HAJDÚBÖSZÖRMÉNY

400 éves a hajdúváros

Hajdúböszörmény az ország ötödik legnagyobb települése területi nagyság szerint, több mint harmincezer lakossal, Kelet-Magyarországnak azon a részén, ahol a nyírség homokos talaja összeér a Hajdúság magas termőértékű feketeföldjével. A hajdúvárosok gazdasági, kulturális központja, amely évszázadok emlékét idéző történelmi múltjával, lendületes jelenével és biztató jövőjével minden érdeklődőt szívesen lát.

- Hajdúböszörmény 2009-ben emlékezik meg a hajdútelepítés és hajdúvárosi jog 400. évfordulójára. Hogyan készülnek az emlékévre? Milyen események programok várhatók? - kérdeztük Kiss Attila polgármestert.

- Városunk életében rendkívüli jelentőségű a 2009-es esztendő. Az 1609-es hajdútelepítés és kiváltságolás Báthory Gábor erdélyi fejedelem történelmi cselekedete volt, amelynek következtében Hajdúböszörmény igazi fejlődésnek indult. Néhány évtized múlva a szabadhajdúk lakta városok megalakították a Hajdúkerületet, ennek székhelye Böszörmény lett. Az ünnepi készülődés már az elmúlt évben elkezdődött. Emlékbizottságot hoztunk létre, s kértük a lakosságot, az intézményeinket, az egyházakat és a közösségeket, hogy tegyenek javaslatokat az emlékév eseményeire. Az évforduló alkalmából szinte valamennyi helyi közösség megmozdult és bekapcsolódott az előkészítő munkálatokba. Kiemelnék néhány országos érdeklődésre is számot tartó eseményt. Március 20 - 22. között rendezzük meg a XIV. Hajdúböszörményi Gazdanapokat, áprilisban Országos Népzenei Konferencia és Népzenei Gála, május 2-án a Magyarország Legerősebb Embere bajnokság, még ebben a hónapban Országos Díjugrató és Fogathajtó Verseny és a Hajdúböszörményi Kemencés Nap lesz. Június 19-20-án kerül megrendezésre a IX. Jazz-Blues Jamboree és a Hajdúkerületi éjszakák, július 3 - 24. között a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 2009-es évi kurzusa, augusztus 15 - 20. között a Hajdúhét. Az idei virágkarneválon saját kocsival indul a város, természetesen az évforduló jegyében. Vármegyék és szabad kerületek címmel tudományos konferenciát, valamint 400 perces labdarúgó-mérkőzést és 400 lovas közreműködésével felvonulást szervezünk a szeptember 13-i Város Napján.

- Mennyire érzik az itt élők önmagukat a hajdúk leszármazottainak? Élő ez az örökség?

- A hajdúk erősen lokálpatrióta szellemű emberek, a hét hajdúváros lakói a mai napig büszkék múltjukra. A Hajdúkerület két évszázadig önálló törvényhatóságot működtetett, legfőbb kiváltsága az adómentesség mellett belső önigazgatása, autonómiája volt. 1876 után megszűnt a Hajdúkerület és Hajdú vármegyében élt tovább Debrecen központtal. Elődeink ezt sokáig nem tudták elfogadni, továbbra is bíztak abban, hogy visszaáll a "régi rend". Az előző évtizedekben nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel a "hajdú örökséggel", ma kezdi újból reneszánszát élni ez a gondolat.

- Kérem, mutassa be a város nevezetességeit, természetes és kulturális örökségét! Mit érdemes Önöknél megnézni, mire büszkék?

- A város leghíresebb nevezetessége annak körkörös településszerkezete. Ez évszázadok alatt alakult így, vagyis őrzi őseink szellemiségét. Csodálatos főterünk van, amely a XIX. század közepétől szinte érintetlen formában látható. A Hajdúsági Múzeum a megye legrégebbi műemléke, de a Bocskai István Gimnázium, a két református templom és a Polgári utcai Népi Lakóházak (Tájházak) mind - mind páratlan látnivalót nyújtanak. A város határában található az Árpádházi időkből származó Zeleméri Csonkatorony, amely elnyerte a Hajdú-Bihar Megye legkülönlegesebb építménye megtisztelő rangot. Bocskai Gyógyfürdőnk a környék legmodernebb létesítménye, ahol uszodával, gyógyászati központtal és gyógyvizes medencékkel várjuk a kedves vendégeket.

A Hajdúsági Múzeum bemutatja a teljes Hajdúság néprajzát. Gazdag természeti értékeink közül ki kell emelnem a II. Rákóczi és az Újvárosi utcai platánfasorokat, a Tócóvölgyet, a Kajánsziki tározó madárvilágát és a Gyöngyvirágos tölgyest. Városunkban működik a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara, amely több ezer hallgató képzése mellett a város számottevő tudományos, szellemi műhelye.

- Melyek voltak az elmúlt évek fontosabb fejlesztései és mit terveznek a következő években? Ehhez milyen állami, központi, Európai Uniós támogatást várnak, illetve kapnak?

- A korábbi éveken modern bölcsődét és egy csodálatos új általános iskolát építettünk uniós támogatással. 160 milliós támogatással megújul a városi tömegközlekedés, új autóbusz-állomás és 26 új buszváró épül. Európai normák szerinti, 2 milliárdos hulladék-rekultivációs programot indítunk, fejlesztjük Gyógyfürdőnket, ahol a termálvízből kinyert metángázzal fűteni szeretnénk. Iskoláink számítástechnikai fejlesztésére nyertünk egy komoly támogatást, amelynek segítségével országos szintű lesz informatikai ellátottságunk. Legnagyobb fejlesztésünk a város szennyvízhálózatának teljes kiépítése, amellyel közel 100 %-os lesz a lefedettségünk. A pályázatunk túljutott az első fordulón, jelenleg készítjük elő a második forduló pályázati dokumentációit. Ez 3,5 milliárdos összegű beruházás lesz. Valamennyi felsorolt fejlesztésünk ágazati, vagy regionális operatív program támogatásával fog megvalósulni. A kormányzati elvonások miatt elsősorban olyan típusú fejlesztésekbe kezdünk bele, amelyek működési költségcsökkenéssel járhatnak. Előnyben részesítjük az energia-megtakarítást eredményező fejlesztéseket, a megújuló energia kihasználását, vagy az épületek hőszigetelését célzó kezdeményezéseket.

- Milyennek szeretné látni a várost néhány év múlva?

- Hajdúböszörményt olyan modern, a hagyományaira, értékeire büszke városnak szeretném látni, amely visszavárja a fiatalokat és ahova ők szívesen vissza is mennek, tanulmányaik után. Célunk az, hogy városunk olyan nyugodt, biztonságos, tiszta, jó levegőjű település maradjon, amilyen ma. Ahol az itt lakók otthon érzik magukat.

- Ön hogyan lett polgármester? Milyen az értékrendje?

- 1968-ban születtem Hajdúböszörményben. Általános iskolai tanítóként, majd az egyetemen művelődési és felnőttképzési menedzserként végeztem. Diploma után egy ifjúsági tábort vezettem, majd 1998-tól Hajdúböszörmény alpolgármestere lettem. 2002-től országgyűlési képviselő vagyok, 2006-ban városunk polgármesterévé választottak. A '90-es években több helyi szervezet tagjaként, önkéntes aktivistájaként dolgoztam, ezekkel a közösségekkel a mai napig szoros a kapcsolatom. Polgármesterként fontosnak tartom, hogy a legfontosabb döntések előtt a lakosság véleményét is megismerjük.

- Mivel piheni ki magát, mi a hobbija? Család, gyermekek?

- Szeretem a zenét, a könyveket és a filmeket, de sajnos ezekre mostanában alig van időm. Két kislányom van, Csenge és Dorka. Örülök, ha a kevés szabadidőmet a családommal tudom tölteni.