Az Öko-innovációt az EU Versenyképességi és Innovációs Programja, a Competitiveness and Innovation Programme (CIP) támogatja, ezáltal jelentősen hozzájárulva a Környezetvédelmi technológiák európai akciótervének (Environmental Technologies Action Plan - ETAP) megvalósulásához. A program főleg a környezetvédelmi - terméket, szolgáltatásokat, menedzsmentet vagy eljárásokat kifejlesztő kis- és középvállalkozások olyan beruházásait segíti, amelyek még nem jutottak el a sokszorosíthatóság állapotába, de piacképességűk és környezetvédelmi hatásuk bizonyított. A versenyképességért és az innovációért felelős végrehajtó ügynökség, az Executive Agency for Competitiveness and Innovation (EACI) gondozásában megjelenő pályázat beadási határideje 2010 szeptember 9-e. A kiválasztásra került projektek költségvetésük 50 %-ig támogathatók.

A pályázati kiírás a természeti források felhasználásának hatékonyságát növelő beruházások tőkéhez jutását segíti, ezáltal javítja az újrahasznosító iparágak versenyképességét, és támogatja az innovatív termékek fejlesztését. Emellett ösztönzi az olyan fenntartható épülettechnológiai termékek fejlesztését, amelyek zöldebb fejlesztésű építéstechnikai alapanyagokat és technológiákat, újrahasznosított anyagokat tartalmaznak, illetve lehetővé teszik a megújuló energiaforrások jobb felhasználását. Az élelmiszer és ital szektorban segíti a tisztább gyártási és csomagolási folyamatok fejlesztését, és új utak keresését a gyártási hulladék-veszteségek csökkentésére. A pályázat kiterjed a "zöld üzleti megoldásokra", a beszerzési metódusok hatékonyságának javításától, a természeti források óvatosabb felhasználásán keresztül a gyártási folyamatok zöldebbé tételéig, egészen a szállítói láncolat fenntartható gyakorlatainak fejlesztéséig.

2008 és 2013 között a CIP programmal megvalósuló öko-innovációs kezdeményezések teljes költségvetése 200 millió euró (mintegy 57 milliárd Ft). A program rendkívüli sikerességét az is mutatja, hogy 2008-hoz képest a 2009-ben 50%-kal növekedett a pályázati kedv, így 32 országból 614 szervezet pályázott. Spanyolország, Olaszország és Németország nyújtotta be a legtöbb javaslatot, de új belépők is megjelentek Izlandból, Szerbiából és Albániából.

2010 nyarán közel 100 projekt fut, amelyeket az Európai Unió közel 60 millió euróval támogat. A támogatási források mellett a kiválasztott belépők nagyjából ugyanekkora összeget mobilizálnak a privát szektor és azon közintézmények tőkéjéből, amelyek részei voltak az adott projekt-konzorciumnak.

Az Európai Bizottság 2009 júliusában indította el European Energy Programme for Recovery (EEPR) elnevezésű gazdaságélénkítő programját, amelynek célja a gazdasági visszaesést követő fellendülés ösztönzése. A program támogatási keretéből mintegy 114 millió EUR (32 Mrd Ft) nem került felhasználásra, így az Európai Tanács Energia Munkacsoportjának legutóbbi ülésén kezdeményezte e források átcsoportosítását illetve újra elosztását.

E fel nem használt források uniós és tagállami szinten is, kiemelkedő többletforrásként jelenthetnek meg az energiahatékonysággal és megújuló energiával kapcsolatos beruházások finanszírozásánál, valamint áttételesen hozzájárulnak a fenntartható energiafejlesztések előmozdításához is - ismertette Olajos Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Energia és Klímapolitikai helyettes államtitkára az EEPR-rendelet módosításának hátterét.

A módosítástervezet részletes vitájára az Energia Munkacsoport július 7-ei ülésén került sor. A támogatások lekötésének határideje 2011. március 31.

A munkacsoport júniusi ülésén, hazánk képviselője Jakab Marianna ismertette a magyar álláspontot, miszerint Budapest támogatja a felhasználásra nem került 114 millió euró (közel 32 milliárd forint) átcsoportosítását az energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezések finanszírozására. A magyar kormányzat egyetértett azzal a célkitűzéssel is, hogy a beruházási támogatások kedvezményezettjei az önkormányzati és regionális állami szervezetek legyenek, valamint olyan magánvállalkozások, amelyek e hatóságok nevében járnak el.

Nagy Attila, magyar képviselő szorgalmazta, hogy a pályázati rendszer kialakításánál vegyék figyelembe a tagországok eltérő gazdasági, pénzügyi és intézményi hátterét és ennek megfelelően a tagállamok számára azonos feltételeket biztosító rendszert dolgozzanak ki. Az Európai Bizottság a magyar felvetésre reagálva, az ésszerű földrajzi és pénzügyi egyensúlyt megteremtő pályázati struktúra mellett tette le a voksát.

A tervezet szerint az EEPR második ütemében már a kis- és közepes méretű városok, kezdeményezések, valamint innovációs, demonstrációs és pilot projektek támogatására is lehetőség nyílik.

A Visegrádi 4-ek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, melyet magyar részről Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Cseh Köztársaságtól a mezőgazdasági miniszter-helyettes, lengyel és szlovák részről a mezőgazdasági minisztérium helyettes államtitkára, a bolgár kabinetfőnök, Romániából a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, valamint a szlovén miniszter írt alá.

Meggyőződésünk, hogy 2013-at követően is szükség lesz erős Közös Agrárpolitikára. A KAP-nak teljes mértékben meg kell tartania közösségi jellegét és tiszteletben kell tartania a szolidaritás és a tagállamok közötti egyenlő bánásmód alapelveit, a pénzügyi feltételeket biztosító rendszert. A KAP-nak a továbbiakban is meg kell őriznie a jelenlegi támogatás nagyságrendjét. A közvetlen támogatásoknak a jövőben is nagy szerepet kell kapniuk a mezőgazdasági jövedelmek stabilitásának biztosításában, a közjavak előállításában. A jövő Közös Agrárpolitikájának sikere megkívánja, hogy az anyagi támogatást a jövőbeli célokhoz kössük, ezért a történelmi alapú kritériumrendszertől el kell szakadni, hiszen a jelenlegi rendszer a támogatások igazságtalan elosztását okozza.

Fontos, hogy a KAP megfelelő hangsúlyt fektessen az élelmiszerellátásra, az egészség- és élelmiszerbiztonságra, környezetünk védelmére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a vízzel való takarékosabb, hatékony gazdálkodásra, a biodiverzitás és a mezőgazdasági potenciál fenntartására, a mezőgazdasági üzemek sokszínűségének megőrzésére, a megújuló energiaforrások részarányának növelésére. Mindezen szempontokat az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari modell nemzetközi versenyképességének fenntartásával kell összehangolni.

A KAP vidékfejlesztési forrásait, a Kohéziós Alapokkal együtt, az élhető, megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkező, munkát és megélhetést biztosító vidék megteremtésének szolgálatába kell állítani. Fokozott figyelmet kell fordítani a munkahelyteremtésre, az önfoglalkoztatásban rejlő perspektívák kibontakozásának támogatására, a vidéki turizmus fejlesztésére, a helyi piacok működőképességének megerősítésére, a helyben termelt speciális élelmiszerek piacra jutásának megkönnyítésére. Elengedhetetlen a minőségi közszolgáltatások vidéki elérhetőségének szélesítése, az életszínvonal növelése.

Annak érdekében, hogy a gazdák bizalommal forduljanak Európa mezőgazdasága felé, a növekvő piaci bizonytalanságok ellenére is biztosítanunk kell számukra a tisztességes jövedelemszintet. Olyan szabályozási keret kialakítására van szükség, mely képes extrém piaci ingadozásokból és időjárási anomáliákból fakadó helyzetek kezelésére. Hasonlóan fontos az élelmiszerlánc egyes szereplői közötti korrekt kapcsolatrendszer kialakulásának elősegítése is.

Központi kérdésnek tekintjük a KAP érdemi egyszerűsítését, jogszabályrendszerének átláthatóbbá, egységesebbé tételét azért, hogy könnyebben érthető és alkalmazható legyen a mezőgazdasági termelőknek, és elfogadható az adózó állampolgároknak.

A WTO Dohai forduló fejlesztési céljait elismerjük, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fejlesztési célok elérése nem tántoríthatja el a Közösséget az európai mezőgazdasági ágazatban az azonos versenyfeltételek biztosításától és nem nehezítheti, hogy a KAP megfeleljen az új kihívásoknak.

A jelenlevő országok fontos eszköznek tartják a nemzeti agrárpolitikai célok megvalósításában a földvásárlás jogi korlátozásának fenntartását.