NEMZETI, FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

A felgyorsult világhoz való alkalmazkodást segítjük

Abban a szerencsés helyzetben van Magyarország, hogy 2004. május 1-jével csatlakozott az Európai Unióhoz és tagállamként jogosulttá vált arra, hogy az Európai Uniós forrásokból részesüljön. Ezért a hagyományosan meglévô, költségvetésben szereplô, hazai forrásokon túl, az Európai Uniós forrásból is lehetôségünk van fejlesztésre. Azt gondolom, felgyorsult világunkban minden eszközt meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy versenyképességünkön javítsunk - mondta el lapunknak Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztést felügyelô államtitkára

- Önt a miniszterelnök úr a fejlesztéspolitika gyakorlatias megvalósítására és annak gyorsítására kérte fel. Sikerült már eredményeket elérni?

- Elôször is, az országnak az elmúlt idôszakban meg kellett tanulnia a pályázati rendszer közel sem egyszerű folyamatát. Eközben kialakítottuk az intézményrendszert is, amely képes a pályázatokat hatékonyan lebonyolítani és a kifizetéseket úgy megvalósítani, hogy azok az uniós jogszabályoknak maradéktalanul megfeleljenek. . Ez az alaposság elengedhetetlen, hiszen ha egy pályázó bármely lépésében szabálytalanságot követ el, az uniós forrásokat vissza kell fizetni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,(NFÜ) által működtetett magyar rendszer sikeres és biztonságos. Az uniós források felhasználásában pedig az élmezônyhöz tartozunk.

- ... és hogyan történik a gyorsítás?

- A világgazdasági válságra tekintettel messzemenôen figyelembe vettük a gazdasági szereplôk érdekeit és enyhítettünk a garanciákon, mert fontosnak tartjuk a munkahelyek megôrzését. A vállalatokkal szemben nincs visszamenôlegesen bevétel növekedési elvárás. Ha csökken a bevételük, akkor is megôrizhetik a fejlesztési támogatást. A gyorsításhoz tartozik az is, hogy automatikus pályázatirányítási lehetôséget vezettünk be. Ha megfelel a kiírásnak a pályázó, jogosult a támogatásra. Tudni kell azt is, hogy az Unió alapvetôen utófinanszíroz. Most azonban, a pályázási kedv ösztönzésére 40 %-os elôleget fizetünk, ami nagy segítség a vállalkozóknak. Ezzel lényegében megoldottuk az elôfinanszírozás kapcsán korábban meglévô problémát azzal, hogy a szerzôdés aláírását követôen 15 napon belül átutaljuk a 40 %-os elôleget, és a pályázó megkezdheti a megvalósítást.

De a gyorsítás nem áll meg az uniós forrásoknál Például mindenki tudja, hogy Magyarországon az építési engedélyezés korábban milyen hosszú folyamat volt, több szakhatóság engedélyét is be kellett szerezni. Az építésügyi gyorsítási csomagokkal ennek menetét jelentôsen felpörgettük. Például a szakhatósági eljárások esetében az általános ügyintézési határidôt 15-ra csökkentettük. A vállalkozás indításához szükséges egyéb feltételeket is egyszerűsítettük ...

- Melyek a legfontosabb területek, amelyeket támogatnak és mekkora az összeg, amely hozzáférhetô a vállalkozások számára?

- Nagy figyelmet fordítunk a közlekedésre, az egészségügyre, a társadalmi megújulás programjára, hiszen nemcsak betont építünk, hanem a tudás megszerzése is fontos eleme ezeknek a projekteknek. Ma arra kell koncentrálnunk, hogy nemcsak a növekedést kell segítenünk, hanem a megmaradást is támogatnunk kell. 1400 milliárd forintot meghaladó vállalkozáserôsítô programot indítottunk el 2008-ban. Ez visszatérítendô és vissza nem térítendô támogatást tartalmaz. Egyrészt van kamat támogatott hitel, amely tízmillió forintot jelent 10 évre, jegybanki alapkamat alatti költséggel. Például egy mikro-vállalkozás - kôműves és csapata - aki családi házakat épít, megveheti belôle a betonkeverôt, az eszközöket. Pályázati kiírások százai biztosítják egy-egy konkrét fejlesztés megvalósítását. Ilyen például, amikor a hatékony működés érdekében napkollektorokat, napelemeket építenek be, ami jelentôs költségcsökkentést eredményez. Vannak vissza nem térítendô támogatások is, amikor a beruházásnak 30-50 %-át támogatjuk azért, hogy minél gyorsabban megvalósuljon. Nagyon népszerű a technológiafejlesztés is, amikor például korszerűsítenek egy nyomdagépet. Néhány tízmillió forintos fejlesztésbôl a kis- és középvállalkozásokat jelentôs mértékben tudjuk segíteni. Emellett1800 milliárd forintot meghaladó értékben beruházásélénkítô csomagot hirdetett a kormány. -Ennek keretében település központok, egyetemi centrumok, iskolák, óvodák százait újulhattak meg az elmúlt hónapokban.

- Milyen arányban fogadják el a pályázatokat?

- Átlagosan a pályázatok több mint 50 %-a elfogadásra kerül. Azt mondhatjuk, egy pályázati kiírás akkor jó, ha legalább kétszeres a jelentkezôk száma, hiszen ekkor egészséges versenyrôl beszélhetünk, amelynek köszönhetôen a legjobb pályázatok valósulhatnak meg. Nehéz a helyzet, hiszen sok a remek pályázat.

- Ilyen esetben lehet bôvíteni a forrást?

- Volt erre is példa, hogy átcsoportosítással bôvíteni tudtuk a forrást. Persze nem egyszerű, mert a mozgásterünk korlátozott. Hét éves fejlesztési ciklusban dolgozunk, melyet két éves akciótervekre bontunk fel. Példaként hadd említsek egy nagyon sikeres programot az Új Tudást. Ez mintegy 130-140 milliárd forint plusz forrást biztosít a közoktatásnak, részben hazai, nagyobb részben uniós költségvetésbôl. A pénzt jórészt tehetséggondozásra, esélyegyenlôségi programokra, iskolafelújításokra és a pedagógusok bérének minôség központú kiegészítésére fordítja a kormány.

- Úgy tudom, Önnek szívügye a Ráckevei-Soroksári Duna revítalizációja, melynek költsége mintegy 35 milliárd forint. Hol tart ez a projekt?

- Ez a projekt a Ráckevei-Soroksári Dunaág természeti értékének megôrzését, megmentését célozza. A folyószakasz - amely nagyobb, mint a Velencei-tó - az elmúlt évtizedek alatt rendkívüli kárt szenvedett, mert belekerült Budapest tisztítatlan szennyvize. Most lehetôség van arra, hogy javítsuk a természetes környezetet, amely a térség élhetôsége szempontjából is alapvetô fontosságú. Négy fontos elem valósul meg ebben a projektben: Elôször is a hordalékot el kell távolítani, ami iszapkotrást jelent.

A második lépésként az ide beömlô Pesterzsébet tisztított szennyvizét át kell vezetni a Nagy Duna ágba.

A harmadik része a tervnek a vízszintszabályozás, ehhez a Tassi zsilipet kell felújítani, helyre állítani. És negyedikként meg kell oldani a csatornázást, a szennyvízkezelést, hogy a part menti sávból se kerüljön be szennyezés a Dunába. A teljes körű tervezés már megtörtént, nagyprojektként várhatóan még ebben az évben a kormány határozatával Brüsszelben benyújtásra kerül és a jövô év elején, megkezdôdhet a kivitelezés is.

- A Csepel-szigeten jó az együttműködés a polgármesterek között?

- Mivel a szigetbôl mindenkinek csak egy szelete van, így az együttműködés elengedhetetlen! Például a településeknek csatornatársulásokat kellett létrehozni, a sikeres beruházások érdekében. De az együttműködés már működik a Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulásban is, ahol számos közös programunk van, például a közösen fenntartott Szociális Intézmény, amely térségi feladatokat lát el. Ezen kívül megalakult a Parti Sáv Önkormányzati Társulás. A polgármesterek igyekeznek összefogással minél több fejlesztési feladatot megvalósítani.

- Milyen adottságai vannak ennek a területnek?

- A Csepel-sziget fantasztikus adottságokkal rendelkezik, nemzetközi folyam partján, nemzetközi autópályák találkozásánál, kétmilliós város közelében, 20 percre egy nemzetközi repülôtértôl. Ezek mind olyan lehetôségek, amelyekkel élni kell! Az itt élôk számára ez az igazi kihívás.

- Gondolom, vannak befektetôk. Mostanában adtak át a szigeten egy Ipari Parkot ...

- Több Ipari Park is van a szigeten. Most bôvült például a volt Csepel-Autógyár területén több mint 80 hektáros ÁTI-Sziget Ipari Park (barnamezôs rehabilitálás), ahol a régi épületek felújításával biztosítják a helyet az új technológiáknak. Folyamatosan érkeznek a cégek és vállalatok, a kicsi pékségtôl kezdve, egészen a Skandináv nagyvállalatig, ahol ipari porszívókat szerelnek össze.

- Milyen hasonló, fontosabb témákat lehetne kiemelni, amelyek még idén, vagy jövôre révbe érnek?

- Számos hasonlóan nagy projektünk van. Magyarország Európában élen jár a nagy projektek számában. Például olyan nagy jelentôségű, környezetvédelmi projektjeink vannak, mint Békéscsaba és környéke szennyvízkezelése, a IV-es Metro támogatása, vagy a Pólus városok: Szeged, Debrecen, Miskolc, közlekedési infrastruktúrájának megoldása. Ezek olyan nagy beruházások, amelyek mind megkönnyítik az emberek életét. Kétszázmilliárd forint fordítható 2010-ig település rehabilitációra. A városközpontok felújításával nemcsak a települések szépülnek meg, de munkahelyek is létesülnek. Nem véletlen, hogy az önkormányzatok szívesen pályáznak ilyen célú támogatásra.

- Bemutatná az Európai Uniós támogatások felhasználásának stratégiáját és gyakorlatát?

- 2007 a tervezés éve volt. 2008-ban megszülettek a konkrét döntések, megjelentek a pályázati kiírások. A pályázók beadták a pályázataikat, az illetékes szervezetek meghozták a döntéseket. Ma az államnak 1200 db, három millió forintot meghaladó projektje van az országban. A magángazdaságok ezrei támogatottak. Bármerre megy valaki az országban, mindenhol azt látja, hogy zajlanak az építkezések. Épülnek a kerékpárutak, a városokat elkerülô utak. Városközpontokat, kórházakat újítanak fel, amelyek a városlakók életét komfortosabbá teszik. Megkezdôdött az energia racionalizálási program megvalósítása is. 2009-ben tovább folytatódik a pályázatok megvalósítása, de ezzel egyidejűleg a következô idôszak tervezése is elkezdôdött. Újabb pályázati kiírások jelennek meg, most például a kereskedelmi szálláshelyek bôvítésére és újak építésére lehet pályázni. Csak hogy egyet említsek, ezzel lendületet kaphat az egyre népszerűbb wellness szolgáltatások fejlesztése, mind a hazai mind a külföldi látogatók számára. Épp a munka közepén vagyunk. Az Európai Bizottság jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai közötti és a programokon belüli átcsoportosításokat, ennek köszönhetôen 111 milliárd forinttal bôvült a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretösszege.

- Hol áll Magyarország nemzetközi összehasonlításban a támogatások felhasználásában?

- Darabszámban az elsô harmadában. Az európai fejlesztési pénzek merítésében az új uniós tagállamok közül mi vagyunk a legeredményesebbek. Magyarország volt az elsô, amely a forrásokat a pályázók rendelkezésére bocsátotta. Az intézményrendszerünk képes volt a lehetôségeket idôben biztosítani, így a sikeres pályázatok nem csak a pályázóknak, hanem az ország egészének is hasznosak. Legmarkánsabb az elsô szakasz 2004-2006 volt, amikor részidôben csatlakoztunk be a forrás felhasználásba. Ennek az idôszaknak már az elszámolását végezzük, ami nagyon jó eredmény. Hiszen ha valaki támogatást nyer el, akkor két éve van a megvalósításra. Az elszámolás határideje 2008 december 31., ám a határidô egész Európában módosult 2009 június 31-re. Magyarország a rendelkezésére álló források 99,5 %-át már kifizette a pályázóknak. Az összes rendelkezésre álló forrást felhasználtuk, ami azt mutatja, hogy Magyarország megtanult pályázni.

- Az intézményrendszert jónak tartja, vagy még kellene rajta javítani?

- Mindig lehet valamit jobban csinálni! Törekednünk kell például a pályázatok minél precízebb kiírására. E folyamatban a társadalmi egyeztetések elmaradhatatlan lépcsôfokok. Figyelnünk kell arra is, hogy az Európai és a hazai szabályokat egyaránt betartsuk. Például az automatikus pályázatoknál sem szabad idôben elcsúsznunk. Tudjuk, nagyon fontos a pályázóknak, hogy minél elôbb kifizetésre kerüljenek a számláik, ebben az ügyintézôknek is nagy szerepe van, amin nap - mint nap, javítani kell. Szükség van arra is, hogy azok a szervezetek, akik a bírálatokat végzik az intézményrendszer részeként, jó döntéseket hozzanak. Összefoglalva azt mondhatom, minden nap törekednünk kell a pályázóbarát, ügyfélbarát megközelítésre.

- A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is volt. Tudja a tapasztalatait kamatoztatni a minisztériumban?

- Mindenképpen! Ha csak az elmúlt évtizedet nézzük, akár a megyei közgyűlésben, akár pedig polgármesterként Taksonyban, mindig része volt a munkámnak a térség-, a területfejlesztés. A létrát végigjárva jutottam oda, hogy a korábbi tapasztalataimat felhasználva az 1200 darab állami projekt, a 2440 milliárd forint megrendelés egyenes úton halad a megvalósítás felé.

- Hogyan látja Magyarország lehetôségeit és jövôjét?

- A világgazdasági válság óriási kihívást jelent minden ország számára. A kérdés az, hogy a mi hajónk hogyan tud továbbhaladni. A legfontosabb, hogy amikor újra beindul a világgazdaság versenye, jó pozícióban legyünk. A gazdasági fejlôdésünket úgy kell meghatározni, hogy az Európai Uniós átlag felett tudjunk teljesíteni. Ehhez elengedhetetlen a magyar gazdaság teljes kifehérítése, mert ez ad lehetôséget arra, hogy többen, de egyénenként kevesebb adót fizessünk. Össze kellene fognunk a politikai nézeteltérésektôl függetlenül, hiszen ezek garantálják ország, a polgárok életkörülményeinek javulását.

- Lát esélyt egy társadalmi szerzôdés megkötésére - Írországhoz hasonlóan - a politikai erôk között?

- Reménykedem abban, hogy a közeljövôben létre jöhet olyan társadalmi közmegegyezés, hogy a fô folyamatokban a fejlesztés ügye mellett - hiszen ebben már közmegegyezés van - más területeken is konszenzus jöhessen létre. Korábban már voltak erre kezdeményezések, például ilyen a nyugdíj-intézményrendszer átalakítása, amely ismét újabb lépéseket követel és fog a jövôben is. Folytatni kell közmegegyezéssel az egészség intézményrendszerének átalakítását is. Elengedhetetlen, hogy a közigazgatás és annak szolgáltatásai hatékonyabbak legyenek. Az oktatás ügye is rendezést igényel. És pontosan meg kell mondani, hogy a befizetett adóért mit kapunk cserébe.

- Mi a célkitűzése, mit szeretne elérni?

- Szakmai értelemben azt, hogy az uniós források felhasználása minél sikeresebb legyen. Hadd osszam meg Önnel egy markáns élményemet. Nemrég Jászszentlászlón voltam, ahol az újonnan épített kerékpárutat adtuk át. Ez a gyerekek közlekedésének biztonságát szolgálja. Ne az út szélén kerékpározzanak iskolába menet. Ugyan ezen a kerékpárúton el lehet jutni a kiskunmajsai fürdôbe is - ahol a felújítás jelenleg is zajlik - amelyet a környékrôl, de külföldrôl is sokan látogatnak, mert a rekreációban segít. Kiskunmajsára beérve épp mikor ott jártam, olyan szakrendelô épült, ahol a falak mellett földhôszondákat telepítettek, amely energiatakarékos működtetést jelent. Láttam a Katolikus Általános Iskola épületét, amelyet idén bôvítettek. A belvárosban az egész utca felújítás elôtt állt. Csak ebben a kiskunmajsai térségben az elmúlt években 15 milliárd forint fejlesztést követhetünk nyomon. Ennek a munkának szeretnék részese lenni a jövôben is.

- A Google keresôben láttam, hogy Huston város (Texas) díszpolgára. Mi ennek a története?

- Ez még a 90-es években történt, amikor a megtisztelô címet felajánlották. Magyar delegáció tagjaként egy katasztrófa elhárító központ munkáját ismerhettem meg Texasban. Sok hasznos tapasztalatot szereztem. Emlékszem, nagyon tetszett, hogy a mentôk, a tűzoltók, a rendôrség, a katasztrófa védelem közös központjában egy nagy monitoron kísérték figyelemmel mi történik a városban. Megszerettem Texast, azóta többször voltam náluk.

- Ön sportos alkat. Van ideje edzeni? Hogyan tölti a szabadidejét?

- Reggel öt és hat óra között futással kezdem a napot. A félmaratont is teljesítettem. Azért szeretem a futást, mert ezt lehet leginkább igazítani a munkámhoz. Legfontosabb persze a család, szabadidômet velük töltöm. Két gyermekem van, a lányom fôiskolás, a kisfiam pedig most kezdte az iskolát, így nagy az izgalom.

(Szabados)