Az EU hazánk elnöksége alatt indítja útjára az új Duna Régiót, mely 6 uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária) és további 4 országot (Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Moldova) érint. Az Unió Duna-stratégiájának mindent felülmúló célja a régióban élő 150 millió ember életminőségének javítása. A konferencia résztvevői arra keresték a válaszokat, hogy hogyan, milyen eszközökkel lehet a tudásalapú regionális együttműködést megvalósítani az új régióban, hogyan lehetne új lendületet biztosítani az emberi tőke fejlesztéséhez, illetve piacgazdasági kihívásokhoz való alkalmazkodáshoz.

Az Európai Tanács már 2009 június 18-19-i brüsszeli ülésén döntött az EU Duna Régió Stratégia kidolgozásáról. Ekkor kérte fel az Európa Bizottságot, hogy 2010 vége előtt terjessze be e cél megvalósítását szolgáló javaslatait. Az EU által eddig megfogalmazott alappillérek közül kettőt tartanak megkerülhetetlennek. Egyrészt kiemelt szerepet kell kapnia a határokon átnyúló és szektorokon átívelő együttműködéseknek, másrészt a határokon átnyúló együttműködés és közös identitás, illetve a fenntartható fejlődés kialakításában vezető szerepet kell játszania a tudáscserének, a kutatásnak, a korszerű oktatásnak.

A konferenciát Tarlós István főpolgármester nyitotta meg. Az érdeklődőket színvonalas előadások segítették abban, hogy átfogó képet kapjanak hazánk és az EU Duna stratégiájáról.

Az új Duna-régió alakuló rendszerében Budapestnek a növekedés, a tudás és a piaci lehetőségek közvetítőjeként fontos szerepe lehet "nyugat és kelet, azaz az új és a régi Európa között" - mondta a főpolgármester. A magyar fővároson múlik, kihasználja-e a földrajzi helyzetéből, történelmi, kulturális adottságaiból, hagyományaiból adódó lehetőségeket, és megtalálja-e a méltó helyét az újraformálódó európai térben. A magyar uniós elnökség fontos témája az új európai Duna-stratégia elfogadása, ezért élni kell a magyar szellemi és kulturális potenciálból, geopolitikai helyzetből eredő versenyelőnnyel. Úgy vélte, Budapestet földrajzi, társadalmi és intézményi adottságai alkalmassá teszik arra, hogy központi elosztó és irányító szerepet töltsön be az európai Duna-régióban. Budapest ma a Duna nélkül nem lehetne különleges atmoszférájú város. Emlékeztetett arra is: a magyar főváros régóta törekszik arra, hogy a Duna, mint Európa "főutcája" még szorosabb gazdasági, kulturális és politikai egységbe kovácsolja a partjai mentén fekvő országokat.

Dr. Göllner András, az Europrosperitas A2010 Alapítvány alapítója kiemelte, hogy "A szervezők fontosnak tartják, hogy a programban érdekelt szomszédainkhoz hasonlóan, Magyarország is egyértelműen megfogalmazza, és következetesen képviselje a stratégiával kapcsolatos érdekeit, hogy azok valóban tükröződjenek a most formálódó stratégiában. Konferenciánk többek közt ezt a célt szolgálja" "Magyarország - földrajzi elhelyezkedéséből, de egyben gazdasági, kulturális helyzetéből és fejlettségi szintjéből is adódóan - egyfajta "tudáspumpa", "tudásduzzasztó" szerepet játszhat az Európai Duna Stratégiában érintett "felvízi" és "alvízi" Duna-menti országok, gazdaságok között. Hazánk érdekei találkoznak mind a dunai régió fejlettebb, nyugati felén, mind a kevésbé fejlett, keleti- délkeleti felén található országok, régiók, urbánus és rurális közösségek, nagyvállalatok, kis- és középvállalkozások érdekeivel. Úgy véljük, hogy a magyar törekvés egyben összeurópai érdek is".

Az Európai Unió Duna makró-régiós stratégiáját ismertette, mely szerint Európában össze kell kapcsolni a fejlesztéspolitikákat. A XIX. században kék volt a Duna, a XX. században szürke, és reméljük a XXI. században ismét kék vagy zöld lesz. A magyar célok európai összefogással élhető Duna mentét kialakítani, ugyanakkor gazdagodó-fejlődő Duna térséget is. Közös gondolkodásra van szükség - a kultúrát és a turizmust magas szintre kell emelni -, akkor tudunk vonzóvá lenni a befektetők számára.

DALE A. MARTIN, ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ

SIEMENS MAGYARORSZÁG

A társadalom létét, fejlődését alapvető trendek, megatrendek alakítják. A klímaváltozás, az urbanizáció és a demográfiai változás folyamatai és következményei, széleskörűen meghatározzák a társadalom fenntarthatóságát, mind az egyén, mind a gazdasági szereplők számára - országhatárok nélkül. Ennek a konferenciának a létrejöttét a Siemens fontosnak tartotta támogatni, mivel tevékenységei közé tartozik a megújuló energia termelés, a víztisztítás, az energia hatékonyság növelése, a környezet menedzsment, a közlekedés menedzsment, egyetemekkel való együttműködés, kutatás, fejlesztés ... Tapasztalataink átadásával támogatást tudunk nyújtani ahhoz is, hogy a hazai vállalkozások a minőségi elvárások területén versenyképesebbé váljanak - mondta Dale A. Martin a Siemens elnöke, akiről megtudtuk, hogy magyar nagyszülei voltak, miközben az Egyesült Államokban született és amerikai-osztrák kettős állampolgár. A felesége is magyar és mindkét fia Budapesten született. Bízik abban, hogy 19 éves vállalati múltja a Siemensnél - és jó kapcsolatai a német és osztrák kollégákkal -, hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyarországi Siemens tovább fejlődjön és munkatársai számára a jövőben is megbízható, kiszámítható vállalat legyen. A Siemens kisebb megszakítással ugyan, de 120 éve jelen van Magyarországon és túlzás nélkül állítható, hogy meghatározó iparági szereplő lett. 1887-ben a Siemens építette meg az első budapesti villamos vonalat, és a kontinens első földalatti vasútjához is a Siemens szállította a kocsikat 1896-ban, egy évvel megelőzve a berlini földalatti megnyitását. A második világháborút követő szünet után 1974-ben a Siemens alapította az első vegyes vállalatot Magyarországon. Igen jelentős gyártóbázisokat hozott létre vagy vett át a cég, mint például a Magyar Kábel Művek vagy a Telefongyár, majd az Erőműtechnika és a Transzformátorgyártó vállalat. Az utóbbi dinamikus fejlődését jól példázzák a következő számok: míg 1996-ban 800 transzformátort gyártottunk, a nagyobb beruházásoknak köszönhetően éves termelési kapacitásunk a közeljövőben csaknem eléri a 20 ezres darabszámot, ami nagyon jelentős, huszonötszörös kapacitásnövekedést jelent - mondta büszkén a Siemens elnöke.

Dr. Miszlivetz Ferenc, Társadalomtudományok és Európa- tanulmányok intézetigazgatója, Európa jövője és a Duna menti államok együttműködéséről beszélt, a technológiai tudástranszfer szerepének fontosságát kiemelve. Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Az innováció és a térségi versenyképesség szerepéről számolt be illetve arról, hogy ezek milyen szerepet töltenek be a területfejlesztési politikában. Somkutiné Bitskey Kata, a Duna Programiroda irodavezetője a helyi értékeken alapuló stratégiai tervezés fontosságáról beszélt. Dr. Szegvári Péter a Duna Partnerhálózat megbízott képviselője a Duna Partnerhálózat kiépítéséről beszélt és a hálózat szerepét mutatta be az Európai Unió Duna Stratégiájának kialakításában.

A beszélgetést Hankiss Elemér Széchenyi díjas szociológus moderálta és jelen volt még Somkutiné Bitskey Kata irodavezető a Duna Programirodától, Dr. Palánkai Tibor Jean- Monnet díjas közgazdász a Budapesti Corvinus Egyetemről, Suhajda Attila az IBM Magyarország kormányzati programigazgatója, Básthy Béla Kőszeg Város Önkormányzatának Alpolgármestere.

A konferencia szervezője, Europrosperitas 2010 Alapítvány egy politikai pártoktól független civil kezdeményezés. 2005 végén indították útjára Budapesten azzal a céllal, hogy széles társadalmi összefogás és párbeszéd eszközeivel felgyorsítsa a lisszaboni célok megvalósítását a magyar határmenti övezetben. Az Alapítvány olyan "közszféra-magánszféra partnerség" mintát követ, mely átszeli a határokat, erősíti a nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalmat, az egymásrautaltság szellemiségének megértését. A határokon átnyúló fejlesztési együttműködések intézményesítése révén a köz- és magánérdekek minden eddiginél erősebb összefogásával, az Europrosperitas 2010 Alapítvány stabil alapokat óhajt biztosítani az EU által megfogalmazott lisszaboni stratégiai célok megvalósításához.

A fővárosi Városfejlesztő Műhely részeként működő Duna Programiroda feladata a Duna Partnerségi Hálózat, a DunaLog - a Dunában rejlő perspektívák megvitatására szervezett dialógus sorozatok -, valamint a strukturális, stratégiai tervezési folyamatok menedzselése, Budapest, és a komplex Metropolisz téren keresztül, Magyarország részvétele az európai partnerségi rendszerekben.

A Programiroda dolgozik azon, hogy a városlakók felismerjék, megismerjék és elismerjék a Dunában rejlő lehetőségeket, a közös felfedező kalandban a készülő Duna Régió Stratégia a vezérfonaluk. A közösségi tervezés eszközével számos aktív szereplőt sikerült megnyerniük a terv partneréül az általuk életre hívott Duna Partnerségi Hálózatba. Megközelítésük szerint, a helyi szintek bevonásával létrejött egy olyan köztes szint, mely regionális dimenzióba helyezi a Duna Régió szervezését.

A DPH több mint 40 hazai település és települési szövetség részvételével jött létre 2009-ben. A szervezet célja, hogy összegyűjtse és nemzeti szinten koordinálja a Duna-menti fejlesztési terveket, illetve együttműködési lehetőségeket alakítson ki a résztvevők között. A DPH fontos szerepet vállalt az EU Duna Stratégiájának kialakításában, megvalósításában.

A kőszegi ISES Alapítvány fő célkitűzése, hogy intézményes keretet biztosítson a közép-kelet-európai országok együttműködését és az európai integrálódás folyamatát elősegítő szellemi-, alkotó- és oktatómunkához. Az Alapítók célja egy olyan típusú - a magyar felsőoktatás gyakorlatától eltérő - intézet kialakítása volt, amely újszerű módon integrálja az alap- és alkalmazott kutatásokat, gyorsan és hatékonyan reagál a társadalmi és gazdasági változásokra, továbbá folyamatos kapcsolatban áll a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet szereplőivel.