- Parlamenti államtitkárként a Fejlesztési Minisztérium - elmúlt hetekben - előterjesztett és az egész ország számára nagy jelentőségű törvényeket képviselem a Parlamentben, ilyen volt a vagyonról szóló törvény, a közberszerzési törvény, ilyen a parlament záróülésén végszavazásra került média törvény. Ezeknek a parlamenti tárcaképviseletét látom el. Illetve a Bizottságokban képviselem a tárcát.

- Mivel a bonyolult eljárási rend és a nehéz jogalkalmazás miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások sokkal nehezebben voltak képesek egyáltalán indulni közbeszerzési eljárásokban, mint amennyire ez kívánatos lenne, a jelenlegi változások közül most mindegyik azt szolgálja, hogy átlátható, egyértelmű szabályok segítsék a pályázókat, ezen belül is leginkább a hazai kis és középvállalkozókat. A pénzügyi alkalmasság eddigi feleslegesen szigorú előírásai miatt például a hazai kis- és középvállalkozások nem voltak képesek nemhogy ajánlattevőként, de még 10 százalék feletti alvállalkozóként sem indulni a közbeszerzési eljárásokban. A mostani javaslat enyhíti az előírásokat és ezzel a kezdő vállalkozások számára is lehetővé teszi a közbeszerzési eljáráson való részvételt. A Javaslat ugyanis előírja, hogy bármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt írt elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás ajánlatot tehet, ha működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit most az ajánlatkérő be kíván szerezni. A benyújtott javaslat korlátozza az alvállalkozókkal kapcsolatos túlzott alkalmassági feltételek előírását és új kivétel megteremtésével könnyebbé teszi az őstermelőktől történő beszerzést. Ezzel együtt a módosítás bővíti a magas árbevételű cégek közbeszerzési eljárásokból való kizárásának lehetőségét. Továbbá a közbeszerzési törvény, a gazdaságot megbénító körbetartozás felszámolása érdekében, három fontos módosítást tartalmaz.

Egyrészt az ajánlattevő (ha részszámlák is vannak, minden részszámla kapcsán) a kifizetés előtt be kell, hogy jelentse az ajánlatkérőnek, hogy az általa igénybevett alvállalkozóknak milyen összeg jár az adott (rész)számlából és először csak erről az összegről jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé. Ha az alvállalkozók követeléseit kielégítette és ezt igazolja az ajánlatkérő felé, akkor jogosult a (rész)teljesítés ellenértékének többi részére vonatkozó számla kiállítására. Ez a szabály a közbeszerzési eljárásban kötött szerződések tekintetében feleslegessé teszi a költséges és bonyolult fedezetkezelő rendszert. Másrészt amennyiben egy ajánlattevő nem, illetve nem teljesen vagy késedelmesen fizeti ki az alvállalkozóját, meghatározott időre kizárható lesz a közbeszerzési eljárásokból. Harmadrészt fontos, hogy ha egy vállalkozás a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben vesz részt a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen.

- Elsősorban a miniszterelnök úr 29 pontos akciótervével, annak a gyakorlati végrehajtásával. A 2010 második félévi - őszi - törvényhozási programban is számos feladatunk van. Ezek szakmai, ágazati törvények, közlekedési törvények módosítása. Jelentős része jogharmonizációs jellegű, azaz az uniós szabályokhoz való kapcsolódás.

- Az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltétele volt, hogy a magyar törvényeket, az európaihoz illesszük. A csatlakozás után pedig ez természetes, hiszen az ország működésének számos területét már az európai jogrend szabályozza. Annak a magyar jogrendbe való beültetése vagy az azokkal való harmonizáció fontos cél. Ezzel kapcsolatban még vannak olyan, talán a nagyközönség által kevésbé ismert területek, ami nagy munkát jelentenek, ilyen például a sok tízezer szabványnak az európai szabványokhoz való igazítása. Ezek a munkák minden tárca számára folyamatos feladatokat jelentenek.

(Szabados)