VÍZ - ÉLET - ÉPÍTÉSZET

80 000 köbméter víz a Gellérthegy gyomrában

A Gruber József víztároló medence építését 1980-ban fejezték be. A létesítmény a budapestiek folyamatos vízellátásában játszik fontos szerepet: a nappali időszak fokozott vízigényét az éjszakai időszakban feltöltött tároló segít kielégíteni. A látogatók az Építészet hónapja rendezvénysorozat keretében október 2-án 10.00 és 18.00 óra között, valamint október 10-én 10.00 és 16.00 óra között csodálhatják meg a földalatti csarnok vízben tükröződő 106 oszlopát. Az érdeklődők a Sánc utca és Orom utca sarkán található bejáratnál juthatnak be a víztárolóba.

A Fővárosi Vízművek legújabb víztornyának tavalyi átadásakor többen egy ufóhoz, űrhajóhoz hasonlították az új építményt, ami nem is csoda: a Budafoki Víztorony mind külső megjelenésében, mind építészeti és technikai szempontból egyedülálló víztároló létesítménynek tekinthető. A 3000 köbméter vizet befogadó kehely hatalmas tömege ellenére is lebegőnek, súlytalannak tűnik, mivel törzse nem súlypontja alatt helyezkedik el. Méretei impozánsak: a látogatók negyven méteres magasságból csodálhatják meg a Nagytétényi-fennsíkot és környékét. A Budafoki Víztorony terveit a Narthex Építészeti Kft. készítette. A kivitelezésre kiírt pályázatot a 31-es számú Általános Építő és Csúszózsalus Kft. nyerte meg. A Tétényi-fennsíkhoz tartozó terület helyi védettség alatt áll, ezért az építést kivitelező társaság szigorú környezetvédelmi normák betartásával építette a víztornyot, amely átadása óta kedvelt témája az arra járó fotósoknak, de kapuit csakis október 9-én 10.00 és 18.00 óra között nyitja meg az érdeklődők előtt. A Budafoki Víztorony a 7-es főútról, közösségi közlekedéssel pedig a Kosztolányi Dezső térről induló 150-es autóbusszal közelíthető meg.

A víztorony az egyetlen olyan víziközmű-létesítmény, amely jól láthatóan kimagaslik a környezetéből úgy, hogy egyben a táj részévé válik. Vízellátás szempontjából a legbiztonságosabb megoldás. Funkciója, hogy csúcsidőben a magasan elhelyezett tartályból a vizet a hálózatba juttatva megfelelő nyomást hozzon létre a vezetékekben. Csúcsidőn kívül (általában éjszaka) a tartályba szivattyúzzák a vizet, készülve a másnapi működésre. Egyik fázis sem jár zajjal, ezért az üzemelő víztorony nem zavarja a környéken élőket. Budapesten az idők során tizenhat közüzemi víztorony épült. Ezekből mára csak tíz maradt meg, de mindössze három üzemel eredeti funkciójában. A leghíresebb és egyben leglátványosabb a margitszigeti műemlék torony, jelenleg kiállítótér. A működő víztornyok legszebbike a svábhegyi Eötvös-torony. A két legfiatalabb, a Lakatos utcai és a csepeli nagyon hasonló tervek alapján készült a nyolcvanas évek elején. A műemlék víztornyok (illetve a gellérthegyi víztároló) jól példázzák, hogy egy ipari létesítmény is lehet értékes, városképileg fontos és látványos eleme a környezetnek.

A XVI. kerület egyik impozáns épülete a Budapesti úton található, hatalmas gondozott parkkal körülvett, 1972-ben épült rákosszentmihályi gépház és a hozzá tartozó 10 000 köbméteres víztároló medence. A pesti alsó zónához tartozó medence zongora alakú, feszítettbeton-eljárással készült, magassága 7 méter, a legmagasabb üzemi szint 6 méter. Ez a medencetípus a legelső kísérleti építmény Magyarországon, melynek építési tapasztalatait a gellérthegyi kétszer 40 000 köbméteres létesítmény építésénél hasznosítottak. A zongora alakú formának, valamint a medencében található terelő oszlopoknak köszönhetően pangó víz nem alakulhat ki a medencében. Hidraulikai szempontból ez ma a legtökéletesebb vízáramlást biztosító medencetípus. A födémszerkezet stabilitását 22 tartópillér biztosítja. A nyári időszakban naponta 60 000 köbméter, télen napi 45 000 köbméter víz áramlik innen ki a Cinkotai úton lévő 10 000 köbméteres medencébe és a leágazások fogyasztóihoz. Erről a hálózatról kapja a vizet a mátyásföldi és a ferihegyi gépház is, melyek a magasabb hálózati nyomást igénylő területek (Mátyásföld, Rákoshegy) zavartalan vízellátását biztosítják. Az érdeklődők október 16-án 10.00 és 18.00 óra között tekinthetik meg a kelet-pesti felső zóna ellátásában hatalmas szerepet betöltő létesítményeket.

A csepeli ivóvíz-kezelőművet 1996 márciusában helyezték üzembe a XX. század utolsó éveinek egyik legnagyobb közműberuházásának eredményeként. Az üzemben minden egyes technológiai lépcső hangsúlyozottan környezetbarát, a legkorszerűbb, világszínvonalat képviselő, közvetlen irányítószemélyzet nélkül működő megoldás. A csepeli ivóvíz-kezelőműnek legfontosabb feladata, hogy fogyasztásra alkalmassá tegye a csepeli és halásztelki kutak vizét. Az ultramodern, világszínvonalú, környezetbarát technológiának köszönhetően a szolgáltatott víz kifogástalan minőségű. A látogatók október 2-án 10.00 és 18.00 óra között léphetnek be az egyébként látogatóktól elzárt kezelőműbe.

A budai vízellátási rendszer a kezdeti próbálkozásokat követően 1881-ben, a Fővárosi Vízművek első igazgatója, Wein János terve alapján épült ki. A "Duna jobb parti I. szivattyútelep" gépei a budaújlaki partszakaszon termelték a vizet, amely előbb az alsó József-hegyi medencébe, majd onnan, a közismert közlekedőedény elvén, a 4500 m3-es Krisztinavárosi medencébe töltődött. Az Istenhegyi út elején, a Krisztinavárosi telep medencéje mellett épült meg később a "Duna jobb parti II. szivattyútelep", amelyben a kor technikai színvonalának megfelelően gőzgépek és dugattyús szivattyúk végezték a munkát. A Krisztinavárosi telep megépítése óta azonban már új évezredet írunk, így a berendezések természetesen több felújításon és cserén is átestek az elmúlt évtizedek alatt, sőt a kiszolgálási területeik is megváltoztak. Épületei, műtárgyai azonban még ma is az 1940-es évek hangulatát tükrözik. Azt pedig csak kevesen tudják, hogy a hatalmas, gondozott zöld terület alatt két, összesen 23 500 m3 űrtartalmú tárolómedence bújik meg. Érdekessége az is, hogy az 1882-ben gőzgépes üzemre épült gépház ma az áramellátási zavarok esetén működő áramfejlesztő generátort rejti. Az érdeklődők október 16-án 10.00 és 18.00 óra között látogathatják meg a gőzgépes üzemre épült gépházat.

A díjat a kamara minden évben egy alkalommal adományozza azoknak a vállalkozásoknak, amelyek jelentős szerepet töltenek be Budapest és Magyarország gazdasági életében, valamint kapcsolódnak a kamarai mozgalomhoz is. A díj elnyeréséhez alapvető feltétel továbbá, hogy a kitüntetett működési területén kiemelkedő tevékenységet folytasson, valamint hogy a vállalatot a folyamatos fejlődés, a magas színvonal, a példamutató helytállás és a felelősségvállalás jellemezze. A BKIK véleménye szerint a Fővárosi Vízművek Zrt. stabil működésével, kiemelkedő szolgáltatásával folyamatosan hozzájárul a főváros gazdasági tevékenységének biztosításához, a környezet védelméhez. Kapcsolata a civil szervezetekkel és a lakossággal kifejezetten jó, kamarai munkájában és kommunikációjában továbbra is az együttműködés javítására törekszik.