben újra indul a biótermesztésre való átállást segítő pályázatunk, amely két évig szünetelt. Ez azért fontos, mert aki átáll bio technológiára, annak az első két év megterhelő, hiszen a költségei megnőnek, bár még nem bio a terméke. Ezt az átmeneti állapotot próbáljuk segíteni támogatással, érje utol magát addig, amikor már bioterméket tud értékesíteni magasabb áron. Erre májusban lehet majd pályázni. Itt azonban látok egy problémát,

hogy a hazai biotermesztéssel foglalkozó szervezetek nincsenek egymással beszélő viszonyban. Szükség lenne egy közös megbeszélésre - szívesen segítenék egy ilyen tanácskozásnál -, ahol mindenki kiteregetheti a kártyáit. Mert rossz lenne ha megjelennének hamisítványok, ami az egész kezdeményezést tönkre tehetik, mert azt gondolom, a biotermesztés jó dolog.

- Egyenlőre sikerült a génmanipulált termékek tilalmát fenntartanunk. Magyarországnak igen sok “munkája” van abban, hogy az uniós tagállamok nagyobbik hányadát ezzel kapcsolatban sikerült meggyőznünk. A környezetvédelmi miniszterek brüsszeli találkozóján négy ország (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Finnország) szavazott ellenünk. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy a magyar kormánypárt, az ellenzék, a köztársasági elnök, valamint a környezetvédő szervezetek is azonos platformon vannak, így Magyarországon továbbra is tilos génmanipulált kukoricát termeszteni.

- Egy nyitott piacgazdaságban mint az Európai Unió, nem állíthatjuk meg a határon a külföldi élelmiszereket. 140 ezer féle árú jön be Magyarországra. A problémát nem itt látom, hiszen ez fordítva is igaz, bármit kivihetek Ausztriába, senki nem tiltja. A különbség az, hogy az osztrák emberek fejében benne van, ha nem a gazdálkodó szomszédom termékét veszem meg, akkor tönkre fog menni. Ez a szemlélet nálunk hiányzik, erre a magyarok sajnos képtelenek, mert egymással vagyunk elfoglalva ahelyett, hogy megvédenénk magunkat. Mert csak a fogyasztó védheti meg a magyar terméket. Az embereknek szemléletet kellene váltani, azt mondani, ha a magyar szalámi ezer forint, az osztrák, német vagy francia szalámi 950, akkor is az ezer forintos magyart veszem meg. És még akkor is, ha nem jobb, csak magyar. Az emberek sajnos nem a címkét nézik, hanem az árcédulát. Mi nem tudunk árban versenyezni például a Dánokkal akiknek jóval olcsóbb a disznóhúsa mint a miénk. Igaz, annak hal íze van, mert halliszttel etetik a disznót, ezzel szemben a mienk kukoricát, meg búzát eszik. A dán karaj 800 forint, a miénk 1000 forint. Az emberek 80 %-a a 200 forinttal olcsóbb húshoz fog nyúlni. De ez nem így van Ausztriában, Franciaországban, Németországban. Itt a probléma, hogy nem segíti a magyar parasztot a vásárló. Pedig a magyar termékek ellenőrizhetők, milyen földbe lett vetve, ültetve, hogyan lett kezelve, ami meg külföldi, annál mindezt nem tudhatjuk …

- Tavaly 30 %-kal nött az exportunk, az év első 11 hónapjában már 5,2 milliárd euro volt a bevételünk, soha nem volt ennyi. A szerkezete is jó volt: gabona, olajos magvak, feldolgozott áruk. Az import is nőtt, de kisebb mértékben. Az látható, hogy a válság ellenére nincs fogyasztás visszaesés. A friss zöldség árunál szinte korlátlanok a piaci lehetőségeink, de egy-két dolgot fejleszteni kell, hogy élni is tudjunk vele. Például nagyobb volumenű termelői kapacitások összehangolására lenne szükség - zöldség, gyümölcs, tej és húspiacon -, mert nem tud működni összefogás nélkül. És fejleszteni kell a turizmusra is tekintettel a regionális élelmiszertermelést, mert az is egy fontos export, amit itt helyben eszik meg a német, vagy az angol. Nagyon sokan pályáztak falusi turizmusra, melyhez kell ellátás is. Már túl vagyunk az élelmiszer-ipari és a gépkiállításon (Agro+Mashexpo). Márciusban a Leader Expo keretében "Falu a városban" című rendezvényünk van, ahol bemutatjuk a közösségeinket, a termékeinket, a turizmus kínálatot, a hagyományőrzést, a művészeti csoportokat. Már harmadik éve rendezzük meg, idén vált nemzetközivé. Természetesen népszerűsítjük a magyar árut külföldön is. Németországban - jövő januárban - mi leszünk a partnerország a Zöldhéten, amely a világ egyik legnagyobb élelmiszer kiállítása, ahol négy nap alatt 6-700 ezer látogató fordul meg. Ez közönség vásár, melynek hatása a turizmusban is jelentkezik majd.

- A hagyományos termékeink, a Pick szalámi, dobozos sonka, a különböző baromfi termékek, a libamáj, a pulykamell, a magyar borok, főleg a prémium kategóriák. A kiváló minőségű gabonáink is nagyon kedveltek a világban. Kulcskérdés, hogy milyen a gabonatermésünk, mert ezzel Európát továbbra is mi etetjük. Most abban gondolkodunk, jó lenne ha liszt, vagy még feldolgozottabb formában tudnánk kivinni a gabonát, mint ahogy az olaszok a tésztát. Erre már vannak kezdeményezések, mert nagyon jó az alapanyagunk. Minden a fogyasztási szokásokra épül, hiszen vannak olyan országok, ahol mindenki, minden étkezéshez tésztafélét eszik. Mi inkább krumplit szeretünk enni. A húsféléknél most ismét "divatba" jött a mangalica, amely a mi kiváló termékünk, mint a marhahúsaink is, melyek még mindig világhírűek. Bevallom, nekem is legjobban a magyar tarka húsa ízlik a legjobban. Sok jó hírű termékünk van. Nemrég voltam egy lecsókonzerv versenyen ahol nem lehetett tudni, a terméket melyik országban készítették és büszkén mondhatom, toronymagasan a magyar lecsó nyert. Kínában nagy sikere van a magyar Turó Rudinak (Turó Kitti néven). Kedveltek a magyar gyümölcs pálinkák is. Fejleszteni szeretnénk az afrikai exportot, a hagyományos arab kapcsolataink átalakultak, újra látjuk részükről az igényt a magyar termékek iránt. Jó megoldás lenne az energia hordozók közvetlen cseréje élelmiszerre, pénzmozgás nélkül. Egyre inkább hiánycikk lesz a világban a víz és az élelmiszer, melyben mi gazdagok vagyunk.

- Magyarország nem jól sáfárkodik ezzel a kinccsel. Keresztül megy rajtunk Európa legnagyobb folyója a Duna, amelyre nem csak nekünk, de egész Európának oda kellene figyelni, hogy ne engedjük a tengerbe ezt az édesvizet. Persze, ez olyan volumenű beruházásokat igényelne, melyek szétfeszítik a mi kereteinket. A klímaváltozás kapcsán az európai országok is remélhetően elgondolkoznak majd ezen, és a következő fejlesztési programokban már megjelennek a Dunával kapcsolatos tervek. Ez egy újabb lendületet adhat Magyarországnak.

- Én is azt látom, hogy egyre inkább tért hódítanak a webáruházak, melynek előnye, hogy kisebbek az infrastrukturális beruházások, ezért olcsóbb tud lenni. Ami izgalmas, hogy az élelmiszereknél a szavatossági időre jobban oda kell figyelni. Sok bizalomra lesz szükség, be kell járódnia a rendszernek. A vevők először biztosan letesztelik és a kedvező tapasztalatok esetén fognak vásárlóként visszatérni.

(Szabados)