BARTÓK + EURÓPA 2010
Kerényi Miklós Gábor újra operát rendez
Fennállásának 10. évfordulóját ünnepli a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál. Az eseménysorozat az Európai Unió szinte minden tagállamának kultúrájából kíván ízelítőt adni. Egyúttal felvezetőnek is tekintik a 2011-es évre, amikor Magyarország fél éven át az Európai Unió soros elnöki posztját tölti majd be – nyilatkozta Bátor Tamás ügyvezető igazgató. A húsz helyszínen - június 9-20 között - megtartott 65 előadásból 16 opera és 10 operafilm kerül bemutatásra. A kínálatot 5 balett-est 23 koncert, valamint gyermek, ifjúsági, táncházi előadások bővítik. A Budapesti Operettszínház és a Pécsi Nemzeti Színház összefogásából két egyfelvonásos mű jött létre - Bartók Kékszakállú herceg vára és Puccini Gianni Schicchi című vígoperája - a bemutató június 10-én lesz. A két darabot Kerényi Miklós Gábor Kossuth-díjas kiváló művész viszi színre, akit a sajtótájékoztatón rendezői elképzeléseiről kérdeztük.
- A Kékszakállút már sokféle elgondolással láthatta a közönség, az Ön olvasatában mit üzen a dráma a 21. századnak?
- Minden rendező saját szempontjából közeledik a műhöz és dolgozza fel. Számomra arról szól, hogy Judit minden áron meg akarja szerezni a Kékszakállút. Ráveszi, hogy elvigye magával, és amikor hazaérkeznek, akkor nagyon gyorsan szeretné felfedezni az összes titkát. Ez intő példa számunkra. Elgondolkodtató, hogy Bartók Béla mennyire előre látta a 21. század rohanó világát, társas kapcsolataink alakulását. Az én üzenetem, hogy vigyáznunk kell egymásra és nem szabad “nekirohanni” a másiknak, időt kell hagynunk, hogy meg tudjon nyílni, a szerelmét “virágba tudja borítani.” És időt kell hagyni arra is, hogy a másik legrejtettebb titkait megtudjuk és magunknak is, hogy be tudjuk fogadni. Látványszínházi köntösben szeretném megmutatni a darabot az operakedvelőknek és azoknak is, akik eredendően nem operakedvelők és nem Bartók-rajongók. Ilyen típusú előadásnak az a célja, hogy Bartók muzsikájának újabb híveket szerezzen.
- A hét vasajtót hogyan jeleníti meg?
- A hét ajtó vagy kapu nem hagyományosan jelenik majd meg, de lesz hét nyílás ... Az operáknak bizonyos konvekciókat meg kell tartaniuk, hiszen széles közönséget kell meghódítani.
- ... és milyen eszközökkel oldja meg a hangulatok változását?
- A világítás lesz változó. Nem szabad, hogy egységes hangulati szín uralkodjon, mert az egyfajta unalmat eredményez. Azt gondolom, a zene változásával változó lesz a fény szintje, a sötéttől a világosig, azaz mást igényel az 5. kapu ragyogása, mint a szerelmi jelenet. A díszletben a fekete, a vörös és a fémszín uralkodik majd.
- A két főszereplő Rálik Szilvia és Cser Krisztián. Mit vár tőlük?
- Nagy küzdelem és harc előtt állnak, hogy ezt a nagy feszültségű viszonyrendszert - amit ebben a műben Bartók elrejt - hangilag, színészileg hitelesen formálják meg. Embert próbáló feladat lesz számukra.
- Az est másik produkciója Puccini Gianni Schicchi című buffo operája. Mi alapján párosítható a két mű?
- Körülbelül mindkettő azonos korban született. Érdekes vígopera, amelynek komoly és keserű tartalma van. Napjainkban is aktuális, hiszen társadalmunkban is megfigyelhető a féktelen öröklési és pénzszerzési vágy, valamint a csalásnak, a kollektív hazudozásnak egyfajta metódusa, azaz milyen egyszerű rávenni 6-8 embert, hogy a saját érdekükben csaljanak, lopjanak. A halott Buoso Donati gazdag örökhagyó, aki lakókocsiban élt. E köré jönnek össze a rokonok és a másként gondolkodó Gianni Schicchi, aki okosabb, mint ők. Szelíd motoros képében jelenik meg, hosszú ősz hajjal, bőrszerkóban, akit nem akarnak befogadni a többiek. Végül kiderül, hogy ő jobban érti a csalásnak ezt a művészetét. A történetben a központi helyet egy ágy foglalja el, hasonlóan, mint a Kékszakállúban. Ez is összeköti a két operát.