Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárásoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.

Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál. A regionális munkaügyi központ csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek - szakértelem, elérhetőség, óvadék letétbe helyezése stb. - megjelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ internetes oldalán (www.afsz.hu) tájékozódhat az Alláskeresőknek/Állásajánlatok/Magán-munkaközvetítők menüpont alatt.

Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.

Ehhez a régió valamelyik EURES tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg közel harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy ilyen munkatársunk; az Unióban pedig számuk megközelíti a nyolcszázat. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkaadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem. Ily módon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók.

Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnőkétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább.

Ami még nagyon fontos: a munkaszerződése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan mi áll benne, több mint kockázatos.

Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül.

Ha ehhez a munkaadója vagy a közvetítő mégis ragaszkodna - mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségét - készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettől az eljárástól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (pl. Angliában) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztrációs vagy egyéb célból, és a regisztrációt a munkaadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magánál tartania.Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES tanácsadóktól tudhatja meg.

...segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját.

... akkor érdemes kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, amennyiben Magyarországon jogviszonya rendezett, azaz jogosult egészségügyi ellátások igénybe vételére. Az EU-kártyával kizárólag az EGT tagállamban (továbbá Svájcban és Horvátországban) történő átmeneti tartózkodás idején orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe. Ha a kártya birtokosának magyarországi egészségbiztosítási jogosultsága a Kártyán feltüntetett érvényességi idő alatt megszűnik, akkor az igénybe vett egészségügyi ellátások költségeit a betegnek kell megtéríteni. Érdemes biztosítást kötnie legalább arra az időre, amíg munkába nem áll, és meg nem győződik arról, hogy a munkaadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.

...ha a végzettségét, képzettségét igazoló bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valószínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsóbban készíttethet itthon, mint külföldön.

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, EURES