MŰVÉSZPORTRÉK

A színek szerelmese

B. Mezei Éva festőművész igen sokoldalú. A nemzetközi rajzversenyeken elért díjak, az ifjúkori Désy Hubert István körben folytatott rajztanulás után, a Moszkvai Nemzetközi Intézet pénzügyi szakán szerzett diplomát. Mikor hazatért mégsem a közgazdaság területén, hanem a médiában helyezkedett el és azóta is újságíróként tevékenykedik. A festést azonban nem hagyta abba, a közelmúltban Balatonkenesén - a Hotel Marina Port szállodában - volt kiállítása, ennek kapcsán kerestem fel a művésznőt. Miközben a festményeit mutatja, mosolyogva mondja - alkotni jó, szárnyakat ad és átsegít a hétköznapokon.

- Emlékezete szerint mikor volt az első ihletett pillanata, amikor úgy érezte, hogy festenie kell?

- Már az általános iskolában rajzszakkörbe jártam és 9 esztendősen nyertem az első rajzversenyt Indiában. Minden szabadidőmet ennek szenteltem. Később a Képzőművészeti Főiskolán szerettem volna továbbtanulni, ám a családi kupaktanács úgy döntött, hogy egy stabilabb megélhetést biztosító pályát válasszak.

- Mikor kezdett komolyabban a festészettel foglakozni?

- Húsz éves voltam, mikor sok szabadidővel rendelkeztem és újra elkezdtem festeni. Amikor egy barátom meglátta a képeimet, arra bíztatott, hogy folytassam és rendezzünk kiállítást belőle. Témaválasztásomat a természet hangulatai adták elsősorban, de szerepeltek köztük nonfiguratív alkotások is. A festészet terén lehetőségem nyílt Kazanlár Ámin Emil ezoterikus iskolájában folytatni tanulmányaimat. Itt főleg a tarot kártya figuráit festettük, miközben a tanokat is megismertük és jósolni tanultunk.

- Milyen technikával dolgozik? Melyek a kedvenc témái?

- Főként figuratív képeket festek, ám vannak korszakaim, amikor absztrakt képek kerülnek ki a kezem alól. Szívesen készítek kollázsokat, amelyekhez előszeretettel használok fel természetes anyagokat, például kagylókat, csigákat, csipkéket, gyöngyöket. Az egyik képem velencei maszk felhasználásával készült, amit kifestettem és csipkével, bársonnyal, kagylóval kiegészítettem. De nagyon szeretem az állatokat, különösen a lovat, amely számomra a szabadságot jelenti. Sok képem szól a természetről, de kedvelem a portrékészítést is. Az ezoterikus látásmódom a mai napig megmaradt.

- Hol láthatjuk a képeit legközelebb? Legutóbb Balatonkenesén volt kiállítása ...

- A Balaton környéki kiállításokon szívesen veszek részt. Balatonkenesén van nyaralóm és ha csak tehetem, ott töltöm a szabadidőmet, mert a természet mindig elbűvöl. A színek szerelmese vagyok, ihletet kapok egy naplemente, egy szép virág, vagy éppen egy tarka pillangó látványától. A kiállítás idő és szervezés kérdése.

- Mi az, ami még kitölti az életét?

- Szívesen készítek olyan ajándékokat, amelyben a saját kezem munkája van, például dekoratív mappákat, díszdobozokat. A ruháimat is én dekorálom - gyöngyökkel, szalagokkal dobom fel a már megunt egyszerű darabokat -, vagy éppen egy táskára varrok díszeket, ragasztok prémeket. Szeretek mindent, ami a kézművességgel kapcsolatos. Próbálkoztam kerámiával, sőt a korongozást is folytatni szeretném.

 

Herbert Veronika