EURÓPAI UNIÓ

Az Energia szekció új elnöke Fellegi Tamás

December 3-án tartotta a Brüsszelben a belga uniós elnökség alatti utolsó ülését az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energia Tanácsának energiaügyi szekciója. A napirendi pontok megtárgyalása után Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ismertette a soron következő magyar elnökség energetikai prioritásait, illetve - a tanács energetikai szekciójának következő elnökeként - átvette a korábbi féléves cikluson átívelő energetikai feladatokat. Az ülés napirendi pontjai között szerepelt az energiapolitika fogyasztó központúbbá tételéről, és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonsági kihívásainak kezeléséről szóló bizottsági közleményekről tanácsi következtetések elfogadása, valamint a 2011–2020-as időszakra vonatkozó új európai energiastratégia bizottsági közleménynek megvitatása és a 2011. februári tanácsülésre tekintettel az irányadó vita lefolytatása. Fellegi Tamás brüsszeli tartózkodása alatt találkozott Jochen Homann-nal a német gazdasági minisztérium államtitkárával, valamint a tanácsülés előtt megbeszélést folytatott Paul Magnette belga energiaügyi miniszterrel is, akivel áttekintették a belga soros elnökségi cikluson áthúzódó elnökségi feladatokat.

Befejeződött Brüsszelben az unió mezőgazdasági és halászati minisztereinek 2011. évi utolsó ülése és ezzel lezárult a belga elnökség időszaka. A tanácskozás végén Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter jelképesen átvette az elnökségi feladatokat. A tárgyaláson megkezdődött a Közös Agrárpolitika /KAP/ jövőjéről kiadott Bizottsági közlemény vitája. A miniszterek a közlemény KAP-ra vonatkozó három fő célkitűzése közül a fenntartható élelmiszertermelésről ismertették álláspontjukat. Magyarország messzemenőkig egyetért azzal, hogy az életképes élelmiszertermelés a jövő Közös Agrárpolitikájának egyik elsődleges célja – jelentette ki Fazekas Sándor a tanácskozáson. A mezőgazdasági jövedelemszint biztosítása és a jövedelemingadozás mértékének csökkentése a kiszámítható mezőgazdasági termelés alapfeltétele. Éppen ezért Magyarország kiemelten fontosnak tartja a közvetlen jövedelemtámogatások megfelelő, legalább jelenlegi szintjének fenntartását. Fazekas Sándor a tanácskozást követően elmondta, hogy Magyarország az uniós halászati politika alakításában semleges országként klasszikus, az érdekeket összehangoló elnökségi szerepre készül. Kiemelte, hogy a magyar elnökség fontosnak tartja az új tagállamok felzárkózását és a jelenleginél méltányosabb támogatási rendszer kidolgozását. A miniszter emlékeztetett arra, hogy intenzív félév következik, amelynek során több Tanácsülés lesz Brüsszelben. Május végén pedig informális mezőgazdasági miniszteri találkozót rendeznek Debrecenben, ahol a résztvevők megismerkedhetnek az ország egyik legszebb vidékével, a Hortobággyal is.

Völner Pál államtitkár a jövő félévi magyar elnökség munkaprogramját és rendezvényeit ismertette a Közlekedési Tanács ülésén 2010. december 2-án, Brüsszelben. A találkozón az érintett országok szakterületi vezetői, politikai nyilatkozatot írtak alá a 22. sz. kiemelt vasúti TEN-T projekt Hegyeshalomtól Athénig tartó szakasza fejlesztésének támogatásáról. Völner Pál a magyar elnökség meghatározó közlekedési témái között elsősorban a 2011-2020. évi közlekedéspolitikai fehér könyv előkészítésének folytatását, a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) felülvizsgálatát és a Közúti közlekedés-biztonsági csomag továbbvitelét említette. Az államtitkár szavai szerint fontos döntésekre, érdemi előrehaladásra számít a belvízi hajózást, az I. vasúti jogszabálycsomagot és a nehéz tehergépjárművek infrastruktúrahasználati díjairól szóló (ún. Eurovignette) irányelv módosítását érintő közösségi feladatokban is. A következő félévre tervezett két brüsszeli formális tanácsülés mellett a magyar elnökség egy informális közlekedési miniszteri találkozót is tervez 2011 februárjában, Gödöllőn. További két, magas szintű magyarországi konferencián pedig légiközlekedési és hajózási témákban tárgyalhatnak majd a tagállamok képviselői. Bulgária, Görögország, Magyarország és Románia közlekedési vezetői közös politikai nyilatkozatot írtak alá a 22. sz. kiemelt vasúti TEN-T projekt Hegyeshalom–Budapest–Arad–Bukarest–Constanţa/Temesvár–Craiova–Szófia–Thessaloniki–Athén szakasza fejlesztésének támogatásáról. A nyilatkozat felsorolja a projekt már elkészült és 2015-ig elkészülő szakaszait, hangsúlyozza a pályaállapotok javításának fontosságát. A dokumentum célként azonosítja a teher- és személyszállítás minőségének fejlesztését, és a 2007-20 között rendelkezésre álló uniós társfinanszírozási források hatékony felhasználását. A nyilatkozat szerint az érintett minisztériumok és pályaműködtetők kijelölt képviselői évente kétszer, a közlekedésért felelős miniszterek pedig elsőként 2011 decemberében találkoznak a projekt megvalósításában elért eredmények áttekintése érdekében.

A magyar egészségügy 2020-tól akár évi 280 milliárd forintot is megtakaríthat, ha az EU szigorítja éghajlatvédelmi célkitűzéseit – többek között ezt állapította meg az Egészség és Környezet Szövetség (Health and Environment Alliance, HEAL) és az Egészségügy Ártalom Nélkül nevű szervezet Európai Tagozata (Health Care Without Harm Europe, HCWH Europe). . A tanulmányt abból az alkalomból hozták nyilvánosságra ezek a szervezetek és tagszervezeteik (köztük a Levegő Munkacsoport), hogy a mexikói Cancúnban zajló klímakonferencia keretében december 6-án tartották az Egészség Napját. A Most kell cselekednünk a jobb egészségünkért: 30 százalékos célt az EU éghajlatvédelmi politikájában! című tanulmány elsőként becsüli meg egyes tagországok egészségügyi kiadásainak megtakarításait arra az esetre, ha az EU az üvegházgázok kibocsátását 30 százalékkal csökkenti 2020-ig. A jelenlegi célkitűzés csak 20 százalék. Az EU egészére nézve a becsült megtakarítás elérheti az évi 30,5 milliárd eurót azon az 52 milliárd eurón felül, ami a 20 százalékos kibocsátás-csökkentéstől várható. A megtakarítás a jobb levegőminőségnek, a tisztább energiaforrások használatának lenne az eredménye. Génon Jensen, a HEAL ügyvezető igazgatója kijelentette: “Tanulmányunk végkövetkeztetései bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátások 30 százalékos csökkentése az Európai Unióban 2020-ig az uniós polgárok számára jobb egészségi állapotot eredményezne. Jensen szerint Magyarország – a többi EU-tagországhoz hasonlóan – sokat nyerne a szigorúbb kibocsátási célokkal. Noha a jelentés azt mutatja, hogy a németek, a lengyelek, a franciák és az olaszok járnának a legjobban, a magyar közegészségügyi előnyök 2020-ban a hollandokéhoz hasonlóak lennének, azaz mintegy 1,1 milliárd euró kiadást lehetne megtakarítani évente, többet, mint Belgiumban, Spanyolországban vagy az Egyesült Királyságban. Bízunk benne, hogy ezeknek az adatoknak az ismeretében a cancúni magyar tárgyalóküldöttség is azok táborát erősíti, akik a szigorúbb éghajlatvédelmi célkitűzéseket támogatják – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A Magyarországra vonatkozó új adatok azt mutatják, hogy a szigorúbb éghajlatvédelmi célértékek teljesítésével tisztábbá váló levegő 2020-tól 375 millió euró és 1,081 milliárd euró közötti egészségügyi kiadáscsökkenéssel járhat. Ez az összeg abból adódik, hogy éves szinten összesen 5 ezer évvel nőhet a magyar lakosság várható élettartama, 464 ezerrel csökkenhet a betegen töltött napok száma, 44 ezerrel kevesebb napon át kellene légzést könnyítő gyógyszereket szednünk, 5 ezerrel kevesebb felső légúti megbetegedés és asztma orvosi kezelése lenne szükséges, továbbá 106 ezerrel kevesebb munkanap esne ki évente keringési és légzési megbetegedések miatt. Az 5 ezer év élettartam-növekedés azt jelenti, hogy átlagosan egy évvel tovább élhetnek azok, akik egyébként idő előtt elhunynának.