KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

Hét szomszédunk van, soha ennyi nem volt . . .

Balázs Péter 1941. december 5-én született Kecskeméten. 1963-ban végzett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi szakán. Ezután az Elektroimpex Külkereskedelmi Vállalat közgazdásza, majd 1969-től a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója, osztályvezetője. 1982-től a brüsszeli magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője, 1987-től a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője, 1988-tól a Kereskedelmi Minisztérium külgazdaság-politikai főosztályának igazgatója, 1992-1993-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. 1994 és 1996 között nagykövet Dániában, majd 1997 és 2000 között Németországban. 2000-től 2002-ig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem professzora, 2002-től a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, majd 2003 májusától 2004 májusáig a Magyar Köztársaság Állandó Európai Uniós Képviseletének vezetője. 2004 május 1-november 22 között az Európai Bizottság tagja, az első magyar EU-biztos. 1994-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa, 2003-ban pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2000-től egyetemi tanár a Budapesti Corvinus Egyetemen, 2005-től a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének professzora és az EU-bővítési Központ igazgatója. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, a Magyar Külpolitikai Társaság és az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának egyik alapító tagja. Kormányzati és diplomáciai karrierjével párhuzamosan több mint három évtizede kutat, és tanít magyar és külföldi egyetemeken. Rendszeresen előad nemzetközi konferenciákon magyarul, angolul, franciául és németül. 2009 április 16 -tól külügyminiszter.

- Ön jól ismeri az EU-t, hiszen az első magyar EU-biztos volt. Milyen tapasztalatokat szerzett, amelyeket hasznosítani tud a magyar külpolitika irányításában - kérdeztük dr. Balázs Péter külügyminisztert.

- Valóban, kaptam egy jó hátteret, az Európai Unió ismerős terület számomra és külügyminiszterként biztonságot ad, hogy korábban már európai szintű politikában is részt vettem. Vannak olyan döntések, amelyeket egyedül már nem is tudunk meghozni, csak Brüsszelben a Miniszteri Tanácsokkal együtt, például ilyen a mezőgazdaság, a környezetvédelem ... A külpolitikában Magyarország 26 másik országgal találkozik formális szervezés nélkül és az is szerencsés, hogy az Uniós Miniszteri Tanácskozásokon meg tudom beszélni kétoldalú ügyeinket, például a szlovák kollégával. De a világ ennél tágabb! Az a realitás, hogy a nagy gazdasági központok ma már kívül esnek Európán, ezért külügyminiszterként, nagy hangsúlyt fektetek Amerikával, Kínával, Indiával, az arab olaj országokkal, illetve latin Amerikával való kapcsolatainkra. Másrészt a világ szűkebb is, mert az Unió nem oldja meg helyettünk azokat a problémákat, amelyek a közvetlen környezetünkben, szomszédságunkban, például magyar - szerb, magyar - román vagy magyar - szlovák viszonyban játszódnak le. Ezeket nekünk kell megoldani.

- Ebben meg vannak a külügyminisztérium sajátos feladatai. A Bajnai kormány válságkezelő programmal indult. A külügy azt a feladatot kapta, hogy a kormány válságkezelő lépéseit és eredményeit kommunikálja a külvilág felé. Úgy látom, külföldön nagyobb bizalommal fogadták amit ez irányban tettünk, itthon kampánytémává vált. A külvilág objektíven látja, hogy az egyik legeredményesebb válságkezelési modell a miénk és ez megalapozza a stabilitást, a külföld bizalmát. Ez a mi feladatunk.

- Azt tapasztalom, hogy az Európai Unión belül és a Visegrádi országokban is megjelenik az összefogás, az együttműködés. Előkerülnek azok a közös pontok, amelyeket együtt jobban meg tudunk oldani. Ilyen például az energia ellátás biztosítása, hogy a KGST időkből örökölt Kelet - Nyugat irányú vezeték mellett, az Észak - Dél irányú alternatív megoldásokat kiépítsük. De ilyen a határokon átívelő utak, vasutak építésének kérdése is. A kontinens keleti fele a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében lemaradt, ezért nagyon fontos lenne a Varsó - Budapest autópálya, az Észak - Dél irányú gyorsvasútak megépítése. Kölcsönös érdekek alapján, keressük a lehetőséget a szorosabb együttműködésre közvetlen szomszédainkkal, például Moldáviával, Ukrajnával, Szerbiával, Boszniával ...

- Minden ország számára az elsődleges együttműködési kör a szomszédság. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hét szomszédunk van, soha ennyi nem volt a történelmünk során. Ezekkel a szomszédos nemzetekkel hosszú történelmi korokon át együtt éltünk, ismerjük egymást. Kicsit keverednek is a nemzetek a határos területeken, kölcsönösen vannak kisebbségeink. Azáltal, hogy a 90-es években Európa földrajzát átrajzolták és fölbomlott a Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia a jelenlegi szomszédaink közül csak kettő - Ausztria és Románia - azonos a 20 évvel ezelőttivel. Az új államok új kihívást jelentenek, hiszen a magyar - horvát, magyar - ukrán, vagy a magyar - szlovák kapcsolatok nem ugyan olyanok, mint a jogelődökkel. Közelebb vagyunk egymáshoz, közelebb vannak a fővárosok is, Ljubjana, Zágráb, Kijev ... könnyebb a kommunikáció. Ez jó, mert több közünk van az ukránokhoz, mint az egész Szovjetunióhoz volt. És több közünk van külön - külön a horvátokhoz, a szerbekhez, a szlovénokhoz, mint annakidején Jugoszláviához volt. Egészen új dimenziók adódnak abból, hogy új metszetekben tudunk háromoldalú kérdéseket kezdeményezni. Például van egy csodálatos Euró régió, ez a Duna-Körös-Maros-Tisza, ahol együtt van Magyarország, Románia és Szerbia. Temesváron nemrég találkoztam kollégáimmal, a román és a szerb külügyminiszterrel, ahol ennek a régiónak a továbbfejlesztéséről tárgyaltunk. Olyan vasútvonalakat szeretnénk életre kelteni, amelyek az I. Világháború előtt működtek, idestova 100 éve, de a töltések még megvannak, ezeket újjá lehet építeni. És ha megépül, akkor Aradról Szegeden keresztül megindulhat nyugati irányba a vasúti közlekedés. Ezzel felélénkül a gazdaság, a határok elhalványulnak. Románia hamarosan a Shengeni övezetbe tartozik, senki nem kér igazolványt a határon. Szerbia már megkapta a vízummentességet. Horvátország is jövőbeli EU-tag és formálódik a magyar - horvát - szerb együttműködés is. Kitágul körülöttünk a világ...

- Minden országnak szíve - joga, hogy a saját nyelvét védelmezze. Franciaországban is óvják a francia nyelvet, minden külső hatással szemben. Mi is jól tesszük, ha a magyar nyelvet védelmezzük az idegen kifejezések, márkanevek, kiírások, reklámok ellen. De az élő nyelvet nem lehet rendőri szigorral, pénzbüntetéssel korlátozni, Szlovákia egy kicsit eltévedt ezen a területen. Túl nagy szigorral próbálja a szlovák nyelvet oltalmazni, miközben a kisebbségeket háttérbe szorítja, sőt megpróbálja megregulázni. Szlovákia átlépett ezzel egy igen fontos nemzetközi határvonalat. Mi békés úton, a párbeszédet fenntartva szeretnénk elérni, hogy ez a szigorúra sikeredett rendelkezése, minél előbb enyhüljön. Volt egy másik sajnálatos esemény is, amikor a magyar államelnököt nem engedték be Szlovákiába. Ezt mi olyan súlyos sérelemnek tekintettük, hogy ma már az Európai Bíróság előtt van a téma. Az Unióban létezik kötelezettségszegési eljárás, ezt alkalmaztuk ebben a konkrét esetben azzal a hittel, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő és mindent meg is teszünk azért, hogy ne ismétlődhessen meg! Szeretnénk a jó szomszédságot helyreállítani, hiszen Szlovákia nagyon közel áll hozzánk, Unió és Nato tag, továbbá egy sor egyéb szervezetben szintén tagok vagyunk.

- Mi egy olyan nemzet vagyunk, melynek kétharmada él az országban, egyharmada határainkon kívül. De rögtön külön választanám azokat, akik 1000 éve a szülőföldjükön élnek, csak a határok mozogtak a fejük fölött és hol így, hol úgy hívták az államot ahol élnek, miközben ők nem mozdultak el a szülővárosukból. Ez egyfajta emberi sors, kisebbségi sors a szomszéd államokban. Van egy másik kategória, akik útra keltek, elmentek a szülőföldről különböző okokból. Vannak tragikus okok, életveszélyben menekültek, vannak gazdasági kényszerhelyzetek, a hárommillió koldus országából kitántorogtak Amerikába a XX. század elején és vannak, akik csak szerencsét próbáltak, mert előnyös állás ajánlatot kaptak. Sokféle a diaszpóra, sokféle országban élnek szerte a világon magyarok. Általában önállóan indultak el és ott kint formáltak egy új közösséget, mint ausztráliai, chicagói magyarok . . . ugyanakkor ők is a kulturális nemzet részei, többnyire magyarul beszélnek. Vannak második, harmadik generációs honfitársaink, akik büszkén vállalják a magyar identitásukat, úgy hogy nem is tudnak már magyarul. Mi vagyunk az anyaországa mindezeknek az embereknek, értük is felelősséggel tartozunk.

- Azt gondolom, hogy a legjobb módszer az itthoni teljesítmény. Annál jobb nincs! A világ nem hisz a festett díszleteknek. Ebből az országból nagyon sok kitűnő teljesítmény származik, amelyek szemmel láthatóak az innovációban, például a Rubik kockán keresztül számtalan más találmányig. Értünk el eredményeket a művészetekben, a sportban és a gazdaság stabilizálásában is. Sajnos a politika nem került a versenyképes ágazataink közé - képletesen mondva - ha a "családi életünk" és a "problémakezelési módszereink" is olyanok lesznek, mint egy demokratikus, fejlett európai országhoz illik, akkor az ötleteink is jobban érvényesülnek.

- Az elődje az Alkotmányos Szerződés ugyan nem sikerült, de ezt a kicsit megcsonkított változatot elfogadták, amely kellett ahhoz, hogy az Unió olajozottan tovább tudjon működni. Most az a kérdés, hogy a tagállamok milyen tartalommal fogják megtölteni. Azt gondolom, hogy az Unió új lendületet kapott. Nincs veszélyben a tagállami érdekek markáns megjelenítése, hiszen láthattuk, hogy jelképes személyeket választottak intézmény vezetői pozíciókba. Van most a kormányfői tanácskozásnak egy állandó elnöke, a belga van Herman Van Rompuy és egy "külügyminisztere", a brit Catherine Ashton személyében. Nem gondolom, hogy ők veszélyeztetnék a tagállamok kezdeményezéseit. Sőt azt remélem, hogy az Unió tanácsának forgó elnöksége is fontos szerepeket megtarthat, miközben segítségére lesznek az állandó tisztségviselők.

- A Lisszaboni stratégia 2000-ben született, európai versenyképességi program volt. Nagyon hangzatosan indult, de öt év után kiderült, hogy szerény eredményekkel járt. Egy felülvizsgálat már megtörtént 2005-ben. Akkor Wim Kok volt holland miniszterelnök vezetésével nagyon kritikus véleményt fogalmaztak meg. 2010-ben jön a következő felülvizsgálat azzal a szándékkal, hogy 10 évre előre tűzzük ki a célokat Európa 2020 néven. Arról van szó, hogy az Európai Unió hogyan tud peremfeltételeket teremteni, közös nevezőket létrehozni, hogy a tagállamai ne maradjanak le a világméretű versenyben. Igen nagy a veszély, hogy az USA és KÍNA mellett az öreg EURÓPA egyre inkább lemarad. Csökkenő népességgel, lassú innovációs képességekkel, magas költségű termeléssel, sok szociális terheléssel . . . Ugyanakkor Európa a világ ötletgyára, ezt fenn is tudjuk tartani. A gépkocsik gyártásában például a nagy innovációk még mindig Európából indulnak, de sajnos máshol valósulnak meg. A világ élvonalában helye van Európának, csak a módját kell megtalálni.

- Az Európai Unió Tanácsának elnöki székében félévenként váltják egymást a tagállamok. Ilyenkor a fő erőpróba arról szól, hogy az elnöklő ország miképp képes ezt a hatalmas szervezetet vezetni. Hogyan szervezi a munkáját, állítja össze a megvitatandó témákat, miként vezeti az üléseket. Ha konfliktus támad, hogyan tudja azokat feloldani ... Mind ehhez egy hadseregnyi szakértő kell. Magyarországon már évek óta folyik a szakértők felkészítése, például erősítenünk kellett a francia nyelvet, mert az unióban nagy szükség van rá. Továbbá fel kell készülnünk a kiadások viselésére is.

- Bár a Brüsszelben zajló rendezvényeket uniós forrásból fedezik, a soros elnökség lebonyolítása mindig költséges, hiszen az összes tagállam minisztereit, illetve esetenként állam- és kormányfőit kell vendégül látni. Százhúsz millió euróra taksálom a teljes költséget. Izgalmas kérdés, hogy azok az események, amelyek nem Brüsszelben, Strasbourgban, vagy Luxemburgban lesznek, hanem Magyarországon, milyen helyszínekre kerülnek. Budapestnek jó adottságai vannak, de legalább tíz helyszínben gondolkodunk. A legmagasabb szintű rendezvényeknél elvárás, hogy nagyjából egy óra alatt el lehessen jutni közúton a repülőtérről. Szakértői tanácskozásoknál, konferenciáknál nagyobb távolság is szóba jöhet, így be tud mutatkozni az egész ország.

- A spanyol elnökség, a mi hármasunk első tagja már január elseje óta működik. Jelenleg Spanyolország vezeti az Uniót. Az év második felében következik Belgium, majd 2011-ben Magyarország. A három ország mintaszerűen dolgozott együtt az EU elnökség előkészítésében. Egy sor témát közösen dolgoztunk fel. Ezek egy része már napirenden szerepelt, amelyeket a mi másfél évünkben szeretnénk előre vinni. Ilyen téma például a koppenhágai Klímacsúcsnak az utómunkálatai. Nem aratott osztatlan sikert a rendezvény, sok megoldatlan kérdés maradt. Ezeket elkezdi a spanyol elnökség kezelni, de biztosan nekünk is jut belőle. Foglalkozni szeretnénk Európa energia ellátásának a jövőjével, az európai versenyképességgel és a hosszú távú hét éves költségvetés is napirendre kerül. A bővítés területén is újabb események várhatók. Előre halad Horvátország csatlakozása, ha maga az aktus esetleg későbbre is kerül. Törökországgal izgalmas tárgyalások folynak már több éve a csatlakozásról. A közel 80 millió lakosával Törökország stratégiai jelentőségű ország. Ugyanakkor az Unió vele kapcsolatban megosztott, vannak olyan országok, akik idegenkednek tőle, mert a nagyszámú bevándorlótól tartanak és vannak, akik szívesen látnák őt az Unióban, Magyarország is közéjük tartozik. Az Európai Unió szeretné stabilizálni a helyzetet a Balkánon is. Magyarország helyismerete, hozzáértése ott különösen fontos lehet.

- Mindig van mozgástér. Az elnökség olyan politikai pozíciót ad, ahonnan sok mindent meg lehet valósítani. De nem korlátlan, hiszen a többi 26 tagállam elvárja az elnöklő országtól, hogy az Unió ügyeivel foglalkozzon. A saját ügyeket ilyenkor nehezebb elővenni, viszont van egy hosszú távú hatás - láttunk már rá példát -, ha valaki ügyesen vezeti az Uniót, legalább egy évtizedre megnő a befolyása. Olyan kapcsolatok jönnek létre, amelyeket jól lehet később hasznosítani.

- Amióta miniszter vagyok, napi 24 órában be vagyok programozva. Hobbim azért természetesen van. Az első számú a lovaglás és a ló szeretete. A magyar lovas szövetség elnöke voltam, régóta lovagolok. Az pihentet, ha kimegyek a lóval terepre, erdőbe, mezőre ... És van egy újabb hobbim, a borászkodás. Egy Balaton-felvidéki pincében tanulom a mesterséget olyanoktól, akik nálam jobban tudják.

(Szabados)

Keretben:

Horn Gyula külügyminiszter
(1989.V.10.- 1990.V.23.)

Dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter
(1990.V.23. - 1994.VII.15 )

Kovács László külügyminiszter
(1994.VII.15.- 1998.VII.8.)

Dr. Martonyi János külügyminiszter
(1998.VII.8 - 2002.V.27.)

Kovács László külügyminiszter
(2002.V.27.- 2004.X.31.)

Dr. Somogyi Ferenc külügyminiszter
(2004.XI.1. - 2006.VI.8.)
Dr. Göncz Kinga külügyminiszter
(2006.VI.9. - 2009.IV.14.)
Dr. Balázs Péter külügyminiszter
(2009.IV.16. - )

Keretben:

MÉRFÖLDKÖVEK:

2004. május 1.: Magyarország az Európai Unió tagjává válik.

2008. május: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Brüsszelben: egyeztetés a trió programról.

2008. szeptember: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Madridban: egyeztetés a trió programról.

2009. eleje: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Budapesten: a trió program véglegesítése.

2009. február: Kihirdetik a trió elnökség közös logópályázatának eredményét

2009. június: EP-választások

2009. november: Spanyolország, Belgium és Magyarország bemutatja a trió elnökség programját az Állandó Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT) előtt.

2009. december: Európai Tanács ülésén szintén bemutatásra került a trió program.

2010. április: A magyar elnökség programjának tervezett bemutatása.

2010. május: A magyar elnökségi naptár bemutatásának tervezett ideje.

2010: A Lisszaboni Stratégia lejár

2011. március: Románia és Bulgária céldátuma a schengeni övezethez való csatlakozásra.

2011. január-június: Magyarország viszi az Európai Unió soros elnökségét.