István király
Erkel Ferenc operájának bemutatója a Komáromi Erődben
A gyulai születésű zeneszerző a magyar nemzeti opera megteremtője. Zeneszerzői pályája Kolozsvárott indult el, Pesten csak 1840-ben lép a hazai közönség elé, Báthori Mária című dalművével. Négy évvel később 1844-ben a Nemzeti Színház színpadán megjelenik első kiforrott remeke a Hunyadi László, mely közönségsikert aratott. Ugyanez évben írta meg Kölcsey költeményére a Himnuszt, majd ezután 17 évig hallgatott. 1861-ben lépett ismét közönség elé, ekkor mutatták be a Katona József drámája nyomán megkomponált Bánk bán című darabot, amellyel szintén hatalmas sikert aratott. Még ebben az évben Sarolta című vígoperával is jelentkezett, de ez nem hozott számára maradandó sikert. 1867-ben a történelmi tárgyú Dózsa György című művét mutatták be, majd 1874-ben a Brankovics György címűt. Végül a zeneköltő még két dalművel ajándékozta meg a magyar zeneirodalmat. A Névtelen hősök 1880-as bemutatóját az István király 1885-ös premierje követte. Az öt jelenetből álló István király az idei nyáron felébredt “csipkerózsika” álmából. Csányi Valéria az Operaház dirigensének karmesteri pálcája keltette életre, melynek kapcsán a karmester-asszonnyal beszélgettünk.
- Mit tudunk az opera múltjáról?
- A 74 éves mester utolsó művének bemutatóját az Operaház 1884-i megnyitójára szánta, de végül erre csak 1885. március 14-én került sor.
- Az opera története mennyire mondható hitelesnek?
- Nem valószínű az opera történeti hitelessége. Ami biztos, hogy Imre herceg akarata ellenére feleségül vett valakit, ugyanis titokban szüzességi fogadalmat tett Szűz Máriának és csak a szülei iránti engedelmessége késztette a házasságra. Így nem valószínű, hogy a horvát fejedelem lányát kérte volna meg, ahogy a szövegkönyvben szerepel. Nem tudjuk pontosan Imre herceg halálának körülményeit sem. Szent István életének utolsó éveiről azonban tudjuk, hogy a politikai válságot fia házasságával kívánta megoldani.
- Mennyire követhető a történet?
- Elég szövevényes a cselekmény. Az operát csak egy rövid bevezetőzene indítja, amit a kórus imája követ. Ekkor hangzik el István király óhaja, hogy szeretné fiát megházasítani. Gellért püspökkel együtt mindenki egyetért ezzel, a főurak, a nemesek is. Imre bevallja édesanyjának Gizellának, nem szeretne megnősülni, mert szüzességi fogadalmat tett. A menyasszony pedig megérkezik … Majd kiderül, van egy másik szerelmi szál is az operában, Sebős és Zolna párosában - Daróczi Tamás és Puja Andrea alakítja - ami tovább bonyolítja a cselekményt. A történetbe belép az intrika és a bosszú, melynek következtében a menyasszony megmérgezi vőlegényét, Imre herceget. Az opera végén az “imádság” jelenetben István király megbocsát ellenségeinek és a zárókórusban elhangzik Szent István neve.
- Milyen Erkel zenei nyelvezete?
- A bevonulási jelenetben Wagner-i utalásokat vélhetünk felfedezni mint a Tannhauserben. Különösen szép a menyasszony őrülési jelenete, melyben vizionálja a “boldog” esküvő előtti előkészületek perceit.
- Kik keltik életre a főbb szerepeket?
- István bariton szerepét Jekl László, Imrét - Kiss B. Attila, Crescimirát - Bazsinka Zsuzsanna és Gizellát - Pitti Katalin alakítja. A rendező Frigyesi András, a Deutsches Theater vezetője, nevéhez fűződik a Bánk bán németországi bemutatója.
- Milyen nehézségek merültek fel az opera előadásával kapcsolatban?
- Számtalan probléma adódott, például nem volt egyszerű a partitúra megszerzése, mert az Operaház vezetősége néhány évvel ezelőtt átadta megőrzésre a Széchenyi Könyvtárnak. Korrigálni kellett a zenekari példányon az előjegyzéseket, az énekkari kották oldalai átütöttek, azokat is javítani kellett. Az sem volt egyszerű, hogy a szereplőgárda és a kórus is nagy létszámot kíván, így különböző együttesektől kértem jelentkezőket. 180 ember vesz részt a produkcióban, 14 szólista, 90 énekkari tag, 64 zenész és a műszaki gárda. Saját vállalkozásban, támogatás nélkül kezdtünk a darabhoz, ami azt jelenti, hogy minden résztvevő honorárium nélkül vállalta a betanulást, a próbákat és az előadást. Reméljük, hogy együttes erővel sikeres produkciót állítottunk színpadra, a magunk és a publikum megelégedésére.