Délkelet-Európa számos városában, köztük is elsősorban a volt szocialista országok városaiban találhatók olyan városközpont-közeli, még működő ipari területek, amelyek korszerűtlenné vált termelési szerkezetük, átláthatatlan tulajdoni viszonyaik, környezeti problémáik következtében, jelen állapotukban nem jelentenek vonzó alternatívát a befektetők számára. Ilyen Budapesten a XXI. kerület is, Csepel Önkormányzata közigazgatási területén elhelyezkedő volt Csepel Művek, ahol valamennyi fent jelzett probléma megoldásra vár.

Az fejlesztést akadályozó összetett problémák megoldására az Önkormányzat nemzetközi projektet indított, amelyhez az Európai Területi Együttműködés South East Europe Programjának pályázatán, közel 3 millió eurós EU-s támogatást nyert. A ReTInA Projekt (Revitalisation of Traditional Industrial Areas in South-East Europe) keretében hasonló helyzetű délkelet-európai városok fogtak össze és dolgoznak ki mintaértékű megoldási javaslatokat, fejlesztési terveket. A három éves projektmunka során a jelenlegi tulajdonosok, potenciális befektetők, pénzügyi intézmények, szakpolitikusok és nemzetközi szakértők bevonásával “mestertervek” kidolgozására kerül sor, amelyeket regionális és transznacionális befektetési konferenciákon mutatnak be a projektben közreműködő városok.

A "Hagyományos iparterületek revitalizációja Dél-Kelet-Európában" című nemzetközi konferencián hét európai uniós ország 10 városából érkeztek Budapestre ipari, urbanisztikai és önkormányzati vezetők és tartottak tudományos szakértői előadásokat a most kezdődő 3 éves projektről, amely a leromlott állapotú ipari területek, az úgynevezett rozsdaövezetek (barnamezők) rehabilitációját szolgálja.

Csepel Önkormányzata képviseletében Tóth Mihály polgármester nyitotta meg a ReTInA Konferenciát,

Szlávik Zoltán a menedzsment csoport részéről mutatta be a ReTInA projektet.

Dr. Dimanopoulos Kirill - SEE Joint Technical Secretariat "A ReTInA projekt mint lehetséges délkelet-európai barnamezős revitalizációs modell és a JTS elvárásai a projekt megvalósítása során".

Faragó Eszter tanácsos - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium "A barnamezős rehabilitáció fejlesztéspolitikai kérdései Magyarországon: kihívások, eredmények, a térség országaival való együttműködésben rejlő lehetőségek".

Baross Pál - FRICS, ING Hungary. Témakör: Fragmentáció és konszolidáció. A köz- és magánszféra együttműködése a barnamezős rehabilitáció menedzsment és működtetési kérdéseinek megoldásában. Az értékképzés folyamatának tulajdoni szerkezeti, finanszírozási és jogi akadályai.

Martin Jergus - Főépítész-helyettes, Kassa Város Önkormányzata. Témakör: Barnamezős területek rehabilitációjával kapcsolatos környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdések.

Nucu Florea - vendégprofesszor, Iasi Egyetem Kommunikáció Tanszék. Témakör: Imázs-váltás - imázs-építés, mint a barnamezős területek rehabilitációjának egyik sikertényezője.

Dick Sikkes - építész, Roeleveld-Sikkes Archítects Hungary. Témakör: A "mestertervezés" mint fejlesztési módszer alkalmazása a barnamezős rehabilitációban néhány európai példán keresztül.

Sebastiano Parmegiani - Ferrara Város külső tanácsadója. Témakör: A tulajdonosi és részvényesi kör bevonására építő fejlesztési stratégia fő sikertényezői és lehetséges buktatói.

Albert József - elnök, Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete. Témakör: A projekt jelentősége a tulajdonosok szempontjából.

Megtudtuk, hogy olyan jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező, jelenleg is működő, központi fekvésű, ugyanakkor erősen lepusztult ipari területek megújítását, tulajdoni, környezeti, urbanisztikai és gazdasági problémák megoldását célozza a projekt, melyek révén a városképet romboló területekből korszerű ipari-gazdasági központok válhatnak. A projekt célja, hogy a barnamezős területeken a gazdasági folyamatok új erőre kapjanak, új munkahelyek jöjjenek létre.

A konferencia célja, hogy a résztvevők kezdeményezéseikkel, javaslataikkal felgyorsítsák a barnamezős, vagyis a nagyrészt használaton kívüli, leromlott állapotú ipari területek életre keltését, hasznosítását. Az együttműködő partnerek olyan módszereket fejlesztenek ki, amelyek összhangba hozzák a barnamezők jövőjéről alkotott építészeti és tervezői elképzeléseket a civil társadalom speciális igényeivel, szükségleteivel.

Az uniós projekt résztvevői tanulmányok készítésével, tapasztalatok cseréjével, konkrét programok kivitelezésével adnak új lendületet a gazdaságos, hasznos eljárások megtervezéséhez, az új gondolatok kivitelezéséhez. Minden egyes lépésüknél számítanak azokra a szervezetekre, cégekre és személyekre, amelyeknek, illetve akiknek érdekük fűződik a barnamezők, a rozsdaövezetek felszámolásához. Találkozási pontokat alakítanak ki a tulajdonosok és a befektetők között a pénzügyi-anyagi források hasznosításáért.

A hárommillió euróval megalapozott projekt vezetésére, a feladatok koordinálására a projekt kezdeményezője, Csepel önkormányzata kapott megbízást az Európai Uniótól. A ReTInA Projekt - több mint 3 millió eurós közvetlen brüsszeli támogatással - hét délkelet-európai ország 10 partnerintézete összefogásával valósul meg. A projekt részt vevői: Kassa - Szlovákia, Iasi - Románia, Galati - Románia, Pernik - Bulgária, Ferrara - Olaszország, Parma - Olaszország, Maribor - Szlovénia, Tavros - Görögoszág, Komotini - Görögország, Budapest - Csepel-Magyarország.

Az egykor mintegy harmincötezer embert foglalkoztató Csepel Vas- és Fémművek bezárása után csaknem húsz évvel először nyílik valódi lehetőség arra, hogy a hatalmas méretű, 200 hektáros egykori gyárterület teljesen megújuljon. Ennek részeként olyan módszereket fejlesztenek ki, amelyek összhangba hozzák a barnamezők jövőjéről alkotott építészeti és tervezői elképzeléseket a civil társadalom speciális igényeivel, szükségleteivel.

Orosz Ferenc - Budapest, XXI. kerület - Csepel alpolgármestere

Az EU által elfogadott projekt keretében egy jövőképet kell meghatároznunk. Azt szeretnénk, hogy ezen a hatalmas, összefüggő 200 hektáros területen a főváros, a kerület, a jelenlegi tulajdonosok, a kerület lakói és a civil szervezetek összefogásával a XXI. század igényei valósuljanak meg. A 100 éves múlttal rendelkező Csepel Vas- és Fémművek területén például lakóparkok, környezetbarát ipar ..., amely vonzóvá teszi a területet a bel- és külföldi magántőke, a befektetők, az állami beruházások számára. Egy olyan Csepelben gondolkozunk, amely élhető, van benne folyamatos fejlődés és integrálódni tud a kerület többi részéhez, kihasználja az adottságait, például a 4,5 km hosszú Duna partot. Szeretnénk a munkásdinasztiák ezreinek újra munkát adni az új technológiák bevezetésével. Olyan Csepelt képzelünk el, amelyre nem csak mi leszünk büszkék, hanem a főváros, az ország és külföld is.

Tóth Mihály - Budapest, XXI. kerület - Csepel polgármestere

Az Európai Uniótól 36 hónapot kaptunk arra, hogy meghatározzuk a 200 hektáros terület fejlesztési irányait. Azt szeretnénk, hogy a városrész szervesen illeszkedjen Csepelhez és vele egységként fejlődjön tovább. A legnagyobb gondot a teljesen szétaprózódott tulajdonviszonyok jelentik, mert a gyáróriás “romjain” ma 280 – hozzávetőleg 8-10 ezer embert foglalkoztató – vállalkozás működik, az önkormányzatnak szinte alig van ott területe. Ráadásul az infrastruktúra is igen elhanyagolt, melynek fejlesztése önmagában is milliárdos nagyságrendű összeget igényel. Csak összefogással valósulhat meg - állami, önkormányzati, valamint a magántőke bevonásával - a gyárterület rendbetétele. Megalapozott reményeink szerint, a konkrét fejlesztéseknek már 5-6 év múlva látható jelei lesznek. De ennek elengedhetetlen feltétele a pénzügyi háttér megteremtése azzal, hogy az Ipari Parkokról szóló jogszabályt módosítja a kormány, illetve a parlament úgy, hogy abban a szóban forgó barnamezős területeket is nevesítik. Jelenleg ugyanis ennek hiányában, a csepeli fejlesztéshez sem központi, sem állami forrásokra nem lehet pályáznunk. És ez nem csak Csepelt érinti, hiszen a fővárosnak 4000 hektár barnamezős beruházásra alkalmas területe van, nem is beszélve az ország többi részéről. Ehhez partnereket keresünk, hogy meg tudjuk változtatni a jelenlegi szabályozást. A fővárosi szakemberek szerint a főváros fejlesztése a következő évtizedben kizárólag déli irányban valósítható meg. Csepelnek ebben a fejlődési, fejlesztési folyamatban központi szerepe lehet. Ezen kívül a 2020-as Olimpia egyik lehetséges helyszíneként is szerepel Csepel. Ha ez mégsem valósul meg, akkor is az Olimpia imázsa mögé felsorakozva tudunk fejlesztési lehetőségeket ajánlani a hazai és a nemzetközi befektetőknek. Egy új 30 ezres város lehetősége adva van, élni kell vele!

Dr. Hitesy Ágnes - HBH, ügyvezető igazgató

A projektet megfogalmazó csoport nevében szeretném elmondani, hogy akkor tud sikeres lenni egy barnamezős beruházás, ha a fejlesztők be tudják vonni az adott területet működtető hatóságokat, a civil szervezeteket, a tulajdonosokat és a lakosság szimpátiáját, egyetértését is megnyerik. Mi erre törekszünk. Kialakítunk közösen egy víziót, hogy mit szeretnénk ezen a területen megvalósítani. De ezt az ígéretet hitelessé kell tennünk, mert csak akkor tudjuk a befektetők számára vonzóvá tenni és eladni. Bízunk benne, hogy a jelenlegi tulajdonosok támogatását megnyerjük, hiszen érdekük - az általuk birtokolt terület értéke a fejlesztés eredményeként jelentősen megnövekszik - hogy mellénk álljanak. Most a projekt elején tartunk, a konferencián a területről beszélgettünk. A második lépcső a fejlesztés lesz, a harmadik pedig a befektetés. A városok három tematikus munkacsoportban fogalmazzák meg a teendőket. Az egyik a tulajdonviszonyokkal, a jogi környezettel és a pénzügyi háttérrel foglalkozik, a másik az urbanisztikai, benne a környezetvédelmi és a városképi feladatokkal, a harmadik pedig a területek lehetséges újrapozícionálását térképezi fel. A hároméves munka során a jelenlegi tulajdonosok, potenciális befektetők, pénzügyi intézmények, szakpolitikusok, nemzetközi szakértők bevonásával “mesterterveket” dolgoznak ki, melyeket nemzetközi befektetési konferenciákon mutatnak be a projektben közreműködő városok.

Nucu Florea - Görögország - a projekt kommunikációs vezetője

A klasszikus kommunikációs formákon és az Interneten kívül befektetői vásárokon kommunikáljuk a projektet. Folyamatos kommunikációt szeretnénk aktív sajtó részvétellel. A szakmai befektetők és a civil lakosság számára - hogy erősítsék egymást - párhuzamosan juttatjuk el az üzenetünket.

(Szabados)