Az ország pénzügyi helyzete ma stabil és kiszámítható, jó reményekre ad alapot ahhoz, hogy a kormány folytassa a szerkezeti átalakításokat, és egyúttal beindulhasson a gazdaság növekedése - jelentette ki dr. Orbán Viktor miniszterelnök az Új Széchenyi Terv vitairatának bemutatóján.

A vállalkozóknak tartott rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: ,,a költségvetés összeomlásának veszélyét sikerült elhárítani az akciótervvel". Mint mondta, aránylag stabil helyzetben van az ország, ezért van lehetőség az újjáépítésre. A kormányfő véleménye szerint a gazdasági helyzet stabilitását mutatja, hogy a Nemzetközi Valutaalappal történő tárgyalások félbeszakadása és az azt követő leminősítések csupán időleges zavarokat okoztak.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta, hogy az Új Széchenyi Tervvel az a kormány célja, hogy gyorsan, hatékonyan, összehangoltan tudják eljuttatni a hazai és uniós összevont forrásokat a kis- és közepes vállalkozásokhoz. A szándék az, hogy a ciklus végéig összesen 1000 milliárd forintot biztosítsanak erre a célra az összevont forrásokból. A nemzeti fejlesztési miniszter ennek kapcsán közölte: új pályázati rendszert, a fejlesztési források tervezésének, elosztásának új intézményrendszerét és új értékelési rendszert kell létrehozni. Kitért arra is, hogy a 2007 - 2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd futó projekt és 4126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Az Új Széchenyi Tervben az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány - innováció - növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg a kormány kitörési pontként - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A tervek szerint Magyarországnak 2030-ra kell elérnie az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet, életszínvonalat. "Ez példátlan történelmi siker lehet és lesz is” - fogalmazott a miniszter.

A dokumentum szerint "az adócsökkentési intézkedések optimális végrehajtásaként elképzelhető az szja- adójóváírás a lakásépítéssel, kapcsolatban". Itt leszögezik azt is, hogy szja-kedvezmény az egyszeri lakásvételhez, építéshez kapcsolódó, de hatékonyan, több éven át igénybe vehető kedvezmény. A program a bérlakások bérleti díjának megfizetését az adómentes béren kívüli juttatásokhoz kapcsolná.

Az Új Széchenyi Terv kiemeli: az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50 ezerre kell fokozatosan emelni, hosszú távú otthonteremtési programot kell kidolgozni, a civilek bevonásával otthonteremtési tanácsadó testületet kell létrehozni, az állami ellenőrzést fokozni kell a lakásépítési támogatás felhasználásában, elő kell segíteni az öngondoskodó lakáscélú előtakarékoskodást, elő kell készíteni egy panelprogramot és a bérlakásépítés hazai kérdéseit tisztázó projektet kell indítani. Az új lakástámogatási rendszer az Új Széchenyi Tervben: tisztességes munka, a közterhekhez való hozzájárulás, gyermekvállalás, előtakarékosság-elismerés, elvárható szolidaritás és az állami szerepvállalás. Meghatározott esetekben az államnak célszerű lenne a hitelező bank felé az adós lakáscélú hiteléért garanciát vállalnia. A dokumentum kitér arra is, hogy gyorsan, mindenki által elfogadható módon kell megoldani a deviza- és forinthitelek problémáit.

Egymillió új munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén – ezek a legfőbb céljai a Nemzeti Együttműködés Kormánya gazdasági programjának, az Új Széchenyi Tervnek.

Az Új Széchenyi Terv középpontjában egyetlen nagy cél áll: a foglalkoztatás dinamikus bővítése. Számokban kifejezve az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz esztendő alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon.

Az új gazdaságpolitika lényege a növekedéspárti gazdaságpolitika, amelynek az a célja, hogy mindenki gazdagabbá váljon – szemben a szocialista újraelosztással, hogy senki se legyen szegényebb. A növekedéspárti gazdaságpolitikához viszont dinamikus, fenntartható gazdasági növekedés kell, melynek eredményeiből mindenki részesedik.

A gazdaságpolitikai fordulat a magyar gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával teremthető meg.

Ezért az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz:

A 7 kitörési pont és fejlesztési terület kialakítását csaknem másfél éves elemzői munka előzte meg, amelyben - több mint 70 munkacsoport keretében - mintegy 500 elemző és kutató, szakterületüket kitűnően ismerő gazdasági szakember vett részt.

Ahogy a program előkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetően a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni a kormány, hiszen a sikeres magyar gazdaságnak ők a zálogai. Ahhoz, hogy Magyarországon a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége és teljesüljön az egymillió új és adózó munkahely célkitűzése, szövetséget kell kötni az államnak és a vállalkozói szektornak.

Az Új Széchenyi Terv a vállalkozók, az önkormányzatok és az állam közös kockázatviselésére támaszkodik. Tekintve azonban az államháztartás jelenlegi helyzetét, az Új Széchenyi Tervben az állam alapvetően az uniós forrásokkal vehet részt a fejlesztési kockázatközösség megteremtésében.

Ennek érdekében gyökeresen át kell alakítani az uniós források elosztásának és pályázatainak rendszerét. Nem az állami szervek és nem a minisztériumok feladata, hogy kitalálják, milyen pályázatokra van szükségük a vállalkozóknak és az önkormányzatoknak. Ellenkezőleg: a pályázónak, a vállalkozónak és az önkormányzatnak van fejlesztési ötlete, projektje, ő szeretne valamit megvalósítani, létrehozni, erre fordítja saját forrásait, az állam feladata pedig az, hogy ehhez, kiegészítésként - az uniós források felhasználásával - kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson. Tehát az eddigi kínálati politika helyett, a vállalkozók terveit, vagyis keresletét kell a középpontba helyezni.

A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1828,8 milliárd Ft szabad forrás áll rendelkezésre, 1480,2 milliárd futó projekt, és 4126,5 milliárd Ft kötelezettségvállalással elindított projekt mellett.

Jelenleg, a KKV szektor számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd Ft, amely a Gazdasági Operatív Program és a Regionális Operatív Programok keretében áll rendelkezésre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti összeg rövidtávon, azonnal igénybe vehető eszköz a kis- és középvállalkozások megsegítésére.

A Nemzeti Együttműködés Kormánya elé került az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslat. Ennek eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós támogatás felszabadítására kerülhet sor a jövőbeni intézkedéseknek köszönhetően. A források felszabadításával lehetőség nyílik új – a Kormány fejlesztés és gazdaságpolitikai céljaihoz szervesen illeszkedő - projektjavaslatok megvalósítására és új támogatási konstrukciók akciótervi nevesítésére.

Az Új Széchenyi Terv vitairata a Nemzeti Együttműködés Kormányának főbb céljait, gazdaságpolitikánk alapelveit és a kijelölhető irányokat veszi számba. A Terv nincs kész, az üzleti élet szereplőitől 2010. szeptember 15-ig várják a javaslatokat szechenyiterv@ngm.gov.hu hogy a gazdaság szereplőivel együttműködve elkészítsék az Új Széchenyi Tervet, és kialakítsák az azt támogató pályázati rendszert.

Az Új Széchenyi Terv 2011. január 15-én indul útjára.

Az Új Széchenyi Terv - Talpraállás és felemelkedés fejlesztéspolitikai programja - letölthető a www.ngm.gov.hu internetes oldalról.