A magyar EU-elnökség programjának első változatát a kormány a 2010 nyarán tárgyalta, annak végelegesítésére azonban csak a belga elnökség végén, a belga elnökség által elért eredmények, illetve a 2010. december 16-17-i Európai Tanács eredményeinek fényében kerülhet sor. A végleges magyar EU-elnökségi programot 2010 decemberében fogadja el a kormány, és a 2011. januári első Általános Ügyek Tanácsán mutatja be a tagállamoknak. Az Európai Parlament képviselőinek a 2011. január 19-i plenáris ülésen mutatja be a miniszterelnök. A program súlypontjai azonban már most is jól láthatók.

A magyar EU-elnökségi félévben az unió legfontosabb feladata a gazdaság konszolidációjának folytatása lesz. Ezért kiemelten fontos a jövő-orientált Európa 2020 stratégia végrehajtása, az euró stabilitását biztosító állandó stabilitási mechanizmus létrehozása, valamint a gazdaságpolitikai koordináció megerősítése, kiemelt figyelemmel az úgynevezett európai félév beindítására.

Az Európa 2020 stratégia középpontjában a munkahelyteremtés és a versenyképesség fenntartása áll. A magyar elnökség kiemelt figyelmet kíván szentelni annak, hogy a munkahelyteremtés motorjainak számító kis- és középvállalkozások helyzete javuljon. Elnökségünk alatt fel kívánjuk hívni a tagállamok figyelmét a demográfia és családpolitika kérdéseinek a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásaira. Terveink között szerepel az Európa 2020 stratégia szegénység elleni zászlóshajó kezdeményezése keretében a gyermekszegénység elleni küzdelem folytatása. A magyar elnökség alatt érdemi, európai szintű lépések meghozatala szükséges a romaintegráció kérdésében.

Az európai kohézió megerősítése és az Unió következő pénzügyi perspektívájáról szóló vita megfelelő előkészítése érdekében kiemelkedően fontos, hogy a magyar elnökség alatt érdemi vita folyjon az egyes uniós ágazati politikák jövőjéről. Fontos, hogy a következő költségvetési keretben a politikák szabják meg a hozzájuk kapcsolt költségvetési forrást (policy driven budget). Az emberi tényező itt is fontos szerepet kap, hiszen az egyes szakpolitikák a következő generációk jövőjét meghatározó három alapelemhez kötődnek: élelmiszerbiztonság, energia, víz (ivóvíz).

Az Európai Bizottság 2010. november 17-én nyújtotta be az Unió mezőgazdasági politikájának (KAP) jövőjéről szóló közleményét. A KAP-reform az előttünk álló időszak egyik legfontosabb vitakérdése. Ugyanígy a magyar elnökség kiemelkedő jelentőségű feladata lesz az 5. kohéziós jelentés tanácsi vitája során egy hatékony kohéziós politika kialakításának előmozdítása.

A hagyományos közösségi politikák mellett a magyar elnökség napirendjét alapvetően befolyásoló kérdés lesz az energiapolitika. A téma jelentőségét mutatja, hogy az a 2011. februári Európai Tanács ülés témája lesz. A közös energiapolitika terén az elsődleges prioritást az energiabiztonság megteremtése, vagyis az energia belső piac működését korlátozó fizikai akadályok megszüntetése, az uniós finanszírozás lehetőségének megteremtése és az energiaforrások és útvonalak diverzifikációja jelenti.

A magyar EU-elnökség kiemelt politikai célja a Duna Régió Stratégia magyar elnökség alatti elfogadása. A Duna Régió Stratégia – a Balti-tengeri Stratégia után – az unió második transznacionális, makroregionális területfejlesztési stratégiája lehet.

Az uniónak a polgárokat mindennapjaikban is közvetlenül érintő kérdésekkel is foglalkozni kell. Így céljaink között szerepel a bel- és igazságügyi együttműködést erősítő stockholmi program végrehajtásának továbbvitele, a polgárok szabad mozgásának biztosítása érdekében a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával történő kibővítésének előmozdítása, valamint az alapvető jogok védelme. Mindezek mellett a magyar elnökség célkitűzése, hogy ráirányítsa a tagállamok figyelmét a kulturális sokszínűségre, mint védendő európai értékre. A kulturális sokszínűség az elnökség alatti kulturális események meghatározó témája lesz.

A magyar elnökség kiemelt figyelmet kíván szentelni a bővítési folyamat továbbvitelére és a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívájának előmozdítására. Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Horvátországgal folyamatban levő tárgyalások 2011. első felében lezáruljanak. Kiemelt célunk továbbá a szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítése, amelynek keretében 2011 májusában rendezzük meg a második Keleti Partnerség csúcstalálkozót.